Van-e kedve idén az áprilisi tréfához?

Mindig van kedvem tréfálkozni, sohasem vagyok depressziós. Az ember legyen benne mindenféle hülyeségben, akkor vidámabban telnek a napjai! Áprilisban én is meg szoktam viccelni a barátaimat, és nem zavar, ha beugratnak. Igaz, engem is érint a munkanélküliség, a pénz is kevés, mégsem vagyok letört. Valahogy mindig volt és lesz is. Túl sokan panaszkodnak a nehéz megélhetés miatt. Én alapvetően optimista embernek tartom magamat: kedvelem áprilist a szeszélyes időjárásával és a bolondok napjával, amire ugyan nem készülök, de biztos vagyok benne, hogy kiötlök majd valamit, ami, remélem, jobb kedvre deríti a környezetemet.

Rudó Ágota, a Szociális Biztosító kassai számítástechnikai központjának vezetője:

Áprilisi tréfák? Már csak az emlékezetemben élnek. Valamikor a munkatársaimat nem létező parancsokkal, vagy létre nem jött hibákkal én is szívesen megtréfáltam. Talán most is jó lenne hasonló közegben viccelődni, csakhogy a nem létező problémákon ma már nem nevet senki, s talán éppen azért, mert az igaziakból is van elég. Nincs befogadás a tréfára, dühös legyintéssel utasítják el a hasonló próbálkozásokat. Éppen ezért én ezúttal legszívesebben nem is a kollegáimat, hanem azokat a nagyérdemű honatyákat tréfálnám meg, akik közvetlenül vagy közvetve a mostani helyzetet okozták. Tenném ezt olyan illúzióval, hogy abba a világba helyezném őket, amit elénk rajzoltak, s nézném, hogy mit is kezdenének ebben a számukra ismeretlen és elképzelhetetlen valóságban. Mindezen túl úgy érzem, olykor mégis kellene a mosoly. Igen, ezzel a kényszerű grimasszal az arcunkon talán elviselhetőbb lenne az élet.

Mészáros Gyula vállalkozó, Tornalja:

Nem, nincs. Én nagyon EU-párti vagyok, de az unióba való belépéssel a vállalkozóknak nagyon komoly törvényeknek, rendeleteknek kell megfelelniük. Különösen érvényes ez a vendéglátóiparra, amely területen én is vállalkozom. Az említett előírásoknak való megfelelés azonban komoly anyagi terheket ró rám is. A másik dolog, amiért nincs kedvem tréfálkozni, az az a gazdasági helyzet, amelyben Szlovákia középső és keleti részének déli területei vannak. Az ország többi részén talán nem is értik ezt a helyzetet. Ezekben a régiókban nincs vásárlóerő, az embereknek nincs pénzük, ami van, az a megélhetésre sem elegendő, nem még arra, hogy költekezzenek, esetleg jól érezzék magukat ebben az országban. Hamarosan különféle választások jönnek, amelyeken e térségben nagyon kevesen fognak részt venni. Ez pedig figyelmeztetés lehet mindazon pártok számára, akik az itt élők szavazataira számítanak. Ugyanakkor derűlátó is vagyok: nyilván évekig fog tartani, de előbb-utóbb a leszakadt térségek is felzárkózhatnak. (jom, szaszák, pusko)