A hazatérő tékozló fiúk: Bonucci és társai

Sokak számára meglepő volt a világ egyik legjobb védőjének távozása, hiszen a Juventusszal sorozatban nyerte a bajnoki címeket (6), a BL-ben is kétszer döntős volt a csapattal, a Milan viszont mostanában nem a hírnevéhez méltóan szerepel. Bár a zuhanyhíradó szerint Bonuccinak Massimiliano Allegrivel volt problémája, a szurkolók szerint a védő inkább a pénz miatt választotta a milánói csapatot. Utóbbi állítást igazolja, hogy bár még mindig Allegri a Juventus szakvezetője, Bonucci most visszatért a zebrákhoz. 

Az AC Milan és a Juventus labdarúgócsapata a hivatalos honlapján jelentette be Leonardo Bonucci, Gonzalo Higuaín és Mattia Caldara klubváltását. Előbbi futballista egy év után visszatér a Juvéhoz, míg utóbbi két játékos a milánói együttesben folytatja a pályafutását.

A hivatalos verzió szerint Caldara a Bonucci-üzlet részeként került a Milanhoz, míg Higuaín kölcsönbe érkezik ugyanoda. A két klub Caldara és Bonucci értékét egyaránt 35 millió euróban szabta meg, így a felek további ellenszolgáltatás nélkül elcserélték a két védőt. Mindkét futballista öt évre írt alá új – Bonucci esetében régi-új – csapatához. Ezen felül a Milan 18 millió euróért kölcsönvette a torinóiaktól Higuaínt, akit a jövő nyáron végleg megvásárolhat. Ha a lombard együttes érvényesíti az opciós jogát, akkor két év alatt további 36 millió eurót kell fizetnie a Juvénak.

Bonucci ügyének apropóján felelevenítjük, mely labdarúgók tértek vissza egy-egy nagy szenzációt jelentő átigazolás után inkább az előző klubjukhoz.

Ian Rush és a Juventus esete

Ian Rush egyike volt annak a jó néhány brit játékosnak, akik az 1980-as évek második felében Európában próbáltak szerencsét, több okból is: egyrészt a Heysel-tragédia (1985) miatt kizárták az angol klubokat az európai kupákból öt évre, másrészt akkor még a fizetések is kecsegtetőbbek voltak a kontinensen. Mivel Rush a Liverpoolban ontotta a gólokat, bejelentkezett érte a Juventus, amely brit rekordot jelentő 3,2 millió fontért meg is vette a walesi csatárt 1986 nyarán. Azonban Rush kölcsönben még egy évig a vörösöket erősítette – ekkor a bajnokságban és a Ligakupában is második lett a Liverpoollal –, majd 1987 nyarán költözött Torinóba. 

Szerencsétlenségére a zebrák teljesítménye pont ekkor esett vissza, hiszen csak hatodikok lettek a bajnokságban a walesi csatárral, míg előtte bajnoki ezüstöt, egy évvel korábban pedig bajnoki címet  ünnepelhettek. Rush csupán 7 gólig jutott a bajnokságban, így nem is nagyon marasztalták Torinóban, és 2,7 millió font ellenében visszatért Liverpoolba, ahol ott folytatta, ahol egy évvel korábban abbahagyta: még nyolc éven keresztül ontotta a gólokat a vörösöknek (245 meccsen 90 találatig jutott).

Ebedli Zoltán: a Fradiból az Újpestbe és vissza

Ebedli Zoltán a Ferencváros játékosaként és legendájaként, tíz év és 295 mérkőzés után, 31 évesen igazolt az Újpesthez. Azonban meglepő módon akkoriban nem nehezteltek rá a fradisták, hiszen jól tudta mindenki: Ebedli az új edzőnek, Vincze Gézának „köszönhetően” állt tovább, ugyanis az új szakvezető fiatalítani szerette volna a csapatot, és így „Ebédlőnek” kevesebb szerepet szánt. Mivel a középpályásnak ekkor született gyermeke, maradni szeretett volna a fővárosban, és így Újpestre került. Ám az idény során a Fradi megvált Vincze Gézától, és így a következő nyáron Ebedli vissza is tért a Fradiba – annak ellenére, hogy lila-fehérben még gólt is szerzett egykori csapata ellen.

Robbie Keane és a féléves liverpooli kaland

Robbie Keane 2002-től 2008 nyaráig a Tottenham Hotspur mezében 197 meccsen 80-szor volt eredményes. A Liverpool több alkalommal is kacérkodott a leigazolásával, azonban erre csak a 2007/2008-as szezon után került sor, amikor is Rafa Benítez első számú kiszemeltjeként 19 millió fontért tette át állomáshelyét a Mersey partjára. Ekkor a támadó így nyilatkozott: „Szeretném kifejezni köszönetemet a vezetőségnek, a játékosoknak és a szurkolóknak az elmúlt hat évért, eddigi pályafutásom legjobb és legélvezetesebb évei voltak. Sosem fogom elfelejteni őket. Külön szeretnék köszönetet mondani Daniel Levy elnöknek a megértéséért, mert Liverpool-szurkolóként csatlakozni hozzájuk egy életen át tartó álom megvalósulása, ezt nem hagyhattam ki. Remélem, egy nap a Spurs-szurkolók is megértik ezt.” 

Keane megkapta a Kevin Keegan és Kenny Dalglish által korábban viselt legendás, 7-es számú mezt is a vörösöknél, azonban nem sikerült maradandót alkotnia (19 bajnokin 5 gólt ért el), és még azon a télen visszatért a Spurshöz 12 millió fontért. Ekkor az ír csatár négyéves szerződést írt alá, és állandó csapatkapitánnyá választották, ugyanis távozása előtt helyettesként már ellátta ezt a tisztséget. Visszaigazolása azt is jelentette, hogy csapatai összesen már 75 millió fontot fizettek érte.

Fischer Pál egy sérülés miatt került az Ajaxhoz

1989 nyarán a magyar kupadöntőben (Budapest Honvéd–Ferencváros 1–0) szúrta ki Leo Beenhakker, az Ajax akkori szakvezetője Fischer Pált a svéd Stefan Petterson pótlására, miután az súlyos sérülést szenvedett. A magyar csatár nem is pótolta rosszul a svédet, hiszen egy szezon alatt 18 meccsen 7 gólig jutott az amszterdami csapatban. Az idény végén azonban hiába hívta több holland csapat is, Fischer kölcsönadása lejártával inkább visszatért a Fradiba, ugyanis elmondása szerint döntő fontosságú volt számára, hogy Nyilasi Tibor lett a vezetőedző. 

Andrij Sevcsenko talán máig bánja döntését

Andrij Sevcsenko 2006 nyarán hét év után intett búcsút Milánó piros-fekete részének, ahol 322 mérkőzésen 175-ször zörgette meg az ellenfelek hálóját. Miután az ukrán csatár iránt már korábban is érdeklődött a Chelsea, valamint Roman Abramovics tulajdonos is a kedvencei közé sorolta, Sevcsenko annak ellenére Londonba költözött, hogy korábban eltökélt vágya volt a Milan örökös legendájává válni. Az ukrán csatár talán ma már másképp döntene, hiszen a Chelsea-ben három szezon alatt 77 meccsen 22-szer volt eredményes, valamint örökös problémaforrást jelentett José Mourinho és Roman Abramovics között is. Végül 2009 nyarán tért vissza a Milanhoz, azonban már itt sem tudott megújulni, és 17 góltalan meccs után hazaigazolt a nevelőegyesületébe, a Dinamo Kijevbe.

Dombi Tibor és Felix Magath esete

Dombi Tibor 181 debreceni meccsel a lábában igazolt a Bundesligába az Eintracht Frankfurt csapatához 1999 nyarán. Kezdetben még jól is ment a játék Dombinak, hiszen gólpasszt adott, valamint az itthon már jól ismert erényét, a tizenegyesek kiharcolását is csillogtatta, azonban a téli edzőváltás megpecsételte a sorsát, ugyanis Felix Magath a kezdetektől fogva mellőzte. 

A korabeli sportsajtóban elterjedt az a vélemény, hogy a német edző szerint Dombi „zavarta az edzéseket”, de ezt maga a szakember is cáfolta, ugyanis szerinte leginkább azzal volt probléma, hogy a magyar szélső nem tudott megfelelően németül, és folyton az őt segítő, a pálya melletti korláton támaszkodó Sztáni Istvánhoz futott magyarázatért. Mindenesetre Dombi a szezon végeztével (ahol 6 meccsen volt kezdő, és 9 meccsen becserélték) visszatért Debrecenbe.

Mario Götze: „Dortmund az otthonom!”

Mario Götze 17 évesen debütált a Bundesligában a Borussia Dortmund játékosaként 2009 no­vemberében. 3 év, 83 dortmundi meccs, 22 gól és válogatott klasszissá válása után azonban az ősi rivális Bayern Münchenhez igazolt, amit akkor a dortmundi szurkolók nehezen fogadtak. Nem lehet azt mondani, hogy Götze a bajoroknál sikertelen lett volna, hiszen 2013 és 2016 között három bajnoki címet és két Német Kupát nyert, valamint a 2014-es vb-döntőben is győztes gólt szerzett az argentinok ellen. 2016-ban mégis visszatért nevelőegyesületébe, mert mint megfogalmazta: „ha visszamehetnék az időben, más döntést hoznék. Megértem azokat, akik nem fogadnak tárt karokkal, de ígérem, mindent megteszek, hogy megváltozzon a véleményük rólam! Dortmund az otthonom!”

Ricky Kaká is Mourinho „áldozata” lett

Miután Kaká mindent megnyert az AC Milannal, amit megnyerhetett (még az Aranylabdát is 2007-ben, utolsóként a Messi–Ronaldo korszak előtt), 2009-ben a Real Madrid futballistája lett, ugyanis a blancók az akkoriban hatalmas összegnek számító 67 millió euró fejében kivásárolták. Bár a Real Madridban is jól teljesített (120 meccs alatt 29 gól és 39 gólpassz volt a mérlege), szerencsétlenségére pont a Barcelona Guardiola-korszakának idején volt a blancók játékosa, így nem sok trófeát szerzett spanyol földön. Utolsó szezonja során már José Mourinho sem favorizálta túlságosan, ha esetleg be is rakta a kezdőcsapatba, akkor is cserélte. Így nem volt meglepő, amikor Kaká a szerződése lejárta után visszatért a Milanhoz 2013 nyarán, ám már ott sem tudott a régi lenni.

Kagawának a történelmi tett is kevés volt  

Sindzsi Kagawára két sikeres dortmundi szezon után csapott le a Manchester United 2012-ben. A japán középpályás az angoloknál is két szezont töltött el, ahol 57 meccsen 6 gólt és 10 asszisztot könyvelhetett el. A 6 góljából 3-at egy mérkőzés során szerzett, és a Norwich City ellen elért három találata volt az első ázsiai játékos által elért mesterhármas a Premier League történetében. Azonban mindez nem volt elég arra, hogy megragadjon Angliában, és két szezon után visszatért Dortmundba, ahol azóta újra kulcsszerep hárul rá.

Paulinho: azért a pénz az úr

Az FC Barcelonában, valamint az idei vb-n is egyértelműen kiderült, hogy Paulinho tagja a világ legjobb játékosai által alkotott szűk elitnek, azonban a brazil játékos inkább játszik Kínában temérdek pénzért, mint Európa valamelyik topbajnokságában kicsit kevesebbért. Már az is meglepő fordulat volt, amikor 2015-ben a Tottenhamből a Kuangcsu Evergrandéba igazolt, de talán még nagyobb meglepetést okozott a tavalyi klubváltása, hiszen az FC Barcelona labdarúgója lett, és akkor azt gondolhatta minden mezei fociszurkoló, hogy mégiscsak hiányzott neki a komolyabb kihívás. 

Bár a katalánoknál is kimondottan jól teljesített (védekező középpályásként 49 meccsen 9 gólt szerzett), most még több pénzért újra visszatér a kínai bajnokságba, ahol ismét a Kuangcsu szurkolóit fogja megörvendeztetni játékával.

Villányi Gergely