A Slovan vezeti a pénzügyi ligát, a DAC a negyedik

A labdarúgás közgazdasági vonzataival is foglalkozó cég első alkalommal állította össze a szlovák klubok rangsorát, nyilvánosan hozzáférhető adatokból merítve. A rangsorba az a 12 klub került, amely 2017-ben az élvonalban játszott, vagyis ott van közöttük az azóta kiesett eperjesi Tatran, de hiányzik az újonc szeredi együttes.

Míg a külföldi klubok pénzügyi rangsoránál a játékoseladásokból és kölcsönjátékokból származó bevételeket nem veszik figyelembe, Vladimír Masár, a Deloitte Slovakia elnöke elmondta, Szlovákiában ezeket a bevételeket is beszámolták, mivel a szlovák klubok bevételeinek nagy része éppen a játékosok eladásából, illetve egyéb forrásokból származik (például dotációk vagy ingatlaneladás). Ezzel szemben a topligákban a bevételek jelentős hányadát a meccsnapi bevételek (jegyek, bérletek, szolgáltatások a stadionban), a közvetítési jogok értékesítése és a reklámszerződések jelentik.

A cég elemzői rámutattak, különbséget kell tenni az összbevétel és a gazdasági eredmény között – ez utóbbi azt jelenti, a bevételek és a kiadások számba vétele után pluszban vagy mínuszban zárt-e egy klub.
A Fortuna ligás együttesek jelentős része felelősségteljesen gazdálkodik, vagy pozitív, vagy csak minimálisan veszteséges gazdasági eredményt produkál. Az egyetlen kiugróan veszteséges együttes a 2016-os és 2017-es naptári évben a rózsahegyi klub volt, amely 2016-ban 1,92 millió eurós veszteséggel, 2017-ben pedig 2,23 eurós mínusszal zárt. 
Figyelemreméltó az is, hogy a vizsgált két évben csak három együttes tudott mindkét alkalommal pozitív mérleggel zárni: a játékoseladások terén élen járó zsolnai és trencséni klub mellett némi meglepetésre a Senica is. 

Bár a szlovák bajnokság összesen 42 millió eurós nyereséget könyvelhetett el, a bevételek egyenlőtlenül oszlanak el az egyes klubok között, az összeg több mint fele a pénzügyi liga első három helyezettjéhez, a pozsonyi Slovanhoz, a zsolnai csapathoz és a trencséniekhez került.
A Slovannak 9,1 millió eurós bevétele volt 2017-ben, a zsolnaiak 8,9 millió eurót inkasszáltak, a trencséniek pedig 5,1 millió eurót. 
A DAC 2017-es bevételei 4,3 millió euróra rúgtak, egy évvel korábban 2,7 millió euróra tettek szert. 2015-ben a Deloitte becslései szerint 2,1 millió volt a DAC bevétele, 2014-ben, amikor Világi Oszkár megvette a klubot, mindössze 0,7 millió euró volt a bevétel, az Antal-éra utolsó évében, 2013-ban pedig 1,3 millió euró. „A dunaszerdahelyiek folyamatos fejlődése, a stadion építése is mutatja, hogy a klubbal nagyon komoly tervei vannak a tulajdonosnak” – jegyezte meg Masár.

A DAC a nézőszámmal is dicsekedhet, átlagban 6918 néző volt kíváncsi a sárga-kékek hazai mérkőzéseire a 2017/2018-os szezonban, ezzel ők vezetik a vonatkozó rangsort. A MOL Aréna negyedik lelátójának átadása után ez a szám jelentősen nőhet.
A Deloitte megszólította az egyes klubokat, hogy pontosabb képet kapjon a bevételeik eloszlásáról. A rangsor 12 csapata közül nyolc tett eleget a kérésnek, a Slovan, a DAC, a Ružomberok és a Michalovce nem közölte az adatokat. „Minden újdonság bevezetésekor van némi bizonytalanság a klubok részéről. Mi már annak is örülünk, hogy nyolc gárdától megszereztük a bevételek eloszlásáról szóló adatokat. A következő években is el akarjuk készíteni a Pénzügyi Futball-liga rangsorát, remélhetőleg jövőre még teljesebb képet adhatunk az érdeklődőknek” – fogalmazott Vladimír Masár. 

A könyvvizsgáló cég jelentésében feltüntette az egyes klubok legértékesebb játékosait is, a Transfermarkt adataira támaszkodva. Mivel a 2017/2018-as szezont vették figyelembe, néhány anomáliát is találunk a listán: a DAC legértékesebb játékosaként Kalmár Zsolt szerepel 675 000 eurós értékkel, holott azóta már eladták az elefántcsontparti Bayót 2,23 millió euróért a Celtic Glasgownak, az aranyosmarótiaknál pedig az a Peter Orávik van megnevezve, aki közben bundabotrányba keveredett, és kilenc hónapos eltiltását tölti.