Az Artis Centrum szakembereinek egy ideig mellőzniük kell a közvetlen terápiát (fotó: Artis Centrum)
Távolból is teljes értékű fejlesztésre törekednek a szakemberek
Nem volt könnyű dolga az Artis Centrumnak március közepén. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel is foglalkozó fejlesztési központnak gyors ütemben kellett átszerveznie a működését. Megnéztük, milyen tapasztalatokra tettek szert az elmúlt időszakban.
Az Artisban zajló munka alapvető alkotóeleme, hogy a kliensekkel személyes fizikai kapcsolatba kerülnek a fejlesztő szakemberek. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások emiatt összetett kihívás elé állították a Komáromban és Párkányban is működő központ munkatársait. Barthalos Réka konduktor, pszichológus, illetve a központ társtulajdonosa az Új Szónak elmondta, a működésüket átszervező csapatmunka szerencsére gördülékenyen zajlott: „Stratégiai megbeszélést tartottunk a munkatársakkal, számításba vettük, melyek azok a családok, akikkel otthoni környezetben is tudnánk dolgozni, majd elkezdtük kidolgozni a szakmai tervet. 2 nap alatt kialakítottuk az online működésünk kereteit. Március 19-étől elindultak a fejlesztéseink és szolgáltatásaink online módban. Március 16-20. között közöl 262 család jött volna el hozzánk személyesen, mindenkit személyesen felhívtunk telefonon, elmondtuk, mire számíthatnak, türelmüket kertük, hogy megpróbálunk mindent megoldani. Március utolsó hetében több mint 100 online órát tartottunk, azt hiszem, a számok magukért beszélnek“.
Hálás szülők
Számos szakmában nagy kérdés ezekben a hetekben, hogy a digitális foglalkoztatás és szolgáltatásnyújtás mennyire hatékony. A központban egyebek mellett a Pető-módszert, illetve az olyan új terápiás lehetőségeket is alkalmaznak, amelyek a tanulási, magatartás- és figyelemzavarral küzdő gyermekeknek szólnak, így sok téren kell új megoldásokat és módszereket kitalálniuk. Az elmúlt 2-3 hét már adott ugyan olyan tapasztalatot, amelyre építkezni lehet, ugyanakkor nyilvánvalóan gyűjteni kell még a visszajelzséseket. „Főleg pozitívak a tapasztalatok, ám a szülők változóan veszik az akadályokat. Egy online kérdőívet állítottunk össze, amelyekben fontos visszajelzéseket kapunk tőlük, ezekből sokat tanulunk. Fontos, hogy most részei legyünk az életüknek, mivel segíteni tudunk abban, hogy kicsit kiemeljük őket a bezártságból“ – mondja Barthalos Réka. Lapunknak több szülő visszajelzését is megmutatta, amelyek egybehangzóan hálásak az online-felületen biztosított fejlesztésért. „Saját káron tanulva annyit tanacsolnék a többi szülőnek, hogy a gyerkőc játékait rakják el addig, amíg a foglalkozás tart, és csak azokat a segédeszközöket hagyják elöl, amit a szakember felsorol. Egyébként nagyon tetszett és várom a folytatást“ – hangzik az egyik visszajelzés. „Az online szolgáltatás a maximumot nyújtja, ami virtuális kapcsolat útján lehetséges, de véleményem szerint nem helyettesítheti teljes mértékben a fizikai kapcsolatot és a csoportos foglalkozást. A jelenlegi helyzetben nyilván nincs más lehetőség, de más élethelyzetben a hagyományos terápiát választanánk“ – írta egy másik szülő.
A „távfejlesztés“ csínja-bínja
Melecski Júlia gyógypedagógus, valamint az Artis társtulajdonosa úgy látja, nem körülményesebb az távolból végzett fejlesztés, mivel a hozzájuk járó szülők hozzászoktak ahhoz, hogy aktívan részt vesznek a fejlesztésben, így előre megbeszélték a gyerekekkel, hogy máshogy fog kinézni a foglalkozás.: “Nyilván vannak esetek, amikor a gyermeknek nehezebb megértenie, hogy nincs ott személyesen a szakember, de eddig szinte mindenkinek sikerült elhárítani az akadályokat. Akivel nem lehet, azzal nem végzünk online fejlesztést“.
Barthalos Réka technikai problémákról is beszámolt: “Több szülő elhárította a skype-os fejlesztést, mivel problémát jelent számára a telepítés. Vannak terápiák, amelyeket online nem is tudunk megvalósítani. Ilyen például a neurofeedback, illetve az olyan kapcsolatalapú, elődlegesen szociális képességeket fejlesztő foglalkozásokat, amelyek során elengedhetetlen a személyes kontaktus, mivel éppen erre épülnek“. Azonban nem csak nehézségek merülnek fel, Barthalos Réka pozitív tanulságokról is beszámolt: „Azoknál a gyermekeknél, akiknél lehetséges a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) online megvalósítása, otthoni környezetben egyértelműbben előjönnek a hibák a feladatok végzése során. Ezen kívül sokkal jobban láthatjuk a család dinamikáját, a családtagok közti viszonyt. A gyermek otthoni környezetben sokszor másképp viselkedik, mint egy idegen helyen, az órákon ezek nem mindig jönnek elő. Az otthoni feladatokat még inkább személyre tudjuk szabni, mivel a szülők elmondják, megmutatják, mi mindenük van otthon, amivel fejleszteni tudják a gyermeket. Úgy tűnik, hogy a szülők talán jobban megnyílnak otthoni környezetben, többet mondanak el, bizalmasabb a kapcsolat“. Melecski Júlia kiemelte, hogy a velük kapcsolatban levő szülők mindenképpen elismerést érdemelnek: “Sok esetben ők is otthonról dolgoznak plusz gyakorlatilag átvették a tanítók szerepének nagy részét is. Olyan oviról is hallottam, ahol ugyanúgy kiadják otthonra a feladatokat, mint az iskolában. Úgyhogy anya egész nap nyír, nyomtat, elkészít, közben főz, tobozokat, köveket gyűjt a gyerekekkel a természetben. Úgy gondolom, hogy ez a »multitasking« magasiskolája, úgyhogy le a kalappal a szülők előtt, ez egy embertpróbáló időszak. Másrészt azt hiszem, most értékelődik fel igazán a pedagógusok munkája, mivel szülőkként kipróbálhatjuk, milyen is a tanítás“.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.