Visszatér végre a réges-rég elvesztett munkakedv?

A települések nagy része bekapcsolódott a programbaJó példa erre a munkanélkülieket foglalkoztató országos program, melyet 2004 márciusában indított útjára a Munka-, Szociá- lis- és Családügyi Hivatal. Lényege, hogy a települések lehetőségeik szerint minél több állástalant foglalkoztassanak, akik majd heti tíz munkaórában bizonyos anyagi juttatás fejében az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok, illetve közterületek körüli tennivalókból veszik ki részüket.

Kiút a kilátástalaságból

– Ezzel a programmal nemcsak az volt a célunk, hogy az eddig kiaknázatlan munkaerőt felszabadítsuk a piac számára, hanem, hogy a már hosszú ideje munka nélkül levő emberek rátalálhassanak azokra a munkaadókra, akik megfelelőképpen értékelik igyekezetüket – mondja Šlepecká Eleonóra, a komáromi Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal igazgatója.

A csaknem fél évvel ezelőtt indított program lényegében hídként működik, hiszen kivezetheti az adott személyt kilátástalan helyzetéből a tartós munkaviszony felé. Köztudott, hogy azok, akik hosszú ideje állástalanok, rég elvesztették munkakedvüket, elhagyták munkahelyi szokásaikat és ha esetleg munkába állnak, nehezen illeszkednek be. Ezért se könnyű állást találniuk, illetve azt megtartaniuk. ĺgy viszont fokozatosan ébrednek rá újra, hogy a közösségnek szüksége van rájuk.

Július közepéig a komáromi járás 41 települése közül 39 kapcsolódott be az említett programba. A községek összesen 2993 munkanélkülit foglalkoztatnak, néhány település, például Virt, Bogya és Szentpéter valamennyi munkanélküli lakosának lehetőséget adott, de Búcs, Dunamocs és Szilas is alkalmazza az állástalanok nagy részét.

Hasznos és sikeres program

– Kiemelném Szentpétert, ott kiváló az együttműködés – mutat rá az igazgatónő. – A napokban új nyugdíjasházat és négy önkormányzati lakást avattak a faluban, mindkettőt a munkanélküliek értékes segítségével. Közben pedig nekiláttak egy újabb szociális lakóépület építésének is.

Jobbágy József, a falu polgármestere büszke az eredményekre. – Valamennyi lakos gondja érdekel és lehetőségeim szerint igyekszem megoldani őket – mondja. Ez a program jó alkalmat ad arra, hogy mérsékeljük a munkanélküliséget, szépítsük, építsük községünket és segítsük a szociálisan hátrányos helyzetű embertársainkat.

Szigeti János, Búcs polgármestere hasonlóan vélekedik. – Kimondottan hasznosnak tartok minden olyan tervezetet, mely a munkanélküliség csökkentésére törekszik. ĺgy a jelenleg futó programot is, melynek keretében jelenleg 78 munkanélkülit foglalkoztatunk. Segítségükkel építjük a falu szennyvíztisztítóját, a szabadidőközpontot, sőt már a katolikus templom is épülőfélben van.

A polgármester csak azt kifogásolja, hogy bár a program tömegeket kapcsol be a munkavégzésbe, de mindezt viszonylag rövid időre teszi. – A közhasznú munkák esetében folyamatosan dolgoztattunk, viszont a jelenlegi program erre nem ad lehetőséget – mutat rá Szigeti János. A falu úgy próbálja megoldani a problémát, illetve ösztönözni a munkavállalókat, hogy külön jutalmat folyósít azok számára, akik túlteljesítik a meghatározott munkaidőt.

A romák is bekapcsolódnak

Šlepecká Eleonóra szerint a hivatal pozitívan értékeli, hogy a roma lakosok is aktívan kiveszik részüket a munkákból, illetve, hogy egyes községek a romák életkörülményein próbálnak javítani.

A 31 éves szentpéteri Csonka József azt mondja, most boldog, mert dolgozhat. – 2001-ben még egy fából készült tákolmányban éltünk, most pedig hála a polgármesternek az egyik szociális lakóegységet béreljük. A háromgyermekes édesapa jó néhány társával együtt az építkezésen dolgozik. A legtöbben örülnek a lehetőségnek, hiszen a létminimum alatt élők a szociális segély mellé havi 1500 koronát kapnak még, de akinek rendezettebbek az életkörülményei, annak sem kell hetente jelentkeznie a munkahivatalban.

A bajcsi községi hivatal szintén több romát foglalkoztat, és azzal is segíti őket, hogy a felszámolás alatt lévő állami gazdaság régi lakóépületeit bizonyos feltételek mellett a rendelkezésükre bocsátja.

– A község, illetve a polgármesteri hivatal több szempontból is segítségére van a roma lakosságnak – tájékoztat Csapó Ferenc polgármester. – Tudni kell, hogy az állami gazdasághoz tartozó majorok, ahol az említett épületek, illetve cselédházak állnak, mintegy öt kilométerre találhatók a falutól és nincs önálló közigazgatási rendszerük. Itt nem működik üzlet vagy más szolgáltatás és természetesen iskola sem várja a gyerekeket. ĺgy a falu a saját költségén biztosítja a beutazást, és mozgó élelmiszerüzletet is nyitott.

A Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal programjának keretén belül az itt élő lakosok a majorok területén végeznek munkát, szépítik és próbálják rendben tartani környezetüket. – Mindent megteszünk azért, hogy kedvező körülményeket biztosítsunk számukra – emeli ki Csapó Ferenc. Bajcson 33 százalékos a munkanélküliség, ezzel az eredménnyel a második helyen áll a járásban. Itt több mint százharmincan munkálkodnak a program keretén belül – árulja el a polgármester, aki szintén kifogásolja az effektivitást, úgy gondolja, hogy időként a kevesebb, több.

Az országos program, melynek menetét a komáromi járásban 143 koordinátor felügyeli (az ezzel kapcsolatos költségeket a Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal állja) 2005. április végéig tart, de sikerén felbuzdulva, a minisztérium valószínűleg meghosszabítja majd.