Valakinek felelnie kell az eltűnt milliókért – II. rész

Nincs járda, parkoló, viszont nagy a rendetlenségSomogyi Tibor felvételeFelsőpatony polgármestere írásban volt hajlandó válaszolni írásban feltett kérdéseimre. Érvelései nagyban eltértek attól, amit a képviselőkkel folytatott beszélgetés alatt megtudtam. Mivel a tervezett plénumülés napjáról Sklut Tibor polgármester értesített, gondoltam, szem- és fültanúja leszek az eseményeknek.

Kimentette magát

– Várható volt, hogy újra nem jön el – mondták a lakosok, akik az új bérlakások temérdek hibájára szerették volna figyelmeztetni a polgármestert. Az utolsó pillanatban egészségi állapotára hivatkozva írásban mentette ki magát, hangsúlyozva, a plénumülés nem volna törvényes, ha ő vezetné, hiszen betegállományban van. Sérelmezi, hogy az ügyészségi feljelentés nem a hibát követő községi vállalatra irányul, a célpont ő, őt akarják megalázni. Azt ajánlja a testületnek, hogy a bérlakások befejezéséhez szükséges 2–3 millió koronát mielőbb hitelfelvétellel oldják meg.

A betegségére való hivatkozás és a 2–3 milliós hitel említése derültséget váltott ki a teremben. Sokan érdekesnek tartották, hogy betegállománya ellenére reggelente bejár a hivatalába, a plénumot is összehívta, ám egészségi állapota épp este hatkor romlott meg hirtelen...

A képviselők elismételték, hogy a bérlakások építésére megvolt a megfelelő anyagi fedezet, ám a pénz nem célirányos felhasználása miatt nemcsak hogy a 22 család nem költözhet be a bérlakásokba, hanem a községnek többletkiadásai is támadtak. Hiszen a hitelt téríteni kell, a lakásra váróktól viszont a község nem kérhet lakbért. Bár az illetékes szervek vizsgálják az ügyet, és a testület fontosnak tartja a bérlakások mielőbbi befejezését, meggondolatlan cselekvésre nem hajlandóak.

– Független építési szakértőre kell bízni annak felmérését, hogy eddig mekkora ráfordítással épült fel a ház és mekkora összeg kell a munkálatok befejezéséhez. Az Alfa kft. az évek során soha nem számolt el az anyagiak felhasználásával – összegezte a véleményeket Sidó Tivadar alpolgármester. Bódis Ferenc képviselő pedig arra volt kíváncsi, van-e biztosíték arra, hogy a felvett hitelt valóban a 22 lakás befejezésére fordítja a község?

Óriási csalódottság

Nem tudom, a testület vagy a bérlakásokban élők csalódottsága volt-e nagyobb amiatt, hogy a polgármester kitért a személyes találkozás elől. – Elegünk van a hitegetésekből, amióta beköltöztünk, állandóan új hiányosságok, hibák merülnek fel. Az úszóparketta között ujjnyi rések keletkeztek, az ablakokból hiányzik a szigetelés, pattog a kád zománca, meglazul a csempe, gondok vannak a vízzel, hiszen noha a polgármester szavatolta, hogy a bérházakat rákötik a központi vízvezetékre, a vizet egy gyorsan fúrt kút szolgáltatja. A szennyeződés lerakódásokat okoz, a szivattyú elromlik, előfordult, hogy napokig szünetelt a vízszolgáltatás. Nincs járdánk, parkolónk, viszont nagy a rendetlenség, ha esik, a sárban taposunk. A polgármester csak ígérgeti, hogy a munkások napokon belül elrendezik a talajt. Nem történik semmi, ahelyett, hogy a lakásban előforduló hiányosságokat szakértők állapítanák meg, két munkás munkaidőben, amikor alig volt odahaza valaki, irogatta össze, kinek mi a gondja. Pedig nem kevés lakbért fizetünk, 53 négyzetméterért 3200 koronát, ehhez jön a gáz- és villanyszámla, majd az a temérdek pénz, amibe a javítások kerülnek – sorolták dühösen, kétségbeesetten az asszonyok. Kifakadásuk meglepett, hiszen Sklut Tibor arra a kérdésemre, hová tűntek a bérlakásokra felvett anyagiak, hová tűntek a hiányzó milliók, azt válaszolta: „az anyagiak a lehető legjobb helyen vannak, az elkészített becslések alapján a bérlakások valós értéke több millióval meghaladja a község által a cégnek folyósított összeget, tehát a kivitelező cég túllépte a költségvetést. Már a laikus számára is feltűnő – érvelt a polgármester –, hogy a bérlakások építésénél felhasznált anyagok meghaladják a minőségi követelményeket. Pl. pucolás helyett gipszkarton-borítás, úszóparketta, lakásonként turbókazán, dupla vákuumos ablakok, minőségi konyhabútor, stb.

– Ez nem lehet igaz – fakadtak ki többen is. Tudatták, mindezekkel a kiadásokkal a költségvetés számolt, sőt, amikor a gipszkarton-borítás kapcsán Bódis Ferenc rákérdezett a munkálatok árára, a polgármester azt mondta: ez a legolcsóbb megoldás. A törvény megszabja a lakás négyzetméterenkénti építési költségét, s ha az Alfa kft. túllépte a keretet, a polgármesternek kellett volna – hiszen a számlákat ő is aláírta – figyelmeztetni a kft. ügyvezetőjét és a testületet is – hangzott a magyarázat. Bódis képviselő hozzáfűzte: ő már a májusi ülésen is kifejtette, nem elégedett a polgármester munkájával, hiszen nem foglalkozik a falu ügyeivel. Dr. Méhes Tibor arról beszélt, hogy határozottan visszautasítják a polgármester vádaskodását, mely szerint a bírálat megalázását célozza, a testületben soha senki nem személyeskedett vele. Nem a képviselők tehetnek arról, hogy a bérlakások nem készültek el – a vétkesek kilétére hamarosan fény derül.

Egyezségről szándéknyilatkozatban?

A főellenőr jelentéséből kitűnik, hogy az Alfa kft. 4,3 millió koronát nem lakásépítésre használt fel, s erről a képviselő-testület nem tudott. Érdeklődtem az iránt is, hogyan értelmezhető Sklut Tibor tavaly átadott lemondási szándéknyilatkozata, ugyanis ő erre a kérdésemre a következőket válaszolta: „Decemberi szándéknyilatkozatomban egyezséget ajánlottam fel a képviselő-testületnek, amennyiben nem gördítenek mesterséges akadályt a bérlakások befejezése elé, akkor április végével hajlandó vagyok távozni posztomról....

– Milyen egyezséget emleget, szóba sem hozott ilyesmit, önszántából osztotta szét a lemondásról szóló iratot. Senki nem kérte mondjon le, senki nem személyeskedett vele, mi csupán azt követeltük, hogy teljesítse feladatait. Amikor a főellenőr átnézte az Alfa kft. számláit, nem tehettünk mást, mint azt, ami kötelességünk volt – tudatta az alpolgármester.

A helyzet tisztázása miatt arra is választ kértem, hogyan, mikor akadályozták meg az építkezés befejezését, mert Sklut Tibor szerint „a másik bérházat is már régen át lehetett volna adni, ha a képviselő-testület néhány tagja nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ne lehessen befejezni”. Az idézett mondatok hallatán kisebb hangzavar támadt. – Ki kell mondani, az Alfa kft. tudtunkon kívül egy brókertársaságon keresztül – a bérlakásokra kapott pénzből – 1,5 millió koronáért telkeket vásárolt, majd amikor kiderült, nincs miből befejezni a másik háztömböt, mi azt követeltük, hogy a telkek kerüljenek a község tulajdonába. A polgármester ezt jóváhagyta, holott akkor már régen más volt a telektulajdonos, nem a kft. Az elvégzett munkákért az Alfa kft. az alvállalkozónak nem fizetett, így adósság fejében lett az övék – vettem ki a lényeget.

Polgármester és ügyvezető

– Az átláthatatlan pénzügyi tranzakciók tudatában miként bízhatták a kft. ügyvezetői tisztségét a polgármesterre? – faggattam a testület tagjait. Megtudtam, amikor februárban Izsák József, az kft egyik ügyvezetője lemondott, Sklut Tibor nyomban át akarta venni az ügyvezetői jogköröket. Kilencből hatan ellene szavaztak, a testület nem hagyta jóvá kinevezését. Ennek ellenére a polgármester arról tájékoztatott, hogy három hete ő az ügyvezető. És ha „nem akadályozták volna a telekeladást, a bevételből be lehetett volna fejezni az építkezést”– írta. A polgármester-ügyvivő nyomban felmondott a kft. hat alkalmazottjának. ĺrásban tudatta velük, hogy a Munkatörvénykönyv 63.számú paragrafusa 1.bekezdésének c pontja szerint a közgyűlés 2004. május 28-án hozott döntése alapján szűnik meg a munkaviszonyuk. (Úgy tűnik, Sklut Tibor nem tudja, hogy az új törvényben a c/pont szerint egészségi okokra hivatkozva szűnik meg a munkaviszony – a szerző. megj.)

Furcsa, hogy Sklut Tibor betegállománya alatt nevezte ki önmagát az Alfa kft. ügyvezetőjévé, furcsa hogy a felmondó levelekben a közgyűlés határozatára támaszkodik, holott a testület szerint közgyűlés nem volt. Sklut Tibor logikáját követve felmerülhet az is, hogy törvényesek-e azok az intézkedések, döntések, amelyeket betegállománya alatt hozott. Mivel a hatóságok sorra vizsgálják a községben évek óta zajló telekvásárlási, eladási ügyeket, ellenőrzik a számlákat, biztosan megnevezik azokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.

Emelt hangon

Nem hagyhattam figyelmen kívül Sklut Tibor megállapítását: „Az Alfa kft. saját cégünk volt. Sajnos, nem vettük komolyan azt a figyelmeztetést, hogy a dunaszerdahelyi járásban csak egy cég építhet bérlakásokat. A testület legújabb ténykedésének eredménye, hogy a községi vállalat tulajdonát alkotó teherautókat, gépeket, több mint 1 millió korona értékben, a járási rendőrség közlekedési osztályán a tulajdonosok beleegyezése nélkül átíratták a falura. Ráadásul az átvezetés úgy történt meg, mintha a falu két hete Nyitrán vette volna ezeket”. A mindvégig higgadt alpolgármester kissé emelt hangon utasította vissza a rágalmakat. – Amikor létrejött a községi üzem, megkapta a falu vagyonát képező gépeket. Mivel a kft. az anyagiakkal rosszul gazdálkodott, tartottunk attól, hogy adósság fejében a gépekre is ráteszi valaki a kezét. A testület határozatot hozott, hogy Szabó Tibor képviselővel együtt, a kft. felügyelő bizottság tagjaként intézkedjünk. Dunaszerdahelyen a községi hivatalra írattuk a gépeket, három hónapra kifizettük a kötelező biztosítást, minden transzparens módon történt. Mivel a cég a községé, képviselőtársaimmal mi alkotjuk a közgyűlést. Nem történt törvénysértés.

Egy képviselő sem tudott az üzemtelepítési tárgyalásokról

Sklut Tibor betegállományba vonulása előtt azt nyilatkozta, hogy külföldi befektetők üzemeket telepítenek a faluba. Ezzel kapcsolatos kérdésemre a következőket válaszolta: „Tudtam, hogy baj lesz, amikor az Új Szó hasábjain megjelent a községünket érintő két nagyon komoly beruházási szándéknyilatkozat. Az első a szélmalompark létesítése, amely több mint 700 milliós beruházást jelentett volna községünkben. Az érdeklődő cég néhány nap elteltével levelet kapott a felsőpatonyi környezetvédők nem létező egyesületétől, melyben felhívták a figyelmüket, jobban teszik, ha meggondolják magukat és nem ruháznak be a községünkben. A második beruházás már jóval előrehaladottabb állapotban volt. ... júniusban hozzáfogtak volna a cég által vásárolt földterületen autószőnyeg-gyártó üzem megépítéséhez. Az új üzemben 100, főleg szakképzetlen háztartásbeli nő kapott volna munkát... Sajnos, múlt időben kell, hogy írjak róla, mivel ők is megkapták a figyelmeztető levelet a felsőpatonyi környezetvédőktől. ĺgy a sajtón keresztül informálni szeretném a környezetvédők körét, hogy leveleik beváltották a reményeket, a szélmalmok máshol lesznek felállítva, a szőnyeggyártó cég pedig Kelet-Szlovákiában épül fel.”

A képviselők: – Egy képviselő sem tudott a polgármester üzemtelepítési tárgyalásairól, a beruházók nevét sem mondta meg. Nincs tudomásunk arról, hogy Felsőpatonyban környezetvédők tevékenykednének, a testület is csak a napilapból értesült a készülő nagyszabású beruházásról.

Több mint négymilló koronát más célokra fordítottak

A felsőpatonyi bérlakások építésére kapott állami támogatásból és a felvett hitelből az Alfa kft. bizonyítottan más számlákat fizetett ki. A hatóságok mondják majd ki, hogy jogos volt-e lenyúlni az anyagaikat, s törvényesek-e olyan pénzügyi átutalások, amelyek nem függenek össze a bérlakások építésével. A főellenőr kimutatása szerint a községi üzem 4 375 229 koronát fordított más célokra.

Néhány példa:

Telekvásárlás 1,5 millióért, 50 ezer korona késedelmi kamat

Lagzi Lajcsi koncert – belépők és plakátok 15 840 korona, nem megnevezett célra újabb 11 ezer, majd 180 810 korona, „medializáció” címén közel 130 ezer korona fogyott el, a fellépésen készült videofelvétel közel 40 ezer koronába került.

A községi szeméttelepre több mint 193 ezer koronát, a helyi hangosbemondó javítására több mint 180 ezer koronát, a falu karácsonyi kivilágítására 211 ezer koronát utalt át a kft.

Három nyomtatóért, 2 számítógépért és egyebekért 164 ezret utalt át, a videokamera 37 668 koronába került, a videofelvételért átutalt 19 920 korona sem a bérlakás befejezését szolgálta.

Az ügyvezető Izsák József szakmai véleményezését 250 ezer koronára értékelte a kft., jól járt a vállalkozó felesége is, 230 ezer koronás munkadíjat számlázott az Alfa kft.-nek.

Nyitott kérdés, miért utalt több mint 1 millió koronát az Alfa kft. a község számlájára.