Útra keltek a Magyar Camino zarándokai

GULYÁS ZSUZSANNA

Spanyolországban az El Camino az 1980-as években éledt újra és vált népszerűvé. A zarándokok számának növekedésével egyenes arányban nőtt az önkormányzatok érdeklődése is a zarándokút iránt. Helyenként valóságos verseny alakult ki az út közelében fekvő települések között: szeretnék, ha az ő településük belterületét is érintené a zarándoklat. A polgármesterek kutatókat bíznak meg azzal, hogy bizonyítékot gyűjtsenek arra, az egykori Camino miként érintette településüket.

A Magyar Zarándokút Esztergomból indul és Máriagyűdön ér véget. A hagyományokat követve többnyire földutakon, turistaösvényeken át vezet. A 420 kilométeres útvonal fele hegyvidék. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken is. Az egymástól 25–30 kilométerre fekvő puritán szálláshelyeket a szervezők az önkormányzatok, civil szervezetek és az egyház együttműködésével hozták létre. A résztvevők tapasztalata szerint egy hét zarándoklat kell ahhoz, hogy érezhetővé váljon a hatása. „Ez az érzés pontosan nem definiálható. A zarándokutat át kell élni, át kell érezni és csak út közben tapasztalható meg, kinek mit jelent valójában” – állítják a szervezők. A teljes útvonal bejárása 15–25 napig tart. A 420 kilométeres teljes szakaszt azonban nem kell egyhuzamban megtenni. A teljes út bejárható több hónap vagy egy év alatt is. „A Magyar Zarándokút keresztény szellemiségű út. A barátság, békesség, szeretet, elmélyülés és megnyugvás útja. Segít a testi, szellemi és lelki megújulásban. Az utat mindenki önként, saját akaratából, saját felelősségére járja, ennek figyelembe vételével kell gondoskodnia saját ellátásáról. Az úton csak a fenti alapelvek elfogadásával lehet elindulni. Természetesen igyekszünk megadni minden tőlünk telhető segítséget, hogy mindenki elérje célját, részesüljön a zarándoklatok jótékony hatásában” – hangsúlyozzák a szervezők, akik bíznak benne, hogy az út hamarosan részévé válik a Czestochowa–Medugorje közé tervezett nemzetközi zarándokútnak.