Veszélyben a napközi otthonok

Komárom. A napokban tartotta az idei tanév utolsó munkaülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Komáromi Területi Választmánya. A résztvevők az elmúlt iskolaév szakmai értékelését követően elsősorban az oktatási intézmények finanszírozásával kapcsolatban fejtették ki véleményüket. „A kialakult vita alapján arra az egységes megállapításra jutottunk, hogy az oktatásügyi minisztérium igencsak elhibázta a diákalapú normatíva összegét – mondta lapunknak Andruskó Imre, a választmány elnöke. – Mégpedig azért, mivel 32-34 fős osztályokra határozta meg azt. Ahol viszont ennél kisebb létszámú osztályok vannak, ott komoly pénzügyi problémák merülnek fel, miközben tudjuk, hogy szakmai szempontból a 24-25 fős osztályok lennének a legmegfelelőbbek, tehát erre a létszámra kellene felállítani a normatívát is.”

Andruskó nem titkolja, hogy az irányítása alatt működő Selye János Gimnázium a kvótarendszer bevezetésével kétmillió koronával nagyobb támogatást kapott a tavalyinál, ám ez kizárólag annak köszönhető, hogy átalagosan 33-34 diákjuk van egy osztályban. Ha viszont osztályonként akár csak öt tanulóval lenne kevesebb, akkor osztályonként évente százezer koronával csökkenne a bérkeret. Ugyanakkor a pedagógusok száma nem lehetne kisebb, hiszen az órák száma nem csökkenne. „Ezzel a normatívával a minisztérium rákényszeríti az iskolákat arra, hogy magas létszámú osztályok működjenek, ami hosszú távon a minőségi munka rovására van – érvelt. – Ugyanakkor semmilyen pluszpénzt nem szán a tárcavezetés a tehetséggondozásra, az olyan szakköri tevékenységre, mint például iskolánkban a Gimisz Diákszínpad. A rendszer nagy fogyatékossága, hogy hiányzik a programorientált támogatás.”

Az ülés részvevői arra is felhívták a figyelmet, hogy szeptembertől veszélybe kerül a napközik működése. Csintalan Zsuzsanna, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója kifejtette, intézményük a napközik fenntartására tanulónként négyezer koronát kapott egy évre, miközben az egyéves költség 8-10 ezer korona diákonként. Azt viszont nem lehet elvárni a szülőktől, sem az anyagi nehézségekkel küzdő fenntartóktól, hogy pótolják a hiányzó összeget. „Komáromi városi képviselőként elmondhatom, hogy a város hatáskörébe tartozó hét iskola mindegyike március végéig a napközikre eső éves keretének 45-50 százalékát használta fel – mondta Andruskó. – A napköziket azonban nem lehet és nem is szabad kizárólag oktatáspolitikai kérdésként kezelni. A hat-tízéves gyermekeknek tartalmas délutáni foglalkozást kell biztosítani, különben az utcán lófráló, kulcsos gyerekek lesznek belőlük. A szakemberek a drogmegelőzés problémájáról beszélnek, közben a minisztérium ezzel a támogatási rendszerrel felszámolja a napköziket. Szélesebb összefüggésben kell látni ezt a problémát.” Andruskó rámutatott: míg az Európai Unióban átlagosan a bruttó hazai össztermék 5,8 százalékát fordítják az oktatásügyre, nálunk ez mindössze négy százalék, és a tervek szerint egészen 3,6 százalékig csökken az arány. Mindaddig, míg e téren nem következik be szemléletváltás, nem várható érdemi pozitív változás.