Zselízen január elsejével megszűnt a házkezelőség

Zselíz. Egy energetikus, egy főkönyvelő és egy bérszámoló van még a január 1-jén megszűnt helyi házkezelőség alkalmazásában – az ő feladatuk február végéig a cég felszámolása.

A városi vállalat helyett a brünni székhelyű Tenergo Rt. szlovákiai leányvállalata szolgáltatja a hőt, és átvette a lakáskezelési feladatokat is. A Tenergo több szlovákiai városban is jelen van, például Pozsony egy lakótelepén, Sninán, Turócszentmártonban is. A cég nemcsak hőszolgáltatással, hanem kazánok karbantartásával, szerelésével is foglalkozik. A körülbelül húszmillió korona értékű vagyonnal rendelkező céget az adóval együtt 16 millió koronáért vásárolta meg a Tenergo, ebből nyolcmillió koronát utaltak át eddig a város számlájára.

Az eddig foglalkoztatott huszonnégy alkalmazottból az új működtető héttel kötött szerződést. „Nem működött gazdaságosan a házkezelőség, 2003-ban 3,4 millió veszteséget termelt, s mivel 2004 februárjáig nem tudtak változtatni a gazdasági eredményeken, a törvény értelmében is lépni kellett – tájékoztatott Nagy Géza polgármester. – Hat év alatt a város 14 millió koronát fektetett a cégbe, ezért pozitív eredményeket kellett volna fölmutatni. Szakmai hozzá nem értés miatt is termelődtek a veszteségek. A kazánházak gázüzeműek voltak, de a hőtermelés technikai megoldása rossznak bizonyult, a túltermelés miatt a lakások fűtőtestjei majdhogynem szétrobbantak. A távvezetékeket rosszul szigetelték, nagy volt a hőelszivárgás. A racionalizálás folyamán nem ott csökkent a foglalkoztatottak létszáma, ahol kellett volna, az adminisztráció terén nem következett be változás, viszont kőműveseket, karbantartókat bocsátottak el, akikre szükség lenne a város által az államtól átvett épületek karbantartásához.” A képviselő-testület hat cég közül döntött a Tenergo mellett, amely vállalta, hogy csak az infláció mértékének megfelelően növekedik majd a megtermelt hő ára. A polgármester szerint a lakosság pozitívan fogja értékelni a változást, hiszen a gáz ára emelkedett, s ehhez képest a hőé alig növekedett. „A városnak úgy kell viselkednie, mint a többi vállalatnak. Meggyőződésem, jó döntés volt a hőszolgáltatás eladása” – tette hozzá a polgármester.

Farkas István 1995 óta igazgatója a zselízi házkezelőségnek. Méltánytalannak érzi, hogy tulajdonképpen egy év, azaz 2003 gazdasági eredményei – ez esetben vesztesége – alapján ítélték meg a vállalat és a vezetés munkáját. Farkas István úgy gondolja, a veszteség egy része objektív okokra vezethető vissza. „A kilencvenes évek végén több beruházás is történt önerőből, új hőszabályozó-rendszert telepítettünk, felújítottuk az elavult gépparkot, gázművesítettük a központi kazánházat. Sikerült a hőfogyasztást jelentősen csökkenteni, de ez a gyártás költségeinek növekedéséhez vezetett. 1995-ben még 42 600 GJ hőenergiára volt igény, 2003-ben ez 35 200 GJ-ra csökkent. Vállalatunk 947 lakásban szolgáltat hőt, s ezekből 335 volt a mi kezelésünkben – magyarázta Farkas István. – A vállalat 1998-ig évente 1,8-2,5 millió koronát utalt át a város számlájára. A többi évben – 1999-et és a 2003-at leszámítva (amikor veszteséges volt a vállalat, a szerk. megj.) – nem utaltunk át bevételt, de veszteség nélkül gazdálkodtunk. 1999 volt a nagy beruházások éve, ezért 1,2 millió korona veszteséggel zártuk az évet. A távvezetékek nagyon rossz állapotban vannak, s mivel kisebb lett a hőenergia-fogyasztás, túltermelés mutatkozott. Ez is magyarázza a 2003-as év nagy veszteségeit. 2002-ben csak a főtevékenység terén könyveltünk el veszteséget (ez 230 ezer korona volt); és a városi sportklub két alkalmazottjának bérét és személyi kiadásait jelentette, melyet a Házkezelőség fizetett. A szabadtéri színpad üzemeltetése is ráfizetéses volt. Cégünkön belül működött egy épület-karbantartó munkacsoport, mely nem termelt nyereséget, ezért megszüntettük. A 2003-as költségvetést több új tétel is terhelte, az ingatlanok részleges leírásának könyvelése, amely a főtevékenységen belüli hiányt okozta, a számla-visszatérítések, a kintlévőségek, melyek 1,5 millió koronát tesznek ki, ennél is nagyobb összegű illetékkel.”

Farkas István elmondta: tény, hogy a Házkezelőség működését csak befektetésekkel lehetett volna gazdaságossá tenni, erre viszont nem volt anyagi fedezet, a Tenergo viszont képes racionalizálni a hőtermelést – például központilag, számítőgépes rendszerrel kezelni a kazánokat.