Túl lassú a bíráskodás

Az idei év első öt hónapjában 918 különböző alkotmányos panasz érkezett Kassára, míg 2001-ben öszszesen 687 ügyet iktatott a testület. A fokozott érdeklődés az alkotmánymódosításnak köszönhető. A régi alaptörvényben az úgynevezett indítvány intézménye szerepelt, amely többé-kevésbé formálisnak bizonyult, mivel sem érdemi beavatkozást nem tett lehetővé, sem a taláros testület által hozott döntések végrehajtásának ellenőrzését. Tavaly januártól az alkotmányos panasz intézménye lépett érvénybe, ami szélesebb jogkörökkel ruházta fel az Alkotmánybíróságot. Ján Mazák elnök azonban kijelentette, hogy a testület semmiképpen sem helyettesítheti a járásbíróságokat, az ügyek elhúzódását kifogásoló panaszok közül tízből kilenc indokolt, ez pedig rossz fényt vet a hazai bíróságok munkájára. Mazák keserű mosollyal jegyezte meg, hogy ha a tétlenkedő bíróknak a taláros testület által kiszabott kártérítés egy részét saját zsebből kéne fizetniük, nem fektetnék évekig a rutinügyeket. Ellenpéldaként a serény alkotmánybírókat említette, akik május 26-ig a tavalyról maradt ügyeket is hozzászámítva 887 beadványt intéztek el. Egyebek mellett például 4,4 millió korona kártérítést ítéltek meg az elhúzódó bírósági ügyek miatt. Legtöbbször egyszerűen nem tűzik ki a polgári perek tárgyalását, emiatt a kifogásolt helyzetek tovább rosszabbodnak, illetve hosszú éveken át megoldatlanok maradnak. A járásbíróságok túlterheltségre panaszkodnak, ám Mazák szerint a taláros testület gyakran egyszerű hanyagságot állapít meg. „Sok bíró nem látja az akták mögött az emberi sorsokat” – véli az Alkotmánybíróság elnöke.