Visszavárják a régi diákokat a Bélyi Alapiskolába

Néhány nappal ezelőtt abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy újra ellátogathattam abba az alapiskolába, ahol annakidején életem legfelhőtlenebb éveinek egy részét töltöttem. Bár alapiskolai tanulmányaimat szülőfalumban Ágcsernyőben kezdtem, a felső tagozatos 5-9 osztályokat már a közeli Bélyben tudtam le. Mai napig jól emlékszem a napi szinten történő, gyerekfejjel még igencsak izgalmasnak tűnő autóbuszos ingázásokra, az iskola előtti és utáni csínytevésekre, a különféle iskolai és iskolán kívüli kultúrprogramokra és egyéb rendezvényekre, de azt sem feledtem, hogy az iskola pedagógusaitól mennyi jót, szépet és nemutolsó sorban meghatározó útmutatást, útbaigazítást kaptunk. Biztos vagyok benne, hogy az általam felsorolt dolgok a mai napig aktuális, s egy picinyke túlzással (bármiféle hátsó szándék nélkül) talán még azt is mondhatjuk, hogy ebben az iskolában azóta még feljebb emelték a "lécet". Mivel annak már közel két évtizede, hogy elballagtam a bélyi alma materből, igazából most először szembesültem az ott végbement változásokkal. A hatalmas épület egykoron omladozó vakolatát és a kiszáradt nyílászárókat nemrégiben teljesen újra cseréltek, az osztályok sorra megszépítették, s ugyancsak modern felszerelést kaptak a kémiai és fizikai órák lebonyolítását biztosító tantermek, az alagsorban található műhelyek, vagy éppen az angol és más idegen nyelvek oktatásának otthont adó helyiségek.

Szilárd gyökerek

Az iskolába történt visszatérésem valójában Szakszon Anna tanárnőnek, az iskola jelenlegi igazgatóhelyettesének köszönhető, aki Kalinák Szabolccsal, a tanintézmény igazgatójával karöltve azt találta ki, hogy a jelenlegi tanulókat egy-egy tőlük elindult diák élettörténetével, annak bemutatásával is szeretnék inspirálni. „Mivel az elmúlt évek, évtizedek során rengeteg olyan gyerek fordult meg nálunk, akik érdekes, különös vagy éppen sikeres karriert futottak be a világ számos pontjában, úgy gondoltuk, hogy az ő történeteik bemutatásával is inspirálhatjuk a mostani fiatal nemzedéket. Iskolánk több mint fél évszázados fennállása során meghatározó szerepet töltött és tölt be ebben a szűk, de ugyanakkor több ezer gyereket magáénak tudó Bodrogközben. Jó diákokból szerencsére nálunk is mindig bőven akadt, és ez ma sincs másképp. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy iskolánk egykori diákjai, akik mára már orvosokként, pedagógusokként, diplomatákként, sikeres vállalkozóként tevékenykednek, nem utolsó sorban pedig jó és tisztességes emberekként élnek, pozitív példát mutathatnak mostani tanulóinknak. Bízunk benne, hogy eme kezdeményezés által még nagyon sokan visszatérnek hozzánk” – közölte az Új Szóval Szakszon Anna.

Stabil számok

Ahogy azt Kalinák Szabolcs, a Bélyi Alapiskola igazgatója lapunknak elmondta, az elmúlt években szinte minden egyes tanévet stabil számokkal, általában egy alsó tagozatos és két felső tagozatos osztállyal indítottak. „A beiratkozás eredményeit tekintve ez most sem lesz másképp, a 2022/23-as tanévet legalább 13 új kiselsőssel, a felső tagozatot pedig két osztályban mintegy 30 ötödikessel indítjuk. Ez egy egészségesen átlagos évnek mondható, persze az elmúlt nyolc évben (amióta ő az igazgató - a szerk. megj.) megesett, hogy 200 fölé emelkedett a diákjaink száma. A jelenlegi létszám 194 fő, persze évtizedekkel ezelőtt átlagosan 300 gyerek látogatta az iskolát. A számok csökkenése elsősorban a demográfiai változásoknak az eredménye, de nagyon sok olyan család van, akik más országokba költöznek. Ugyanakkor a migráció már a mindennapi életünket is befolyásolja, van néhány gyerekünk, aki családjával mondhatni rendszerességgel elvándorol külföldre, majd nemsokkal később visszatér. Most is vannak olyan diákjaink, akik Németországban, Franciaországban, Csehországban vannak, de a legtöbben főleg Anglia és Szlovákia között ingáznak. Ez a működésünket és az iskola költségvetését nem igazán befolyásolja, annak viszont nagyon örülnénk, ha olyan forrásokat tudnánk találni, amiből végre az iskola belső részét is egy átfogó felújításnak vethetnénk alá. Itt elsősorban a folyosók és a közös helyiségek falaira gondolok, de ugyancsak nagy szükség lenne az épület komplex villanyhálózatának a felújítására is. Mivel az iskolai ingatlan a helyi önkormányzat tulajdona, az intézmény működtetése pedig a mi felelősségünk, egy ilyesfajta, akár 100-150 ezer eurót is meghaladó fejlesztést vagy beruházást csakis külső támogatásból tudnánk végrehajtani” – magyarázta az iskola igazgatója.

Írásomat egy köszönetnyilvánítással szeretném lezárni, mely elsősorban Szakszon Anna tanárnőnek jár, hogy gondolt rám és megadta a lehetőséget erre a rövid, de annál tartalmasabb visszatérésre, egy afféle időutazásra, és köszönet a Bélyi Alapiskola tanári karának, akiknek köszönhetően nemcsak az én szüleim, de számtalan rokonom, barátom, falubeli ismerősöm, egykori osztálytársaim és jómagam is elérhettük azokat a célokat, amelyek talán már akkor, az alapiskola padjaiban ülve is a szemeink előtt lebegtek.