Titokzatos templom a Rima partján

SZÁSZI ZOLTÁN

Azt már csak kevesen tudják, hogy újabb feltevések szerint itt, Jánosiban, a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt kolostorban írhatták – vagy legalábbis másolhatták – az egyik legjelentősebb magyar nyelvemlék, az 1192 és 1195 keletkezett Halotti Beszéd sorait, amely 190 magyar szót őrzött meg a 12. századból.

Viharos múltú

ősi település

A Rima völgye évezredek óta szolgált észak–déli irányú közlekedési útvonalként, ez a terület – így Jánosi község is – az őskortól lakott, amit a falu határában talált bronzkori leletek is bizonyítanak. A korai bronzkor hatvani kultúrája népének telephelyeit és temetkezésének nyomait is megtalálták a falu határában. Jánosi első írásos emléke 1221-ből származik, Janus néven említik, ami nagy valószínűséggel temploma védőszentjére, Keresztelő Szent Jánosra utal. Ez a vidék azért is érdekes, mert alig egy négyzetkilométeren két jeles kolostor is állt, a Jánosi bencés rendi és a vele, a Rima szemközti partján lévő Barátkút helyen a johanniták majd stefaniták tulajdonában lévő kolostor. Mindkettő keletkezését homály fedi, megbízható adat máig nem merült fel alapításukkal kapcsolatban. Ma már a rendházaknak csupán alig látható nyomai lelhetők fel, ám Jánosiban – a sok viszontagság ellenére – megmaradt a templomépület, míg Barátkúton még a szakrális épületek terepnyomai is nehezen olvashatók. Jánosi bencés apátságának jelentőségét az is bizonyítja, hogy a 15. században 38 jobbágyporta birtokosaként tartották számon. A török időkben Fülek szandzsákbégjének fizetett adót a falu, 1683-ban pedig az oszmánok ellen vonuló lengyel–litván hadak dúlták fel. Nagy valószínűséggel ekkor pusztulhatott el a már korábban is sokat szenvedett, sanyargatott bencés rendi kolostor.

Jánosi román kori emléke

A 17. századi pusztulás után az 1695-ös és az 1723-as egyházi összeírásokkor már romos templomként említik Jánosi egykori rendházi templomát, a hely apáti címének adományozásával is gondok vannak, a bencések magyarországi központjának számító Pannonhalma apátja, Sajgó Benedek például tiltakozott az ellen, hogy Jánosi apáti címet kapjon. A gazdátlanság, II. József egyházreformáló intézkedései sem váltak javára a templomnak, az épület állapota folyamatosan romlott, teteje beomlott, falai csonkultak, díszei elkoptak. Egészen a 19. század második feléig tartott ez az áldatlan állapot, amikor Ipolyi Arnold besztercebányai püspök előterjesztésére Rómer Flóris, a jeles bencés régész nyerte el a jánosi apát címét. Rómer Flóris saját pénzén és baráti kapcsolatait felhasználva 1875 és 1876-ban Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei alapján restauráltatta a templomot, a belső tér freskóit is Storno készítette. Az egykori apátsági templom ma Jánosi község római katolikus templomaként szolgál, rendszeresen miséznek benne, és a látogatókat is szívesen fogadják.

Külcsín és belbecs

Jánosi templomában igazán értékes maga a megmaradt román kori forma, az egyhajós, félköríves záródású apszis, a bejáratok elhelyezése, egyedi ritka részei pedig a külső faragványok, egyszerű díszítmények, a kapu íve és a kis harangtorony. A pontosan illesztett, nagy műgonddal faragott, homokkő kváderokból épült templom román stílusú boltíves bejárata nyugaton nyílik, egy befalazott bejárat délen látható, észak felől a sekrestye régi bejárata feltételezhető. Szinte biztos, hogy korábban szobordíszei is voltak a templomnak, ezekből egyetlen darab sem maradt fenn. A templom egyszerű, szinte légies kis harangtornya kis harangot őriz. A belső teret a 19. század utolsó harmadának romantikus stílusában festették ki, a Török család sírhelye is itt található.

A romlás jelei

Jánosi értékes temploma ugyan ma is egyházi célokat szolgál, a kis katolikus közösség erejéhez mérten karban is tartja az épületet, az időjárás viszontagságai azonban kikezdték a nyolcszáz évesnél is idősebb köveket. Az északi oldalon – a szögletes hajó záródásánál – több statikailag is fontos szerepet játszó kőlap elmozdult, a templom építőanyaga, a faragott homokkő rendkívül érzékeny az eróziós hatásokra. Néhány éven belül már komolyabb beavatkozásra lesz szükség, ha szeretnék megóvni az épületet. A templom környéke gondozott, nyugati bejárata előtt még jól láthatók az egykori rendház épületének nyomai a talaj szintjén. Egy gondos, teljes régészeti feltárást is megérdemelne a jánosi bencés kolostor temploma és környéke, hátha előkerülne az a kalamáris, amellyel az 1192 és 1195 közt írt Halotti Beszédet másolta egy itteni szerzetes.