Vizsoly: Újabb biblianyomtatásra készülnek

Daruka Mihály 37 társával kilenc éven át dolgozott azon, hogy a reformáció 500. évfordulója alkalmából korhű formában újranyomtassa a vizsolyi bibliát. Pontosan úgy, ahogy azt 429 évvel ezelőtt Manskovits Bálint híres magyar nyomdász tette, Károlyi Gáspár fordítása alapján. Elmondása szerint a véletlen folytán került Vizsolyba és az is annak köszönhető, hogy pont azt a kúriát vásárolta meg, melynek udvarán az első magyar biblia lapjait nyomtatták. 

Nyomda helyett pajta

Daruka Mihály kutatásai alapján állítja, hogy Vizsolyban nem volt nyomda, a nyomtatást olyan portán végezték, ahol istállók, ólak és egy hatalmas pajta volt annak idején. Az épületek felújítása és újjáépítése nehézkes, mert eleget kell tenni a műemlékvédelmi hivatal előírásainak. Már nincs meg az eredeti pajta, annak újjáépítésén fáradozik most a korábban asztalosmesterként dolgozó Daruka Mihály. A meglévő épületben a reformációval és a biblia nyomtatással kapcsolatos előadásokat tart iskolásoknak és idősebb érdeklődőknek is. Ehhez persze komoly kutatómunkát kellett végeznie a reformáció koráról, Rákóczi Zsigmond fejedelemről, Mágochy Andrásról és nejéről, Alaghy Juditról.

200 biblia készült

„Az újranyomtatás gondolata 2011-től foglalkoztatott, az ehhez szükséges technológiát 2014-ig sikerült felkutatni, összegyűjteni” – magyarázza Daruka Mihály azzal, hogy az újranyomtatást pontosan azzal a technológiával végzik, amit 429 éve használtak. Egyebek mellett négy korhű nyomdagépet építettek, 50 ezer ólombetűt öntöttek. Így nyomtatták ki a 18 centiméter vastag, 2412 oldalas Károlyi vizsolyi bibliát 200 példányban. Arra törekedtek, hogy minden azonos legyen az eredeti bibliával, a papír, a vízjel, a betűk, a bőrkötés. Abibliához szükséges mindenalkotóelemet saját kezűleg állítottak elő. Háromszázezer papírlapot gyártottak le a vizsolyi malomban, tímárműhelyükben dolgozták ki azokat a kecskebőröket is, melyekkel bekötötték a 200 darab bibliát, de ők készítették el a bibliákon látható veretet és csattot is. A projekten Daruka Mihállyal együtt 37 lelkes csapat dolgozott. 

Vízimalom és lenkóc

A vizsolyi bibliához használt papír gyártásához Hollandiát is megjárta Daruka Mihály, viszont olyan magas költségen juthatott volna hozzá a papírhoz, hogy inkább úgy döntött, maguk állítják elő a papírlapokat. „Az újranyomtatáshoz a magyar Papirkutató Intézettől kaptunk útba igazítást és segítséget, elemzése alapján gyártottuk le a nyomtatáshoz szükséges a papírt. Az intézet munkatársa segített a malom felépítésében is” – részletezte Daruka. Elsajátították a lenrost őrlésének technológiáját is, viszont komoly gondot okoz, hogy például a rongyokat – mivel manapság szinte minden műszálas – nem tudják feldolgozni. A lapok nyomtatásához a komáromi lenfeldolgozótól kaptak négy tonna lenkócot.

„A nyomtatást 2016. február 18-án kezdtük, az első oldalt Tőkés László nyomtatta ki, az utolsó oldal 2017. július 14-én készült el. Október 31-re 54 könyvet kötöttünk be, a teljes projektet magánszemélyek és néhány gyülekezet támogatta, így ezt az 54 újranyomtatott bibliát ők kapták meg. Pontosan azon a napon fejeztük be a munkát, amelyen 429 éve is végeztek a nyomtatással Vizsolyban”

– mondta Daruka Mihály, s máris hozzáteszi, hogy a biblia modern kori nyomtatásával részben a reformáció kerek évfordulója előtt akartak tisztelegni.

A nyomtatásnál és az előadások szervezésénél is az vezérli, felújíthassa a vizsolyi Rákóczi-kúriát és felépíthesse a nyomdászmúzeumot. „Ez ugyanis a történelmünk egyik legfényesebb pontja, ennek a könyvnek köszönhetően beszéljük a magyar nyelvet, és beszélik tőlünk 700 kilométerre is, mert ez a könyv megőrizte” – magyarázza az első magyar biblia jelentőségét Daruka.

Már elindult az építkezés

Néhány hete a kúria udvarán már hozzáláttak az egykori pajta újjáépítésének, egyelőre a Colas építészeti cég támogatásával végzik az alapozást. „Tőlük kaptunk bentont, töltéskövet, és a földmunkák egy részét is az ő segítségükkel végezték el. Egy olyan, teljesen 16. századi nyomdát álmodott meg a vizsolyi kúria udvarára, mely interaktív, kreatív, iparszerűen termelő autentikus nyomda lesz. Ugyanakkor a meglévő épületrészben már zajlanak az előkészületei egy újabb nyomtatásnak. 2026-ra szeretnék kinyomtatni a Káldi György által lefordított katolikus bibliát is. A tervek szerint a pajtát gerendákból ácsolják fel, pusztán az alapozása és egyik sarka lesz beton, illetve kőépítmény. A pajta felhúzásához nyolcvan köbméter gerendát kaptak a miskolci lebontott malomból.

Újabb nyomtatás lesz

„Mivel 2026-ban 400 éves lesz a katolikus Káldi-biblia, a 400-ik évfordulóra ugyanilyen számú, tehát 400 darabot szeretnénk újra kinyomtatni” – sorolja az újabb terveket a mester. Az újabb bibliákhoz szükséges papírlapok gyártását, igaz még csak próbaüzemben, de már elkezdték a papírmanufaktúrában. A szükséges gépekhez a kutatóintézet segítségével jutottak. Van saját őrlőgépük, a papírmasszát kádban áztatják.

„A papírmerítő sziták 16. századi technikával készültek, vízjel pedig úgy kerül rájuk, hogy drótból hajlítják rá a mintát, azon a ponton vékonyabb lesz a papír és áttetszik rajta a fényˮ

– magyarázza Daruka Mihály.

A papírlapok legyártásánál nagy figyelmet kell szentelni a lapok szárítására. Egy-egy lap ugyanis 3-4 napig is száradna, – jelentősen korlátozná az egy nap előállított papírlapok számát – ha nem segítenének rá elektromos dobokkal. A szárítás ritmusa is fontos, ellenkező esetben a papír hullámossá válik. Ezért sem meglepő, hogy már augusztusban nekikezdtek a lapok legyártásához, hiszen legalább 400 ezer papírlapra lesz szükségük. Úgy tervezi, hogy a modellkötetet még az idén legyártanák.

Holtpont

Ugyanakkor Daruka Mihály elismerte azt is, hogy a Károlyi Gáspár-féle vizsolyi biblia mondernkori újranyomtatása alatt annyi negatív tapasztalatban volt része, szinte a társadalom minden szegmenséből, hogy az utóbbi egy évben gyakorlatilag állt a munka a műhely és a nyomda körül. A holtponton végül az lendítette át, hogy az idei augusztus 20-ai mesterségek ünnepén a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely kiemelt szerepet játszott. „Az István-szoborhoz tartó felvonuláson, a kenyér megszentelésének díszünnepén a Vizsolyi Bibliaműhely által nyomtatott biblia haladt a menet élén. A menet alatt minden teher lemállott rólamˮ – mondta Daruka Mihály, aki hazatérve Budapestről újult erővel vágott neki a munkának és tűzte ki céljául az újabb biblianyomtatást. 

Archeopoark

A papírmanufaktúrának helyet adó portán archeoparkot alakítanának ki. Egy olyan iparszerűen termelő archeoparkot álmodott meg, melyben különböző műhelyek működhet-nének. A háztető és a cserépműhely mellett, kovácsműhelyt, üveghutát, kötélverő-műhelyt, pékséget és köves malmot működtetne, úgy, hogy a park egy-egy helyiségét adná bérbe a különböző mesterségeket művelő mestereknek azzal a feltétellel, hogy az ide látogató turisták betekintést nyerhetnének egy-egy mester munkájába. 

Itt kaphatna helyet az ország egyik átfogó nyomdagépgyűjteménye is, a 18. századi gépek magángyűjtő kezében vannak, de már nem sokáig. Daruka támogatók, befektetők segítségével tudná az átfogó gyűjteményt megmenteni a beolvasztástól. Most ehhez a misszióhoz keres társakat, támogatókat.