Szeptemberben indul az új tagozat

Szlovákiában csupán két helyen – a turócszentmártoni V. Paulíny Tóth és a pozsonyi Laco Novomeský gimnáziumban – működik ilyen típusú oktatás. „Ezen intézmények, valamint a magyarországi testvériskolánk, a budapesti Szent István Gimnázium tapasztalatainak felhasználásával dolgoztuk ki saját pedagógiai programunkat; e munkában oroszlánrészt vállalt két helyettesem, Kustyán Ilona és Édes Erzsébet” – mondta Andruskó Imre igazgató.

Differenciált tehetséggondozás

Az intézmény a szakirányzat nélküli, ún. alternatív forma mellett döntött, és két idegen nyelv tanításának lehetőségével számol: az első évfolyamtól kezdve 4+2 óraszámban tanulhatják a diákok az idegen nyelveket, az utolsó évben pedig további idegen nyelvi órákat vehetnek fel. „A hat?osztályos képzés pozitívumának tekinthető a differenciált tehetséggondozás – fejtette ki az igazgató. – A nyolcéves gimnáziumi formában a szakirányzatos – azaz a matematika-fizikára, informatikára, illetve idegen nyelvekre szakosodott – osztályokban a központilag meghatározott óraszámban kell minden diáknak az adott tantárgyakat tanulnia, itt képességeinek, továbbtanulási szándékainak megfelelően választhat tárgyakat. Végzősként például már heti 10 óraszámban.” Andruskó véleménye szerint a nyolcosztályos tagozattal szemben előnyt jelent az is, hogy a hatosztályos gimnáziumba az alapiskola hetedik évfolyamának elvégzése után, azaz 13-14 évesen kerülnek a diákok, amikor már érettebbek, jobban megmutatkozik, miben tehetségesek.

Az alapiskolák igazgatói nem lelkesednek

A közelmúltban a gimnázium meghívta a Komáromi járás magyar alapiskoláinak igazgatóit, hogy első kézből kaphassanak tájékoztatást az új oktatási formáról. Sokatmondó tény, hogy a 22 teljes szervezettségű iskolából mindössze hat képviseltette magát, köztük a négy komáromi alap?iskola. Az alapiskolák nem lelkesednek a hatosztályos gimnáziumi oktatási forma iránt. Igaz, a nyolcosztályossal szemben megvan az az előnyük, hogy nem a negyedik, hanem a hetedik évfolyam után „szippantja el” tőlük legjobb diákjaikat, de a fejkvóta bevezetése óta minden gyerekért harcolnak az iskolák. Novák Ferenc, a bátorkeszi Kováts József Alapiskola igazgatója arra emlékeztetett, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok megnyitása után nagy volt a felbuzdulás mind a szülők, mind a diákok részéről, aztán fokozatosan csökkent az érdeklődés, szinte már válogatás nélkül vették fel a tanulókat, ami a minőség rovására ment. „Nem szabad összekeverni a jó tanulót a kimagaslóan tehetséges tanulóval – mutatott rá. – A gimnázium vezetése tehetséggondozásról beszél, de véleményem szerint a térségben nincs annyi kimagaslóan tehetséges gyerek, amennyivel egy ilyen osztályt meg lehetne tölteni. Akkor látnám értelmét ilyen tagozat indításának, ha nem csupán a járásra korlátozódna, hanem akár az egész országból ide jönnének a tehetséges diákok. Így viszont elsősorban a komáromi alapiskolák járnak majd rosszul, mert főleg tőlük távoznak majd a legjobb tanulók.” Kollégája véleményét és aggodalmát teljes mértékben osztja Fekete Zoltán, a komáromi Munka Utcai Alapiskola igazgatója is. Meglátása szerint sem annyira a tehetséggondozáson van a hangsúly, hanem azon, hogy a nyolcosztályos képzés kifulladása után egy plusz osztálynyi diákot toborozzon a gimnázium.

A jelentkezési határidő: április 10.

Abban azonban megegyezett mindkét fél, hogy az új oktatási forma hozzájárul a kínálat bővítéséhez, és választási lehetőséget jelent a szülők és a diákok számára. Végső soron úgyis rajtuk múlik majd, sikeres lesz-e tájainkon a hatosztályos gimnáziumi képzés. Márciusban nyílt napokat tartanak a Selye Gimnáziumban, ahol részletesen tájékoztatják az érdeklődőket erről az oktatási formáról. A jelentkezési lapokat április 10-éig kell majd leadniuk a hetedikes diákoknak, a felvételi vizsgát pedig június elején tartják.