Szívbe markoló látvány az izsai mákföldön: már csak 59 hattyút menthettek meg

Kedden Jozef Lengyel zoológussal, a Szlovák Állami Természetvédelem, Dunai berkek tájvédelmi körzet avatott szakértőjével jártuk be a terepet és számoltuk meg az újabb, mintegy 8-9 egyedet, ami az éjszaka folyamán hullott el.

Iszonyatos pusztulás

„Nap mint nap szörnyű látvány fogad ezen a terepen, azért nem léptem közbe korábban, mert úgy éreztem, ez a komáromi körzetben dolgozók feladata. Oskar Slivka, a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Intézet vezetője a vizsgálati minták eredményéből megállapította, hogy nem madárinfluenzában pusztultak el a madarak. Végül Bogár János, a marcelházi madármentő központ alapítója és vezetője mutatott rá arra, hogy valószínűleg a máktermés zöldjétől betegedtek meg a hattyúk. Az elhullott tetemeket kiraktuk a rókáknak, ragadozó madaraknak egy távolabbi helyre” – mondta Jozef Lengyel. Érkezésünkre a máktáblánál az egyik pórul járt hattyú igyekszik bemenekülni a vízgyűjtő kanálisba, de már nem bírják el a lábai, a szemünk láttára összeesik. Jozef Lengyel felveszi a madarat a karjaiba és biztonságba helyezi, a szemerkélő eső elől letakarja. „Rendszerint 18-20 kilós madarakról van szó, ez egy hároméves érett hím, de már alig nyomhat néhány kilót, elernyedtek az imai, megrongálódott a tüdeje, már csak a bordakosarat érzem. Nem engedhetjük ki másutt a szabadba, ezért a marcelházi mentőállomásra kerül. Legalább harminc nap kell ahhoz, hogy a szervezete megtisztuljon a méregtől” – magyarázta Jozef Lengyel. Rendkívüli módon bántják a történtek, tavasszal még több mint 250 hattyú tartózkodott itt, most első nekibuzdulásra 16 madarat sikerült befogniuk és egy furgonban Bogár János elszállította őket a Komáromhoz tartozó gyulamajori vízgyűjtő kanálishoz.

A gazda szemszögéből

Pém Bálint, a Pemak cég tulajdonosa is kijött a területére és elmondta lapunknak, hogy tavaly még nem volt dolga ezzel a parcellával. 2022 őszén cseréltek telket egy másik céggel. Ökológiai mezőgazdasággal foglalkozóként az volt a célja, hogy a komáromi és izsai telkeit erre a jóval megfelelőbb területre cserélje le, ahol szélfogóként fasor van és a termését nem károsítja a más területekre leszórt mesterséges növényvédő koncentrátum. Több mint 75 hektáron, három óriási parcellán vetettek mákot, más terményeik is vannak, de csak ezen a területen telepedtek meg a hattyúk. Sem letakarni, sem elkeríteni nem tudtak ilyen hatalmas mezőgazdasági területet, hogy megvédjék azt a madaraktól, vagy más állatoktól. Már most legalább 10 ezer euró kára van a termesztőnek. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet szakemberei is kiérkeznek a helyszínre, tárgyalnak Pém Bálinttal, ezalatt Jozef Lengyel, Bogár János és néhány önkéntes próbálja befogni a hattyúkat. Néhány apatikus állat engedi, hogy berakják a kocsiba, mások, a még viszonylag mozgékony egyedek menekülni próbálnak, de felszállni már egyikük sem tud. A vízgyűjtő kanálisban több elpusztult egyed található, még le tudtak menni a vízhez, de többre már nem futotta az erejükből. Néhány hattyút Jozef Lengyel elmondása szerint emberek támadhattak meg, mert botütések nyomait fedezte fel a véres tollakon. Ha róka támadta volna meg, az letépi a nyakukat és elszalad a fejjel, de ebben az esetben valaki módszeresen, indulatosan irtott és pusztított!

Megoldódott a probléma

Pém Bálint telektulajdonos a keddi madármentő akció kapcsán elmondta, véleménye szerint ezzel a probléma megoldódott. „Nyilván megoldotta volna a természet is, de így, hogy a környezetvédelmi hivatal munkatársai oldják az esetet, lényegében a lehető legjobb megoldást választották. Ezeket az állatokat most átszállítják olyan helyre, ahol kitisztulhat a szervezetük azoktól a toxikus anyagoktól, amit a máknövényben elfogyasztottak. Az a lényeges, hogy a máknövényben, mert a mák önmagában nem tartalmaz toxikus anyagokat, de a növény egész mértékben toxikus úgy mint a krumpli, vagy a paradicsom. Remélhetőleg a nagy többségét, amit meg tudnak fogni elszállítanak, ha néhány madár marad, az természetes egyensúlynak tekinthető. Lényegében 8-9 madár szokott itt előfordulni ezen a területen” – tájékoztatta lapunkat Pém Bálint. Kiderült, hogy tavaly még repcét termesztettek ezen a mostani mákföldön. A hattyúk talán idén is arra számítottak, hogy a vízfelület mellett lecsipegethetik a friss repcehajtásokat, ehelyett mákot találtak, ami egyre nagyobb kárt tett a szervezetükben. Sem elrepülni, sem fészket rakni, egyedeket nevelni nem maradt sem erejük, sem akaratuk. A túlzott mákfogasztás nem csak az emésztőrendszert, hanem az izmaikat is felőrölte. Jozef Lengyel szerint a most megmentett több mint harminc egyed életképesnek tűnik, és remélhetőleg jót tesz nekik majd az új környezet. Egy ideig még biztosan nem tudnak szállni, mert nem lesz hozzá erejük, így kizárt, hogy visszatérjenek erre a területre. A szlovák természetvédelmi felügyelet szakértői egy rögtönzött, a lepusztított mákföldeken tartott sajtótájékoztatón elmondták, vártak, vártak, hogy miután februárban és márciusban iderepültek a hattyúk, majd normális körülmények közt elrepülnek. Egy nem éppen megszokott módszerhez folyamodtak: most néhány egyedet elvisznek a mákföldekről, hogy más környezetben felépüljenek a beteg, apatikussá vált állatok. A súlyosabb állapotban lévő madarak Marcelházára kerülnek, az egészségesebb egyedeket a vízgyűjtő kanálishoz szállítják át, ahol más táplálékhoz juthatnak.

Végezetül a madárvédőknek 59 egyedet sikerült megmenteni, ebből 58-at átszállítottak egy távoli vízgyűjtőhöz és egyet a madármentő állomásra vittek.