A döntőbe várja csapatát a csallóközaranyosi kosaras

Az utolsó, 28. forduló előtt úgy tűnt, a harmadik helyen zárják az alapszakaszt, ami szintén remek eredmény lett volna egy újonctól. Végül egy lapáttal rátéve másodikok lettek…

Mi megnyertük szombaton a privigyeiek elleni meccset (66:56), de még így is a harmadik helyen álltunk a tabellán. Amikor beértünk az öltözőbe, még tartott az akkor második losonciak Svit elleni hazai találkozója. Az utolsó pár percet interneten néztük, és nagyon örültünk, amikor nyertek a vendégek azzal a durva triplával (a Svitnek 2 másodperce volt a támadásra, Avramovics a dudaszó pillanatában szórt be egy triplát, amivel 98:99 lett a végeredmény – a szerk.). Boldogok voltunk a második hellyel.

Sokáig eleve ott állt a komáromi BC, amely egy tízmeccses győzelmi sorozatot is produkált az idényben, összességében 17/11-es mérleg mellett.

Bevallom, korábban nem igazán követtem figyelemmel a Niké SBL-t, csak amikor november közepén idejöttem, akkor tudatosult bennem, mennyire jó csapatba kerültem. Extra teljesítményt hoztunk, főleg ahhoz képest, amit a közvélemény várt tőlünk az idény előtt.

A saját magával szemben támasztott elvárások kapcsán is hasonlóan pozitívan értékelné az alapszakaszt?

Én a saját játékommal sosem vagyok igazán elégedett. Voltak azért olyan meccseim, amelyeken megmutattam, nagyjából mire lehetnék képes hosszabb távon is. Tapasztalatszerzés szempontjából nagyon örülök, hogy profi klubban játszhatok, így ugyanis előjönnek olyan hibáim, amik Körmenden az U20-ban még nem. Nagy előrelépés ez nekem, örülök, hogy itt lehetek. Általában az ötös pozícióban használnak, de négyesként is helyt tudok állni, mindig az ellenféltől függ, attól, hogy milyen fizikai adottságokkal rendelkező kosarasaik vannak.

Körmenden néha-néha már belekóstolt az NB I-be, most a szlovákiai élvonalat is megismerhette. Mennyiben tér el a kosárlabda mint olyan a két bajnokságban?

Taktikailag és talán fizikailag is magasabb szinten áll az NB I. De inkább az egyes kluboktól függ, milyen stílust preferálnak. Az itteni legjobb klubok helytállnának a magyar bajnokságban is, a lévaiak nagyon is. Azt senki sem tagadja, hogy a színvonal összességében az NB I-ben a magasabb, ott a légiósok is minőségibbek, ami persze annak a folyománya, hogy a pénzügyi és infrastrukturális háttér is jóval erősebb.

Visszatérve a szlovákiai történésekre, szerdán a Handlová ellen rajtol a playoff-negyeddöntő. Az alapszakaszban háromszor legyőzték őket egy vereség mellett, azaz testhez álló ellenfél a Baník?

A playoffban minden egyes meccsnehéz lesz, lényegtelen, hogy a Handlová, a lévaiak vagy egy másik csapat-e az aktuális ellenfél. Máshogyan fognak viszonyulni a meccsekhez mi is és ők is, mert itt már komoly tétre megy a játék.

Hibázásra pedig gyakorlatilag nincs lehetőség, mert az elődöntőbe jutásért csak két győztes meccsig tart a (mini)sorozat…

Erre nagyon oda fog kelleni figyelnünk. Hidegvérrel kell játszani, mert ha valami váratlan történik, hatalmas problémában találhatjuk magunkat rögtön az első fordulóban. Kicsit nyomasztó ez, de a playoffban ez mindig is így szokott lenni. Új klub vagyunk, fiatal játékosokkal, ebből a szempontból tapasztalatlanok, reméljük, minden jól alakul. Szerintem esélyesek vagyunk arra, hogy a döntőért, akár az első helyért játsszunk.

Hosszabb távon pedig egyértelműen Körmend és az NB I a cél?

Annak idején megnyertük az U16-os országos bajnokságot a komáromiakkal, akkor érkezett az ajánlat Körmendről. Most fél évre kerültem Komáromba kölcsönjátékra. Ez lett volna az utolsó évem Körmenden, de nekem se lett volna jó, ha csak az U20-ban játszom és nem szerzek tapasztalatot felnőtt bajnokságban, és a klubnak se lett volna kifizetődő, ha az utolsó évben máshova megyek. Ezért aláírtam plusz két évre, azzal, hogy Komáromba jövök. Boban Tomic klubelnök már nyáron is megkeresett, de akkor még sok volt a bizonytalan tényező.