Van megoldás a munkanélküliségre – külföldön

 

A legérdekesebb az úgynevezett Érpataki Modell, vagyis a biztonságos és élhető település kialakításának módszere. Kidolgozója és egyben megvalósítója a község polgármestere, Orosz Mihály Zoltán. Lényege, hogy rendszerszerűen lépnek fel a társadalmi problémák ellen. Legfontosabb a rend kialakítása, fenntartása és megszilárdítása, csakis ezt követően indulhatnak a beruházások, fejlesztések. A települések vezetőinek merniük kell alkalmazni a meglévő jogszabályokat, konfliktusok árán is hatékony jogalkalmazást kell bevezetni. Az Érpataki Modell egyik legfontosabb tétele, hogy elsőnek mindig a renitens, bomlasztó személyeket kell szembesíteni a törvényekkel, jogkövetésre kényszerítve őket. A közösség építő tagjait mindenben támogatni, a romboló tevékenységeket pedig csírájában, gyorsreagálással és példastatuálással felszámolni. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a településen polgárőröket, halőröket, mezőőröket alkalmaztak, pályázati pénzből és állami támogatásokból fizették őket. A település minden tagja dolgozik, vagy az önkormányzat által létrehozott munkahelyen, vagy közhasznú munkában. Olyan közhasznú munkát végeznek a programba bekapcsolódó polgárok, ami látványos és valódi elismerést hoz számukra, például turisztikai látványosságot építenek. A társadalmi munka nem merülhet ki az utcák takarításában. Nagyon fontos az művelődés támogatása. Felmérések szerint Magyarországon a roma közösség 70 százalékának csak általános iskolai végzettsége van. Különböző ösztöndíjakba és tehetséggondozó programokba igyekeznek bevonni minél szélesebb rétegeket. A program 5 éve működik, több magyarországi település is átvette, sőt Svédországból és Hollandiából is érdeklődnek a modell iránt. Példaértékű egy másik település, Sajókazán kezdeményezése is, ott az iskola utáni tanodában foglalkoznak a problémás gyerekekkel. Óriási problémát jelent egyebek mellett a fiatalkori terhesség. Rengeteg munkával ugyan, de látható eredményt ért el a tanoda ezen a területen is. A két ország szociális és pályázati rendszerében jelentős különbségek vannak. Például Magyarországon a munkahelyteremtő projektek esetében a bérköltség teljes összegét az állam állja, míg Szlovákiában 5, sőt 20 százalékos önrésszel lehet munkahelyteremtő programokban részt venni. Szlovákiában az önkormányzatoknak az érpatakihoz hasonló rendszerszerű fellépésre nincs lehetőségük.Ibos Emese