Udvardon és Perbetén a legjobb lakni

SZÁZ ILDIKÓ

Udvard. Négy alapvető prioritásra épül az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport integrált fejlesztési stratégiája, melyet a napokban terjesztenek az önkormányzatok elé. Elsődleges céljaik közé tartozik a vidéki foglalkoztatás növelése, a környezetszennyezés csökkentése, a vidéken élők felzárkóztatása, iskoláztatása és jobb tájékoztatása.

Az Udvard és Térsége Társulás a közelmúltban kérdőíves felmérést készített az érintett falvakban. A kérdőív a stratégia elkészítésének egyik része volt, később szakmai találkozókat is szerveztek, melyeken megvitatták egy-egy település és régió jövőjét. Kíváncsiak voltak a lakosok véleményére az adott falu gazdaságát, oktatásügyét, szabadidős tevékenységét illetően, de szó volt a környezetvédelemről, a műszaki infrastruktúra fejlesztéséről, a civil szervezetek és önkormányzatok jobb együttműködéséről, valamint új munkahelyek kialakításáról. A társulás a Régiófejlesztési Ügynökség Déli Régióval együttműködve ezt követően dolgozta ki az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport integrált fejlesztési stratégiáját. Ezt a stratégiát minden önkormányzat megvitatja, mielőtt elfogadná, és pályázna a Leader programban. Legutóbbi ülésükön tárgyaltak az anyagról az udvardi képviselők. Az Udvard és Térsége Társulás munkájában 16 község önkormányzata vesz részt, az Udvard és Térsége Helyi Akciócsoport pedig 15 községet tömörít. „Az Udvard és Térsége Társulattól annyiban különbözik az akciócsoport, hogy a felét önkormányzatok alkotják, a másik felét a lakosság, polgári társulások és vállalkozók. Céljuk a pályázati lehetőségek kihasználása által javítani a lakosok életminőségét” – tájékoztatott Pukanec Angelika, a társulás irodavezetője. A mikrorégiós találkozót október 16-án tartották Udvardon, ahol Timoranský Gábor elnök köszöntötte az önkormányzati képviselőket, lakosokat és vállalkozókat.

A kérdőívek alapján a legelégedettebbek az életfeltételeikkel a komáromi járásbeli Perbete és az érsekújvári járásbeli Udvard lakosai. Legkevésbé elégedettek a körülményeikkel a párkányi térségbeli Kisújfalun és Sárkányban élők. A megkérdezettek szerint nagy szükség lenne a szövetkezetek újraélesztésére, mert kevés a munkalehetőség.