Új berendezéseket kapott a sebészeti osztály

Érsekújvár. Jó hír a betegeknek, hogy az érsekújvári egyetemi kórház vezetése közbeszerzés útján vadonatúj, több millió koronát érő laparoszkópot és rektoszkópot vásárolt az egyes és kettes számú sebészeti osztályra.

Bartha Róbert sebészorvos, a betegfelvételi osztály vezetője a laparoszkópiás műtétek specialistájaként külön örömmel fogadta a hírt, hogy az eddiginél több – nagyobb vágási sebet, hosszabb kórházi tartózkodást nem igénylő – műtétet végezhetnek. „Egy évtizeddel ezelőtt lelkesen megkezdtük az ilyen jellegű beavatkozások végzését, csakhogy időközben elavultak a gépeink és újak vásárlására nem jutott pénz” – árulta el Bartha Róbert. Emiatt kénytelenek voltak csökkenteni a laparoszkópiás beavatkozások számát. Az eljárás segítségével megvizsgálják (szükség esetén megoperálják) a hasi szerveket, a gyomrot, a beleket, az epehólyagot, a petefészket. A laparoszkóp egy hoszszú, vékony cső, belsejében száloptikával, melyet összekapcsolnak egy videokamerával. Az orvos pontosan látja a belső szerveket és azok esetleges kóros elváltozásait.

„Az ilyen műtét után a betegnek rövidebb ideig tartó kórházi utókezelésre van szüksége, és a felépülése is gyorsabb. Mivel a műszer bevezetéséhez csak pár centis vágásokat kell ejteni, a műtét kevesebb fájdalommal jár a lábadozás ideje rövidebb. A klasszikus epeműtétet követő kórházi kezelés ideje 7–9 nap, ha laparoszkóp segítségével történik a beavatkozás, csak 3 nap, hasonlóképpen van ez a vakbél és sérvműtétek esetében is” – ismertette a módszer előnyeit Bartha. Ma már májpunkciót, nyirokcsomóműtétet is végeznek ezzel a módszerrel, és Dél-Szlovákiában egyedül Érsekújvárott végzik ekképp a katéterbeültetést a dializált betegeken. Az új rektoszkóp segítségével a végbélben és a végbél környékén előforduló rendellenességeket nemcsak diagnosztizálni tudják, hanem aranyér, polip, kezdeti stádiumban lévő daganatok esetében orvosolni is.

Drága, de megéri

A több millió koronát érő műszerek működtetési költsége nem a beteget, hanem a kórházat terheli. A hagyományos műtéteknél vitathatatlanul drágábbak ezek a beavatkozások: egy alig húszezer koronás műtét árát akár a duplájára is feltornázhatják, a biztosítók hozzáállása pedig még nem elég rugalmas. A gyógymódot azonban minden esetben az orvos, nem pedig a biztosító szakemberei határozzák meg, így a beteg csak jól jár, ha a lakhelyéhez közeli kórházban laparoszkópos műtéttel segítik elő a mielőbbi gyógyulását. (száz)