Felsőoktatási felvételi útmutató

Pályaválasztás előtt...

 

A remény kicsi zöld szalagját viselő fiatalok életük egyik legfontosabb döntése előtt állnak – meg kell válaszolniuk a kérdést: mihez kezdjenek a középiskola befejezése után?

Van, aki már kiskora óta tudja, felnőttként mivel szeretne foglalkozni, s az alapiskola végzőseként már eszerint választott szakközépiskolát, konzervatóriumot, tanonciskolát vagy gimnáziumot. Az utóbbi intézményekben tanulók többségéről pedig sokan feltételezik, hogy a gimnázium után még valahol folytatják a tanulmányaikat. De vajon hol? Ki milyen iskolát válasszon?

Aki képtelen megválaszolni ezt a kérdést, az nagy valószínűséggel még nem tudja, milyen foglalkozás vonzza. Ez esetben először nem a felsőoktatási intézmények között kell körülnézni, hanem a bizonytalan, tanácstalan fiataloknak elsősorban a lelkük mélyébe kell betekinteniük, saját magukkal kell egy kicsit filozofálniuk.

 

Fontos kérdések

Kezdhetik azzal, hogy feltesznek egy nagyon egyszerű kérdést maguknak, amelyből azonnal további felvetések fakadnak: miben vagyok jó? És miért vagyok benne jó? Mások mit csodálnak rajtam? Mihez értek? Mi érdekel? Melyik foglalkozásról tudom elképzelni, hogy hosszabb ideig – akár öt évig is – ezt űzzem? Hol tudom magam elképzelni 10 év múlva? Milyen tevékenységek közben érzem magam a legjobban? Milyen jó tulajdonságaim vannak? Ezek közül melyikből lehetne hasznot húzni? Melyik tulajdonságomat lehet fejleszteni? Ha megtenném, azzal mit érhetnék el? Stb., stb., stb…

 

Nehéz válaszolni

Természetesen az imént feltett kérdésekre nem lehet kapásból válaszolni, sőt  bizonyos kérdések megválaszolásához segítséget kell kérni. Lehet az jó barát, szülő, tanár – a fiatalok bárkihez fordulhatnak, akiben megbíznak, aki jól ismeri őket. A legtöbb iskolában létezik pszichológus, nevelési vagy pályaválasztási tanácsadó, akinek számos információja van az iskolákról, a kritériumokról, a bejutási esélyekről, tőle beszerezhető a Szlovákiában működő összes főiskola és tanulmányi szak listája. A jó tanácsadó  információkkal szolgálhat a későbbi érvényesülés és az abszolvensi gyakorlat elvégzésnek lehetőségeiről, a posztgraduális képzésről, az atesztációról is stb. A világhálón ugyancsak érdemes böngészni, számos weboldal foglalkozik pályaválasztási szaktanácsadással.

Miután körvonalazódik, melyik foglalkozáshoz van tehetségünk, mit szeretnénk az életben csinálni, ki kell választani azt az iskolát, amelyik segítségével – elvégzése révén – a célunkat el tudjuk érni. Érdemes több intézményt, kart és szakot is kitippelni.

 

Esély az érvényesülésre

Pénzorientált világunkban sokak számára a jövőbeli foglalkozás és az arra felkészítő iskola kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont az lehet, hogy az egyes szakmák esetében milyen fizetésre lehet számítani, a tanulmányok befejezése után milyen esély van érvényesülni. A főiskolai végzősök között akadnak olyanok, akik mindjárt az államvizsga után érdekes állást kapnak, tisztességes fizetésük van, de vannak olyanok is, akik hónapokig várakoznak a munkaügyi hivatalokban, míg végre munkahelyhez jutnak.

Sok fiatal azt hiszi, elég elvégezni egy könnyű szakot és szerezni egy titulust a neve elé, és máris megnyílik előttük a nagy lehetőségek kapuja… Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. A főiskola a hallgatók személyiségének és tudásának a fejlesztéséről, és nem a név elé biggyeszthető titulusokról szól! Nem szabad belesüppedni az átlagba, hanem mindenkinek arra kellene törekednie, hogy különleges legyen, hogy valamiben kitűnjön a többiek közül! Ehhez szorgalmas munka és az kell, hogy egyfolytában fejlesszük magunkat! Kizárólag a személyes képességeknek köszönhetően tárulhat mindenki elé a jobb jövőbe vezető út!

Mellékletünkkel próbálunk segítséget nyújtani a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Összefoglaljuk a felvételi folyamattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, bemutatunk néhány egyetemet, s összeállítást olvashatnak a külföldi tanulmányutakat támogató ösztöndíjrendszerről.

 

Böngésszen a főiskolák ajánlatai közül ITT!

 

Ki jelentkezhet főiskolára?

 

Főiskolára vagy egyetemre alapvetően azok jelentkezhetnek, akik teljes középfokú végzettséget szereztek. Ezt a feltételt az érettségivel végződő középiskolák végzősei teljesítik, miután leérettségiznek. Akik tavaly vagy korábban érettségiztek, a jelentkezési laphoz már csatolhatják az érettségi bizonyítvány másolatát is. Akik az idén fejezik be a középiskolát, a felvételi vizsgakor vagy a megadott időpontig mutatják fel az érettségi bizonyítványukat. Aki külföldön járt középiskolába, annak is igazolnia kell a megfelelő szakvizsga elvégzését, és el kell ismertetnie az érettségijét abban az országban, ahol főiskolára jelentkezik.

 

Van korhatár?

Nem létezik korhatár, hány éves korig lehet iskolába járni. Elméletileg mindenki az élete végéig tanulhat, egymás után vagy egyszerre több iskolát vagy szakot is lehet végezni, de csak az egyik lehet ingyenes, a többi esetében már tandíjat kérhetnek. Idős korban pedig a szeniorok a harmadik kor egyetemére járhatnak. Fontos tudni, hogy a jövőbeli foglalkozásukra készülő fiatalok 25 éves korukig minősülhetnek eltartott gyermeknek, a szüleik addig kaphatják utánuk a családi pótlékot. 26 éves korig különböző diákkedvezményeket lehet igénybe venni, utána ezek megszűnnek, de lehet még motivációs ösztöndíjat intézni. Aki 30 éves koráig folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, az állam addig fizetheti helyette a kötelező egészségbiztosítást, utána már mindenkinek magának kell térítenie.

 

Milyen feltételeket kell teljesíteni?

Minden intézménynek a saját hatáskörébe tartozik eldönteni, a jelentkezőknek pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük. Általánosságban elmondható, hogy főiskolára, egyetemre azt vesznek fel, aki az adott intézménybe elküldi a jelentkezési lapot, kifizeti a felvételi illetéket, érettségizett, és sikeresen abszolválja a felvételi vizsgát, illetve az iskola dékánja dönt a felvételről. Esetenként előfordulhat, hogy valamilyen okból eltekintenek a felvételi vizsgától.

Míg a középiskolai felvételi vizsgák tantárgyai rendszerint az egész országban megegyeznek – általában az intézmény oktatási nyelve és matematika –, addig a felsőoktatási intézményekbe a kiválasztott tanulmányi szaknak, ágazatnak megfelelő szaktantárgyból kell felvételizni. A konkrét tantárgyakat és követelményeket az adott iskolában kell megérdeklődni.

 

Meddig postázzuk a jelentkezési lapot?

A jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni a kiválasztott iskolába. A dátumok intézményenként, szakonként változhatnak. Általában a postai bélyegzőn szereplő dátum a mérvadó, de a félreértések és a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett a jelentkezési lapot érdemesebb a meghirdetett dátum előtt pár nappal postázni.

Ahol tehetségvizsgát is követelnek, oda már novembertől lehetett jelentkezni, esetenként már a tehetségvizsgát is lebonyolíthatták. Egyébként a legtöbb helyre februártól májusig kell postázni a jelentkezési lapot. Néhány kar ezt még utólag – júniusban, vagy akár szeptemberben – is lehetővé teszi, ezért érdemes megérdeklődni, a kiválasztott iskola tart-e kiegészítő felvételiket vagy második fordulót.

 

Milyen hosszú ideig tartanak a tanulmányok?

Jelentkezni első- és másodfokú képzésre lehet. Az elsőfokú képzés 3 évig tart, államvizsgával és a baccalaureátusi munka megvédésével ér véget, Bc. címet lehet szerezni. Utána a tanulmányok másodfokon folytathatóak. A másodfokú magiszteri vagy mérnöki képzés 2 évig tart, államvizsgával és a diplomamunka megvédésével ér véget, és utána használható az Mgr. vagy az Ing. titulus. Bizonyos egyetemeken a tanulmányok 6 évig tartanak (például az orvosi karon, mely elvégzése után MUDr. címet lehet szerezni). A harmadfokú képzés a doktoranduszi tanulmányok, ide már jóval kevesebben jelentkeznek. Elvégzése után használható a PhD. tudományos cím.

 

Hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapot?

Jelentkezni lehet hagyományos és elektronikus úton. Az utóbbi esetben a jelentkezési lapot a kiválasztott kar weboldalán keresztül kell kitölteni és elküldeni. Az e-űrlap egyenértékű a papírnyomtatvánnyal, viszont olcsóbb. Elektronikus jelentkezés esetén a felvételi illeték 10–30 euróval alacsonyabb lehet, a konkrét összeg iskolánként változik. Több intézmény már kizárólag csak elektronikus űrlapot fogad el, ilyen esetben gyakran az illetéket is banki átutalással kell kifizetni.

A hagyományos papírnyomtatványt az irodai cikkeket árusító boltokban lehet beszerezni. A kitöltött űrlapot az iskola által megkövetelt mellékletekkel személyesen vagy postai úton el kell juttatni az iskolába. Érdemes ajánlott küldeményként postázni. A leggyakoribb melléklet az önéletrajz és a felvételi illeték befizetéséről szóló igazolás, de csatolni lehet a különböző versenyeken elért eredményeket alátámasztó oklevelek másolatát is.

Ha elfogadják a jelentkezési lapot, erről írásban tájékoztatnak, és meghívót, értesítőt küldenek a felvételi vizsgáról, mely tartalmazza a pontos időpontot, helyszínt és az egyéb fontos tudnivalókat.

Mi a teendő a felvételi vizsga után?

Miután abszolváltuk a felvételi vizsgát, az iskolának 30 napon belül kell tájékoztatnia az eredményről. Levélben közlik, ugyanakkor nyilvános, jól látható helyen ki is kell függeszteni. A jelentkezőket az eredmény szerint sorrendbe állítják. Előfordulhat, hogy valaki az elsők között van, aki kiszorult a felvételt nyertek csoportjából – az elutasító határozatot érdemes megfellebbezni. Sokan ugyanis több helyre is jelentkeznek, de nem iratkoznak be mindenhova, és a megüresedett helyre felvehetik a soron következő jelentkezőt. Az iskola erről írásban tájékoztat.

 

Továbbtanulás Magyarországon

 

Évente több száz szlovákiai fiatal nem a hazai felsőoktatási intézményekben, hanem inkább valamelyik határon túli egyetemen próbál szerencsét. A célország és a megfelelő iskola kiválasztását számos tényező – finanszírozás, oktatási nyelv, az iskola és az adott országban az oktatás színvonala – befolyásolja.

Valamilyen határon túli iskola kiválasztása és a külföldre távozás sokak számára komoly döntés. Egyrészt stresszt jelenthet néhány évig idegen környezetben, más  országban élni, teljesen egyedül, távol a családtól és barátoktól, másrészt egy ilyen tanulmányút mindenkit pótolhatatlan tapasztalatokkal gazdagíthat.

Azon szlovákiai magyarok számára, akik anyanyelvükön szeretnének felsőfokon is tanulni, természetes választás lehet egy magyarországi főiskola vagy egyetem. A határon túl élő magyar fiatalokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, ha magyarországi egyetemre, főiskolára jelentkeznek, mint magyarországi társaikra.

 

Február és szeptember

A magyar egyetemre központi felvételi eljárás keretében az év két meghatározott időszakában lehet jelentkezni. Az ún. keresztféléves eljárásban a februárban induló, az általános eljárásban pedig a szeptemberben induló képzésekre lehet felvételizni.

A februárban induló képzésekre rendszerint októberben indul a jelentkezési időszak, s november közepén zárul, a ponthatárok megállapítása a következő év január második felében történik – így a felvételt nyert új hallgatók februárban megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat.

A szeptemberben induló képzésekre vonatkozó általános felvételi eljárásokat december 31-éig hirdették meg, s a jelentkezési határidő a legtöbb intézményben február 15. A ponthatárok megállapítására júliusban kerül sor, a tanulmányokat pedig szeptemberben lehet megkezdeni.

A tavaszi felvételit követően – augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján – pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket, vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem. Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételiben már csak egyetlen helyre lehet jelentkezni.

Az őszi, tavaszi és a pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan képzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs.

 

E-felvételi űrlap

A magyarországi egyetemekre e-felvételi űrlapot kell kitölteni, s a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett tanácsos odafigyelni bizonyos részletekre:

 

1. Elérhetőségek – Külföldi állampolgárok esetében is kötelező egy rendszeresen olvasott e-mail-cím megadása, mivel a felvételi eljárásban a különböző hivatalos értesítések, esetleges felszólítások elektronikus formában érkeznek, de tanácsos megadni egy mobilszámot is.

2. A középiskola adatai – Ha a jelentkező külföldön működő iskolában végzett, akkor ezt kell bejelölni (az ország megjelölésével együtt) a jelentkezéskor és nem azt, hogy gimnázium vagy szakközépiskola stb. Ez utóbbi típusok közül csak akkor kell választani, ha Magyarországon működő magyar rendszerű középiskolában végzett a jelentkező. De a határon túli magyarok esetében a mérvadó és helyes válasz a külföldön működő középiskola (akkor is, ha magyar tannyelvű).

3. Eredmények rögzítése – A külföldieknek vagy magyarországi, de külföldi rendszerű iskolában végzetteknek nem kell sem a középiskolai tantárgyak eredményeit, sem pedig az érettségi vizsgaeredményeiket feltüntetniük. Mivel az egyes országok értékelési rendszere különbözik, más az átváltás és mások ezek elbírálási szempontjai is. Ehelyett a megfelelő dokumentummásolatokat (érettségi bizonyítvány, középiskolai bizonyítvány összes év végi eredményeket tartalmazó oldala) kell a jelentkezésükhöz (vagy pótlólag legkésőbb a dokumentumbenyújtási határidőig) csatolni. A nem angol, német vagy francia nyelven kiállított dokumentumokhoz magyar nyelvű fordítás másolatát is be kell nyújtani. A kétnyelvű, vagyis az olyan dokumentumoknál, ahol magyarul is ott vannak az információk, nincs szükség a fordításra. A hiteles fordításról – csakúgy, mint bármely más dokumentumról – elég egy példányt feltölteni vagy fénymásolatot benyújtani, nem kell az eredetit beküldeni! Be kell küldeni annak az iratnak a másolatát is, amelyről a fordítás készült! (felvi.hu)

 

Ösztöndíj és utazási támogatás

 

Szlovákiában 2005-től létezik nemzeti ösztöndíjprogram, mely célja anyagilag támogatni  a hallgatók, doktoranduszok, egyetemi oktatók, kutatói és művészeti munkatársak mobilitását, vagyis ösztöndíjakat és utazási támogatásokat biztosít hallgatók, doktoranduszok, egyetemi tanárok, szlovákiai egyetemek, a Szlovák Tudományos Akadémia tanszékei és más külső oktatási intézmények kutatói és művészeti munkatársai számára.

 

1. Jogosult pályázók

Azok pályázhatnak ösztöndíjra, akik szlovákiai felsőoktatási intézményben tanulnak, valamelyik felsőbb évfolyam hallgatói, szlovák állampolgárok, s legalább egy szemesztret külföldön szeretnének tölteni. Pályázni lehet azzal a céllal is, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez szorosan kapcsolódó, legalább 3 hónapos és legfeljebb 6 hónapos időtartamú kutatási/művészeti gyakorlatát valaki egy külföldi egyetemen tölthesse. Ugyancsak pályázhatnak azok a doktoranduszok, akik tanulmányi és/vagy kutatási/művészeti céllal szeretnének tartózkodni egy külföldi egyetemen vagy más kutatóintézetben 1-10 hónapig a doktori tanulmányaikkal kapcsolatban.

 

2. Az ösztöndíj összege

Az ösztöndíj célja, hogy fedezze a megélhetési költségeket egy kiválasztott külföldi egyetemen vagy kutatóhelyen való tanulmányi vagy kutatási/művészeti tartózkodás során. Ebből kifolyólag az ösztöndíj havi összegét az egyes országok megélhetési költségeinek megfelelően határozzák meg az adott ország illetékes szlovák nagykövetségével való egyeztetés után. Az ösztöndíj összegét az oktatási minisztériuma hagyja jóvá.

 

3. Utazási támogatás

Az utazási támogatás, amely az ösztöndíj különálló eleme, a jogosult személy tartózkodási helyre és vissza történő utazási költségeinek fedezésére nyújtott pénzügyi hozzájárulás. Az utazási támogatást egy összegben ítélik oda, és az ösztöndíj utolsó részletével együtt fizetik ki az ösztöndíjasnak a tartózkodás végén. Az utazási támogatást a pályázó szlovákiai lakóhelye (állandó lakcíme vagy a kiküldő intézmény címe) és a tervezett külföldi tartózkodás helye (a fogadó intézmény címe) közötti távolság (légvonalban) alapján ítélik oda, a következő összegekben:

 

• távolság 200 km-ig – 0 €, 
• 200 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 300 km – 50 €,
• 300 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 500 km – 100 €,
• 500 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 1000 km – 250 €,
• 1000 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 2000 km – 350 €,
• 2000 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 3000 km – 500 €,
• 3000 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 5000 km – 750 €,
• 5000 km-nél nagyobb távolság, legfeljebb 7000 km – 1100 €,
• 7000 km-nél nagyobb távolság – 1500 €.

 

Az utazási támogatás csak az ösztöndíjpályázattal egyidejűleg igényelhető, és csak akkor ítélhető oda, ha a pályázó számára jóváhagyják az ösztöndíjat is.

 

4. Határidők

Azokat a pályázatokat, melyek a következő tanévben tervezett külföldi utakra vonatkoznak, április 30-áig kell benyújtani. A folyó tanév nyári szemeszterében megvalósuló utakra vonatkozó pályázatok leadási határideje október 31. Egy pályázó egy határidőn belül csak egy pályázatot nyújthat be. Azoknak a szlovákiai pályázóknak, akiknek vízumra van szükségük ahhoz, hogy beléphessenek abba az országba, ahol tanulni/kutatni kívánnak, tanácsos figyelembe venni az ösztöndíj kezdő időpontjának meghatározásakor a vízum/tartózkodási engedély kérelméhez szükséges dokumentumok beszerzéséhez szükséges időt, valamint a vízum tényleges megadásának határidejét (a vízumfeltételekről az érintett ország Szlovákia területileg illetékes nagykövetségei adnak tájékoztatást).

 

5. A kérvény benyújtása

Az ösztöndíj- és utazási támogatásra vonatkozó pályázatot kizárólag online lehet benyújtani a www.stipendia.sk oldalon. Az elektronikus (online) pályázati rendszer legalább 6 héttel a határidő előtt nyílik meg; csak a rendszer megnyitása után lehet kitölteni az elektronikus űrlapot.

Nem tanácsos az ügyintézést az utolsó pillanatra hagyni. A határidő előtti utolsó percekben történő tranzakciók száma befolyásolhatja az online rendszer válaszidejét, amit figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a pályázat benyújtásának a határidejét ne mulasszák el.

A pályázatot az online rendszerben kell benyújtani a határidő lejártáig – ez azt jelenti, hogy a pályázónak ki kell töltenie az online nyomtatványt, fel kell töltenie a mellékleteket az előírt formátumban, és a „Submit” gomb megnyomásával el kell küldenie a pályázatot (a pályázat csak akkor nyújtható be, ha a pályázó minden mezőt kitöltött és minden kötelező mellékletet feltöltött). A pályázathoz csatolt, a pályázótól eltérő személy által kiállított dokumentumok (pl. ajánlások,  tanulmányi/teljesítményigazolások, munkaügyi igazolás, oklevél/diplomakiegészítés/államvizsga-bizonyítvány, befogadó/elfogadó levél) esetén ezen dokumentumok szkennelt változatát is fel kell tölteni az online rendszerbe.

A pályázó köteles legkésőbb a külföldi ösztöndíjra való kiutazás előtt megőrizni és archiválni a pályázat részeként elektronikusan benyújtott összes eredeti dokumentumot, és ezeket az eredeti példányokat (vagy azok hitelesített másolatát) kérésre a programfelelősnek benyújtani.

 

Szükséges dokumentumok:

• Strukturált önéletrajz.
• Motivációs levél (magyarázat arra, hogy a pályázó miért választotta a választott tanulmányt, mit szeretne csinálni az ösztöndíjas tartózkodás után).
• A tanulmányok vagy a kutatási/művészeti gyakorlat szakmai programja (a külföldi egyetem nevét, a kutatóintézet nevét, ahová a pályázót felvették, valamint a gyakorlat időtartamát és a gyakorlat megkezdésének időpontját is fel kell tüntetni; kutatási/művészeti gyakorlat esetén ajánlott egy észszerűen részletes ütemtervet is megadni); tanulmányi gyakorlat esetén a képzési programnak a hazai intézményben az adott időszakra előírt kreditek számához hasonló számú kreditet kell tartalmaznia; ha ez nem így van, a kérelmezőnek ezt indokolnia kell.
• Két ajánlás a hallgató egyetemi oktatóitól; azon hallgatók esetében, akik a szakdolgozatukhoz kapcsolódóan kutatási/művészeti gyakorlatot kívánnak végezni, a két ajánlás közül az egyiknek a szakdolgozat témavezetőjétől kell származnia (az egyetem/kutatási részleg levélpapírján, az ajánló aláírásával ellátva); a dokumentumnak tartalmaznia kell az ajánlást adó személy címét és elérhetőségét. (Az ajánlások nem lehetnek 3 hónapnál régebbiek az ajánlási határidő lejártakor.)
• Az egyetem által hivatalosan kiállított igazolás arról, hogy a pályázó az ösztöndíjpályázat benyújtásának időpontjában az egyetem hallgatója (az igazolás a benyújtási határidőig nem lehet 3 hónapnál régebbi); az igazolásnak tartalmaznia kell a tanulmányok évére és formájára, az adott szakon/intézményben szokásos tanulmányi időre vagy a diploma várható időpontjára vonatkozó információkat is.
• Az előzőleg elvégzett felsőoktatási tanulmányokról szóló oklevél, ha van ilyen.
• A külföldi egyetem elfogadó vagy meghívó levele a szakmai gyakorlat időpontjával. Ha az elfogadólevél nem angol vagy cseh nyelven készült, a kérelmezőnek egy fordítást is kell csatolnia az elfogadólevélhez. Az elfogadólevélnek egyértelműen a kérelmező által a kérelemben kért tartózkodási időszakra kell vonatkoznia, és a határidő lejártakor nem lehet 3 hónapnál régebbi.

 

Két főiskola egyszerre?

 

Miért dönt valaki úgy, hogy egyszerre két iskolában is tanul? Akár az egyik is lehet macerás, manapság mégis népszerűek az ilyen tanulmányok. Van, akit több helyre is felvettek, és nem tud választani. Van, aki a karrierjét szeretné kiszélesíteni. Két szak = több feladat, kevesebb szabadidő. Fontos, hogy megfelelően be tudja osztani a napját az, aki így tanul. Egyszerre két szak végzése gyorsan megtanít arra, hogy a dolgokat nem szabad elodázni, s hogyan legyünk hatékonyak. Aki szereti a nyugalmat, annak a két szak tanulása nem könnyű feladat. Egyszerre két szakon főleg azok tanulnak, akiket több helyre is felvettek, és nem tudják, hova menjenek. Ilyenkor ez nem rossz döntés. Egy idő után az illető rájöhet, hogy az egyik szak, amelyik eredetileg nagyon érdekelte, mégsem tetszik, és egyszerűen abbahagyja, de marad még egy szak, miközben nem vesztegetett el egy évet feleslegesen. Akkor a legegyszerűbb két szakot tanulni egyszerre, ha összefüggő tudományágakat választunk ugyanabban az iskolában (például újságírás és marketing, jog és nemzetközi kapcsolatok). Ebben az esetben egy vizsgát mindkét szakterületre el lehet ismerni, nem kell kétszer vizsgázni. Előnyös, ha nem ugyanabban az évben tanulunk mindkét szakon. Két államvizsgát tenni és két szakdolgozatot írni egyszerre nem túl szórakoztató. Két túlságosan megterhelő szakot sem tanácsos kombinálni. Tanácsos előre tájékozódni, hogy melyik szak mire összpontosít: jó, ha az egyik az elméletre, az előadásokra és a tanulásra fókuszál, a másik pedig inkább gyakorlatias. A közoktatás ingyenes, a nappali tagozatos egyetemi hallgatók az állami iskolákban nem fizetnek tandíjat, de csak egy szak esetében. Aki egyszerre kettőt akar tanulni, akkor a másodikért úgy kell fizetnie, mintha az első után tanulná. Aki ugyanabban az iskolában tanul két szakot, a legtöbb iskolában nem kell tandíjat fizetni.