<p>A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara 2011. április 13-án rendezte meg a hagyományos Tudományos Diákköri Konferenciát, melyet Dr. Komzsík Attila, a kar dékánja nyitott meg.</p>
TDK a nyitrai egyetemen
A megnyitót követően a kar hallgatói a Magyar Nyelvtudományi, Magyar Irodalomtudományi és Kulturológiai Szekcióban mutatták be munkáikat.
A nyelvtudományi szekció előadói dolgozataikban nyelvészeket is foglalkoztató aktuális problémákat, kérdéseket vetettek fel, valamint újszerű, eddig keveset kutatott témákra is felhívták a figyelmet. A szekció 1. helyezettje Masaryk Viktória lett Kétnyelvűség a koloni alsó tagozatosok körében c. munkájával. A politikai többletjelentés vizsgálatával foglalkozó Kelemen András a második, Bajcsi János Szleng és internet, illetve Husvéth Veronika Nyelvjárási hangtani jelenségek változásvizsgálata Bősön c. dolgozatával a harmadik helyezést érte el. A hallgatók előadásaikkal, a vita során felmerült kérdésekre adott válaszaikkal, okfejtésükkel felkészültségük, illetve a vonatkozó szakirodalom ismeretét bizonyították.
Az irodalomtudomány iránt érdeklődők is izgalmas előadásokat hallgathattak végig. Három szakterületbe nyertünk betekintést: Gál Andrea az evés szemiotikáját prezentálta Móricz Zsigmond novelláiban (1. hely), Farkas Márta Borbély Szilárd Halotti Pompa című kötetét olvasta újra a barokk irodalmi hagyományok tükrében (1. hely), Farkas Tímea pedig a népmesék női sorsmodelljeit tipologizálta munkájában (2. hely). Valamennyi felvetett témát élénk figyelemmel kíséri a kortárs irodalmi diskurzus is, hiszen Móricz rekanonizálása máig irodalmi vitákat gerjeszt, Borbély költészetét a kortárs irodalom egyik legmarkánsabb jelenségének tartják, a mese műfajának modern tudományos újraértelmezése pedig még mindig „gyermekcipőben” jár. Mindhárom előadás a hallgatók felkészültségét és a téma iránti elkötelezettségét igazolta, a dolgozatírók lelkessége felébresztette a hallgatóság olvasói kedvét is.
A kulturológiai szekció előadói munkáikban szintén időszerű kérdéseket dolgoztak fel. Eliška Gunišová betekintést nyújtott a XIX. század első felének szlovák–magyar kulturális kontaktusaiba (1. hely), Molnár Nikolett előadása a rimaszombati színházi életet mutatta be 1918-ig (2. hely), Chrenko Ildikó előadásában Frida Kahlo festményeinek és grafikáinak interpretációjával, a szimbolizmus és szürrealizmus jegyeivel foglalkozott (3. hely).
A nap végén tartott értékelésben a Tudományos Diákköri Konferencia értékelői kifejezték elégedettségüket, és további kutatásra biztatták a hallgatókat. A dékán úr felhívta a figyelmet arra, hogy a TDK-n sikeresen szerepelt dolgozatok akár egy későbbi kutatói munka első lépését is jelenthetik.
Hoboth Katalin, Petres Gabriella
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.