Történelmi vándorkiállítás nyílt Érsekújvárban

SZÁZ ILDIKÓ

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, a Kárpáti Német Kultúra Múzeuma a Thain János Múzeum dolgozóival közösen értékes kordokumentumokat, fényképeket és fegyvereket mutat be a közönségnek.

Pozsony és Fülek után érkezett Érsekújvárba a történelmi kiállítás, a látogatók betekintést nyernek a somorjai, a nagymegyeri és a dunaszerdahelyi fogolytábor életébe. Pavol Rusnák, az érsekújvári kiállítás kurátora elmondta, a bemutatott fegyverek jelentős része saját gyűjteményükből való. Ifjabb Papp Sándor, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársa elmondta, az első világháborús dokumentumok felkutatása céljából digitalizációs kampányt és országos gyűjtést indítottak, munkájukat az egyik közösségi oldalon is népszerűsítik. Felhívásukra sokan jeleztek vissza és bocsátották rendelkezésükre az értékes örökséget. Az összegyűjtött dokumentumokat múzeumi anyaggal egészítették ki, így állt össze a kiállítás. A Thain János Múzeumba látogatók a kiállítás első részében a fronton harcoló katonák mindennapjaiba nyernek betekintést. A kiállítás második része nyolc tematikus egységből áll, a közönség az első világháború kronológiájával, a háború kitörésének okaival, a haditáborok foglyainak életével ismerkedhet meg. Megtekinthetik továbbá az első világháborús emlékművek, emléktáblák digitális adatbázisát és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet értékes filmfelvételeit. Nyolc személyes történet elevenedik meg a múzeumban, Fábry Zoltán író, Csillaghy István katonatiszt, Forgon Mihály történész, Eliás Sándor szakmunkás, Schweighoffer August, Hans Ostermuth von Tschaikoff, Matzon Ernő katona és Zula János gazdálkodó élete. Rusnák elmondta továbbá, hogy a történelmi vándorkiállítás létrehozói rendhagyó történelemórára várják az érsekújvári és régióbeli tanárokat és tanulókat.

A harctéren küzdő katonák mindennapjait, a hátországban maradt hozzátartozóik életét képeslapok, fényképek, használati tárgyak segítségével idézik fel. Pavol Rusnák elmondta, elsősorban a polgári családokban öröklődtek az emléktárgyak, a valamivel szerényebb viszonyok között élőknek nem volt lehetőségük arra, hogy évtizedeken át épségben megőrizzék a nagyszülők, a dédszülők háborús időkből fennmaradt értéktárgyait és feljegyzéseit.