Veszélyes robbantások a bányában

A községben többen is arra panaszkodtak, hogy a robbantások alkalmával mozog a talaj a lábuk alatt, és néhol az épületek falai is megrepedeznek a detonációtól. Sőt, a község több mint 780 évesnek vélt műemlék templomának a falán is repedések alakultak ki. Rácz László, Szentes polgármestere szerint erre már többször is felhívták a cég vezetőinek figyelmét. Megtudtuk, a napokban próbarobbantásokat és méréseket készülnek végezni a területen, hogy felmérjék a valós helyzetet, valamint, hogy megállapítsák, milyen erős lehet a detonáció.

A kőbányájáról ismert bodrogközi község a régió azon településeinek egyike, ahol a rendszerváltást követően sem esett vissza a fejlődés. A közművesítést az elsők között valósították meg a térségben, már csak a csatornázást kell megoldani. Önerőből ravatalazót építettek, rendezettek a parkok, a közterek és a szolgáltatás is elfogadható szinten van. Szentes talán az egyedüli község a régióban, ahol már 60 évvel ezelőtt felépült a kultúrház a faluban, 1941. november 8-án avatták fel. „Nemrég tataroztuk és további helyiségekkel bővítettük, de segítettük az óvoda és az iskola gázművesítését is. 1,2 millió koronás költségvetésünket úgy próbáljuk beosztani, hogy szükség esetére mindig legyen valami a községi kasszában” – jegyezte meg Rácz László polgármester. Elmondta továbbá, hogy szerették volna községi tulajdonba venni a helyi kőbányát, így tovább növelhették volna a község vagyonát és a munkahelyi lehetőségeket is. De ez nem történhetett meg, mert a bánya soha nem volt a községé, grófi tulajdonként államosították. A Zempléni Hajózási Társaság Kft. vásárolta meg, amely csupán három helybelit alkalmaz. „Itt van a falu területén, de nem a miénk. Évente kapunk ugyan 42 ezer koronát a cégtől, de számunkra előnyösebb lett volna, ha mi üzemeltetjük” – mondta a polgármester. (kat)