Szerdahelyi Presszó: a kisiskolákról folyt a vita

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A Sunset kávé- és teaházban hétfőn 18 órától zajlott esemény házigazdája, Nagy József (Híd) parlamenti képviselő a téma felvezetése során elmondta: a kisiskolák összevonása, megszüntetése, ennek a szlovákiai magyar közösségre gyakorolt hatása számos olyan kérdést vet fel, amelyek megválaszolása a szakembereknek is komoly kihívás. „Kétségtelen, hogy az iskola a helyi közösségek összetartó erejének legfontosabbika – mondta Ravasz Ábel szociológus, közíró. – Amikor megtartásukról beszélünk, számos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike, hogy a szlovákiai magyarok körében a legmagasabb az asszimilációs hajlam, ami a magyarok és a szlovákok értékrendjében mutatkozó azonosságoknak tulajdonítható. Az alapvető megkülönböztető jegy a nyelv.” Ravasz úgy vélekedett: a szlovákiai magyar iskoláknak két komoly versenytársuk van: a szlovák tannyelvű, illetve a magyarországi iskolák.

Mičúch Ildikó, a kisebbségi kormánybiztos hivatalának munkatársa az oktatási intézmények számáról, valamint az oktatásügy színvonalát meghatározó jogi háttér alakulásáról nyújtott áttekintést. Elmondta: tavaly a civil és a szakmai szervezetek érzékenyen reagáltak Dušan Čaplovičnak, az oktatási tárca vezetőjének a kisiskolák összevonására és megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésére, ezért a miniszter visszavonulót fújt. „Az országban 274 nemzetiségi alapiskola működik, ebből 131 kisiskola. A Dunaszerdahelyi járásban 44 magyar tannyelvű alapiskola van, ebből 19 alsó tagozatos – ismertette a statisztikai adatokat. – Egy kisiskolában körülbelül öt gyermek jut egy pedagógusra, míg egy teljes szervezettségűben húsznál is több. Az anyagi, fenntarthatósági szempontokon túl ezt az aránytalanságot is mérlegelni kell.”

Hunčík Péter pszichiáter úgy vélekedett: az oktatási rendszert egészében rontottuk el az elmúlt két évtizedben. „Mielőtt Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, büszkén kijelenthettük: mi adjuk majd a szürkeállományt a közösség további fejlődéséhez. A múlt század kilencvenes éveiben ez még meg is állta a helyét, ám a kétezres évek elején azt tapasztalhattuk, egyre több hazai egyetemi oktató vállal munkát külföldön, gyakran a tengerentúlon. Ma már ott tartunk, hogy a megfelelő nyelvi tudással felvértezett középiskolai tanárok is külföldön keresik a boldogulást” – közölte. Hunčík szerint az ingyenes oktatás önbecsapás, miként az is, hogy a kisiskolákban ugyanolyan szintű lehet az oktatás, mint a nagyobb tanintézményekben, ahol szakképzett a tanárgárda.

A Csallóközi Városok és Falvak Társulását képviselő Bereczk Oszkár úgy nyilatkozott: nem csak a kisiskolák, sok esetben az önkormányzatok sorsa is kérdéses. „Azok a polgármesterek, akik kiállnak a falusi kisiskolák fenntartása mellett, az esetek döntő többségében a helyi közösség igényeit képviselik; egyikük sem fogja vállalni, hogy leépítse a települését. Ha viszont az ügy anyagi vonzatát nézzük, minden jel arra mutat, hogy a kisebb települések iskolái maguktól épülnek le” – vélekedett.

Nagy József szerint az oktatásügy terén hosszú távú vízióra volna szükség, s az iskolák anyagi fenntarthatóságán túl figyelembe kellene venni a közösségek egyéb igényeit, szempontjait is.

A Szerdahelyi Presszó legközelebb június 24-én jelentkezik. (la)