A nyírágói westernlovas világa

 

Éppen a terepen lovagol, amikor elérem, másfél órával később már arról beszél, hogy Jerikho Double Roppers nevű fiatal kancájával volt kinn a természetben. „Ilyenkor kezdjük az alapozást, lassan felvisszük a fizikumot, de komolyabb munkát még nem végzünk – avat be hétköznapjaikba. – Télen pihentek a lovak, néha kilovagoltam. Olyankor csak esznek, isznak, élvezik a nyugalmat az állatok. Semmit nem teszek velük, csak szeretetemet adom, megköszönöm nekik az előző évi szereplést.” Élete dobása voltVolt miért hálálkodnia legismertebb lovának, Achatnak. Tavalyi közös produkciójuk megér egy külön kitérőt is. Varga Zsolt úgy lett szlovák bajnok, hogy hihetetlenül rövid idő, 4,4 másodperc alatt kapta el lasszójával a borjút. „Három próbálkozásunk van. Készenlétben ülök a ló hátán, és várom, hogy kiengedjék a két-háromszáz kilós állatot. Nyolc–tíz másodpercig tart, míg egyenesen végigfut az arénán, addig van esélyem befogni – részletezi egyik kedvenc versenyszámát a 49 éves lovas, aki 2007-től gyűjti az érmeket az országos bajnokságon. – A második körben abszolút sikerült az időzítés, vagyis jókor indultunk, nem úgy, mint az elsőben, amikor megcsúszott a ló, és utána már nem folytattuk. A második kísérlet tökéletes, életem dobása volt, minden összejött. Pedig óriási volt a konkurencia, néhányan két lóval is versenyeztek. Egytized másodperccel volt jobb időm a második helyezettnél, egyébként a világcsúcs ebben a számban 3,5 másodperc.” Imádja a borjútereléstVarga Zsolt a borjas számokat kedveli a legjobban, a lasszózás az egyik kedvence. Rengeteg benne az adrenalin, az igazi kihívás, állítja. Imádja a borjúterelést (team penning) is, ami csapatszám. Ez abból áll, hogy mintegy harminc borjút beengednek az arénába, s közülük hármat megjelölnek egy számmal. A három lovasnak az a dolga, hogy kiválasszák mind a három borjút, és megszabott időn belül külön karámba tereljék mindegyiket. „Ebben a számban 2010-ben szlovák bajnok és közép-európai kupagyőztes voltam, egy évvel korábban pedig a több versenyből álló összetett bajnoki címet is elhódítottam – jegyzi meg, majd elmondja, hogy ezen kívül az országos bajnokságon 2007-ben ezüstérmes, 2009-ben kétszeres ezüstérmes volt, 2011-ben a Közép-európai Kupában végzett a második helyen, tavaly pedig a már említett lasszózásáért kapott bajnoki aranyat. – Kijutottam már a nemzetközi porondra is. Térségünkben a Közép-európai Kupa a legrangosabb viadal, 130–140 lovas, a környező országok legjobbjai indulnak. De ennél nagyobb versenyek vannak Németországban, Ausztriában, vagy a sportág Mekkájában, Olaszországban. Jerikho Double Roppers lovammal talán oda is elmehetek egyszer.” Nagy csalódás GalántánÉvente mindig máshol van a Közép-európai Kupa, tavaly Galántán volt a nyolcadik kiírása. „Az eddigiek közül a legjobb rendezésű volt. Itthon csapatban nyerni akartunk, de nem így történt – eleveníti fel a galántai viadalt. – Nagy csalódással vettük tudomásul, hogy csak harmadikok lettünk. Nehezen dolgoztuk fel a kudarcot, de elismertük a győztes lengyelek teljesítményét, meg azt, hogy a csehek is jobbak voltak. Idén még többet kell dolgozni, talán másképpen is, hogy korábbi győzelmeinket újabbal gyarapíthassuk.” Mire büszke a lovas?Különös történet Varga Zsolt útja a westernlovagláshoz. „Csodálatos dolgokat hozott az életembe, sokszor kijelentettem már, hogy ezért a sportért lélegzem. Versenyzek és szervezem is, mindent megteszek azért, hogy magasabb szintre juttassam – árulja el magáról a nyírágói lovas, aki sokat köszönhet családjának, a falu polgármesterének, Fekete Zoltánnak, a Nyrwest csapatnak s minden támogatónak, akik nélkül nem westernlovagolhatna. – Achat lovamat lányomnak vettem, de ő nem maradt a lovaglásnál. Közben én is elkezdtem, és magával ragadott. Pár év alatt sok munkával feltornáztam magam arra a szintre, hogy indulhassak az országos versenyeken. Büszke vagyok a lovamra, saját magamra, s az együtt elvégzett munkára. Meg arra, hogy bemutathatjuk tudásunkat az arénában. Nincs annyi pénz ebben a sportban, mint amennyit megérdemelne. Nekem ez már egyfajta életstílus. Rengeteg időt töltök a lovakkal. 2006-tól itthon vagyok, szüleimet gondozom, mellette szabadidőmet az edzések, a versenyek teszik ki. Így teljes az életem.”