ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Az egykori Kultúrpalota (ma Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma) udvarában látható Jókai-szobor leleplezésének 70. évfordulójára Ércbe öntött emlékezet címmel tartottak megemlékezést tegnap a városban.

Az ünnepségen, amelyet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezett, Szénássy Zoltán tanár, az egyesület tiszteletbeli elnöke mondott köszöntőt. A jeles évforduló alkalmából immár harmadik, bővített kiadásban jelent meg Jókai nyomában című könyve, amelyből a Selye János Gimnázium diákjai részleteket olvastak fel az est folyamán. Közreműködött a Concordia vegyeskar és Nagy Ferenc versmondó. Az ünnepségen levetítették Nagy Tivadar és Szénássy Edit: Jókai Komáromról, Komárom Jókairól című kisfilmjét.

A komáromiakban közvetlenül Jókai halála után, már temetése napján felmerült a szoborállítás ötlete, hiszen Tuba János országgyűlési képviselő ezekkel a szavakkal búcsúztatta a nagy írót: „Addig is, míg ércbe öltözötten hazahívhatunk, a viszontlátásig”. Mégis 33 évnek kellett eltelnie, míg a tervből valóság vált. Igaz, hogy már 1906-ban megkezdődött a gyűjtés a szoborra, a háború, majd az azt követő politikai helyzet meghiúsította a szoborállítást. A csehszlovák hatóság 1936-ban engedélyezte újra a gyűjtést, és egy év alatt meg is lett a szükséges összeg. A Jókai Egyesület által kiírt pályázat nyertese a komáromi Berecz Gyula szobrász?művész lett, így ő kapott megbízást az egész alakos mű elkészítésére. Az 1937. június 20-i alapkőletétel szenzációja volt, hogy részt vett rajta Milan Hodža akkori csehszlovák miniszterelnök is, aki magyar nyelven mondta el beszédét. Magára a szoboravatásra – amely valóságos nemzeti ünnep volt Komáromban – 1937. november 28-án került sor. Még tíz évig sem őrizhette Jókai szobra a Kultúrpalota épületét, 1946. április 30-án ugyanis a csehszlovák hatóságok eltávolították, ami a komáromi munkásság spontán tüntetését váltotta ki. „A háború után ledöntött szobrok közül elsőként, 1952 szeptemberében került vissza eredeti helyére Jókai szobra, addig a várban, később a városmajorban őrizték – tudtuk meg Mácza Mihály történésztől. – Az újraállítást ismét nagy ünnepség kísérte, a Magyar Írószövetséget például Veres Péter és Illyés Gyula képviselte. A korra jellemző, hogy Beck Pál, a helyi nemzeti bizottság akkori elnöke Jókai elvtársnak titulálta az írót.” A történész megemlítette azt is, hogy a visszaállított Jókai-szoborhoz minden érettségiző osztály elzarándokolt, így búcsúzva a várostól. A rendszerváltás óta a március 15-ei megemlékezések egyik helyszíne a Jókai-szobor, amelyet remélhetőleg a jövőben már senkinek nem jut eszébe eltávolítani talapzatáról. (vkm)