Tudatos digitális eszközhasználatot kell tanítani az iskolásokban – így lesznek kárvallottak helyett haszonélvezők

A nap kínálatában 12 workshop és két előadás szerepelt, amelyek robotikával, microbitekkel, digitális inklúzióval és mesterséges intelligencia aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A Comenius Pedagógiai Intézet, a Nivam, a Visegrádi Alap és az alapiskola közös szervezésű napjára több, mint száz érdeklődő regisztrált. A témáról és tanulságokról Berta Tündével, az IOI vezetőjével beszélgettünk

Miért döntöttek úgy, hogy ezúttal a digitalizáció áll majd a tematikus nap központjában?

Négy tematikus napunk van 2025-ben, amelyek a kurrikuláris reform által előirányozott támogatási témakörökhöz kapcsolódnak. Ezeknél változásra lenne szükség az iskolákban. 

Egy közülük a digitalizáció, de az inklúzióra, az újszerű módszertanra, az új didaktikára, valamint az iskolai értékelésre vonatkozó tematikus napjaink is vannak. 

Ezeket a 40 mentorunkkal állítottuk össze, akik már bizonyos témakörökre specializálódtak.

Ami a képzéseken részt vevő pedagógusokat illeti, mennyire vannak tisztában a digitális lehetőségekkel és kompetenciákkal? Egyáltalán mennyire fogadják nyitottan, amikor ezekről kapnak oktatást?

A pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy digitális felkészültség és ilyen eszközök alkalmazása nélkül a tanórák során már nem tudnak a gyerekek közelébe férkőzni. Annyira „digitális bennszülöttnek” számít az iskolába járó legújabb generáció, hogy teljesen nem tudják velük felvenni az ütemet, de fontos, hogy a pedagógusok se féljenek hozzányúlni az eszközökhöz, így téve színesebbé a tanórákat. Azt gondolom, hogy most már minden pedagógus tisztában van azzal – és az új állami pedagógiai program ezt el is várja –, hogy intenzívebben kapcsolják be a hétköznapi oktatásba a digitalizációval támogatott módszereket, rendszereket és programokat.

A digitális technológiák társadalmi szerepe kapcsán világos, hogy egyszerre jelentenek elég komoly kockázatot és lehetőséget is. Hogy látják biztosíthatónak a pedagógiai munkában azt, hogy a gyerekek ne kárvallottjai, hanem haszonélvezői legyenek ennek a digitális világnak?

Nagyon intenzíven kell tudatos digitális eszközhasználatot tanítani, és tudatos felhasználókat kell nevelni. Nemcsak az informatikaórába, hanem a többibe is integrálni kell az eszközhasználatot. 

Nagyon intenzíven kell fejlesztenünk a kritikus gondolkodást, és egy biztos alaptudást kell biztosítanunk ahhoz, hogy a gyerek felmérhesse: az, ami feléje irányul, az valós és elfogadható-e a számára, vagy veszélyforrásról van-e szó. Ez nagyon nehéz téma, s nagyon lassan haladunk ebben előre. 

Ezzel a tematikus nappal arra igyekeztünk felhívni a pedagógusok figyelmét, hogy a hétköznapokban hogyan tudnak a digitalizáció vagy a mesterséges intelligencia segítségével dolgozni, ám szó volt a veszélyforrásokról is. Szintén nagyon fontos lenne a gyerekeket felkészíteni és megtanítani arra, hogy miként kommunikáljanak egymásról a digitális térben: kikkel kommunikálhatnak,  mi a „cyberbullying“, mire vigyázzanak... Tehát tudatos felhasználókat kell nevelni úgy, hogy a saját hasznukra fordítsák az eszközöket és a programokat. 

A tematikus napon mennyire fedték le a tantárgyak teljes körét? Az informatika szerepe például nyilvánvaló, ám mi a helyzet a többivel

Nem specifikusan informatikatanárokra gondoltunk a tematikus nappal, hanem arra, hogy miként lehet használni ezeket az eszközöket és programokat bármilyen tantárgy keretén belül. Minden pedagógus számára tudtunk mutatni valamit. 

A digitális szabadulószobánkat úgy építettük fel tematikusan, hogy egyfajta mintát mutasson bármilyen tantárgy számára, s így akármelyiknél szabadon létrehozható legyen.

Volt például egy specifikus Micro:bit műhelyünk is, ahol azt mutattuk meg, hogyan lehet ezt bekapcsolni például a természettudományos kísérletekbe. Ilyen a vízszint, a levegőhőmérséklet, az autósebesség vagy esetleg a biológiaórán a talajnedvesség mérése, ha csíráztatni szeretnénk valamit. Volt inkluzív robotika témakörünk is, ami kifejezetten alsótagozatos pedagógusok és nevelőnőknek szólt. Megmutattuk, hogyan lehet a robotikát, az egyszerű algoritmikus gondolkodást beilleszteni bármelyik tantárgy keretébe.

Milyen folytatásra lehet számítani?

A komáromi és a dunaszerdahelyi régiókban március 21-én is lesz tematikus nap ugyanígy a digitalizáció témájában. Aztán a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziummal közösen szervezünk három-négy didaktikus műhelyt.

Újdonságként szeretnénk indítani egy tematikus klubot a természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusok számára (idővel a matematikatanároknak is). Az állami pedagógiai program kapcsán ebben a témakörben merülnek fel a legnagyobb kérdések a felsőtagozatra vonatkoztatva, vagyis hogy tantárgyakra bontva vagy tantárgycsoportok mentén oktassunk?