Szép a vidék, de nem könnyű az élet Paláston

Mintegy húszszázalékos a munkanélküliség a régióban, a község lakosai közül többen a tizenkét kilométerre lévő Ipolyságon vagy a tizennégy kilométerre lévő Gyűgyön, a termálfürdő üdülőközpontjában dolgoznak. A település vezetése szerint ha megépülne végre a gyorsforgalmi út és megnyithatnák az ipari zónát, a térség adottságaiból, a táj szépségéből és történelmi múltjából is sokkal többet lehetne profitálni. A lévai járásbeli község vezetése eddig minden pályázati lehetőséget megragadott a falu fejlesztésére, de ha nem változik rövid időn belül a kormány regionális politikája, egyre több család lesz kénytelen elköltözni, hogy másutt boldoguljon.

Térképen a történelem

A honti falvak jegyzékében először 1156-ban Plast néven említik a lévai járásbeli Palástot. Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképén, a Tabula Hungariaén – amelyet feltehetően Lázár deák készített 1528 előtt – a falu Palastiowitz néven szerepel. Szent György napján, a palásti búcsú idején adták át az új teret, melynek egyik jellegzetessége a kézzel festett térkép. A templom védőszentjét ábrázoló fametszetet Benyo István helyi fafaragó készítette. A közelmúltban felújított tűzoltószertárt egy ugyancsak általa készített Szent Flórián-fametszet díszíti. Palástot és környékét, annak növény- és állatvilágát, illetve jelentős történelmi eseményeit Hojsza Zoltán és Daniel Čisečky örökítette meg, közös munkájuk eredménye a térkép, melyből teljes képet kapnak a Palást múltjával és jelenével ismerkedő látogatók. Szkladányiné Helység Anikó, Palást polgármestere ősszel kezdte meg második választási időszakát, az új tér már az ő elképzelése alapján készült. „Nemcsak egy hagyományos piacteret, hanem olyan központot nyitottunk, amely állandó és alkalmi rendezvényeknek ad otthont. A teret egy régi kocsma helyén adtuk át. A kocsma mennyezete húsz évvel ezelőtt beszakadt, a telket egy vállalkozó vette meg, aki végül anyagi okok miatt mégsem nyitott pékséget és vendéglőt a központban, ahogy eredetileg tervezte. Az előző polgármesternek az volt az elképzelése, hogy többfunkciós épületet emeljünk alkalmi árusok számára, én azonban nyitott teret szerettem volna” – mondta Szkladányiné Helység Anikó.

A tér kialakításához Nyitra megye önkormányzatától a Leader programból kaptak támogatást. Terveik között szerepel továbbá a kultúrház és a községháza felújítása, a közvilágítás korszerűsítése, illetve a csatornahálózat befejezése.

Központi község lehetne

„Központi község lehetnénk, ha jobban fejlesztenék, nem hanyagolnák el a régiónkat, mert iskolánk, óvodánk és orvosi rendelőnk is van” – mondta a polgármester asszony.

Korábban magyarországi cégekben is dolgoztak a helyiek, hajnali négykor indultak és későn délután értek haza, a forintban kapott fizetés azonban csekély bevételnek bizonyult. Palást önkormányzata ezért saját stratégiát dolgozott ki, és az új területrendezési tervben már helyet kapott az ipari zóna. Szkladányiné Helység Anikó elmondta, felvásárolják az ipari zóna kialakításához szükséges telkeket, hogy előkészítsék a leendő beruházók számára. Szeretnék, ha a fiatalok nem költöznének el a faluból. A palástiak nagyon rossznak tartják a kormány régiós politikáját, a kistérségben lévő falvakban egyre magasabb a lakosság átlagéletkora, egyre kevesebb a fiatal. A térség fejlődését jelentős mértékben befolyásolja az utak minősége. Amíg nem épül meg a déli gyorsforgalmi út, nem várhatják a beruházóktól, hogy új munkahelyeket hozzanak létre. Mindez kihat az iskolákra, hiába hordják be a falu iskolabuszával a gyerekeket a környező falvakból. Egyre kevesebb tanuló van a régióban, mert a családok nagyobb városokba vagy külföldre költöznek. A helyi cégekben bádogosokat, kőműveseket alkalmaznak, a férfiak egy része kamionsofőrként járja az országot, a szövetkezetben elsősorban idénymunkásokat alkalmaznak, néhányan a helyi panzióban találtak munkát. A dombos-lankás környék szépsége, a reumás betegek kedvenc fürdőhelyének közelsége azonban okot ad a bizakodásra. Mára nemcsak a betegek, hanem a kirándulók is felfedezték Gyűgyöt, egyre többen keresik fel a magas kalciumtartalmú hőforrások mésztufa alakzatait, a hat méter magas Fürdőforrás-dombot vagy a félgömb alakú Tatár-, illetve a Csipkerózsika- és Szem-forrást, vagy a Római fürdő néven ismert látványos mésztufa teraszt.

Paláston is akad látnivaló, a község egyik koronás dísze a magaslaton fekvő Palásthy-kastély és a gondozott Ivánka-kúria. A Palásti Falumúzeumot 2002-ben költöztették át az 1890-ben épült, egykor iskolaként szolgáló portára, a Szent György-templom közelébe. Szarka Katalin, a községi hivatal dolgozója elmondta, a kirándulók egész évben látogatják a múzeumot, amelynek helyi rendezvények idején is megnyitják a kapuit, hogy a vendégek megismerkedjenek a palástiak gazdag gyűjteményével.

Jó kezekben a kastély

A Palásthy-kastély – a Palásthy-család ősi kúriája 1281-ben a mai kastéllyal szemben állt – jelenleg a magyar egyházi alapiskolának ad otthont, az intézménynek a most véget ért tanévben 53 tanulója volt Palástról és a környező községekből. Az önkormányzat tulajdonában lévő szlovák alapiskolát 83 tanuló látogatta. Paláston 10–12 gyerek születik évente, a szlovák óvoda két, a magyar egy csoporttal működik. „Rossz állapotban volt az óvoda épülete, ezért az egyházi alapiskolában nyitottunk kihelyezett osztályt a magyar gyerekeknek. A szlovák óvoda és az iskola egy másik, a közelmúltban felújított épületben működik, ám a két iskolaközpontot összekötő füves területen együtt játszhatnak a gyerekek a nemrég átadott játszótéren” – mondta Szkladányiné Helység Anikó.

Ezen a zöldterületen szeretnének idővel korszerű sportpályát létesíteni, a tervek már elkészültek, a kormányhivatal sportfejlesztésre hirdetett pályázatából remélnek támogatást. A község tulajdonában lévő Ivánka-kúriát ötven éven át a cserkészek használhatják, Paláston gyakran szerveznek cserkésztáborokat és továbbképzéseket.

Böllérnapok, sörfesztivál

Az 1600 lakosú község jelenlegi vezetésének sikerült megújítania néhány régi hagyományt, és várják rendezvényeikre az Ipoly környékén kirándulókat.

Idén másodszor rendeztek farsangi böllérnapokat és versenyt, hogy bemutassák az egykori disznóölések hangulatát, felhívják a helyiek és a Palástra látogatók figyelmét a hagyományos ételekre, bemutassák a hús feldolgozását, illetve régi recepteket elevenítsenek fel. A böllérnapokat az önkormányzat szervezte, és nyáron újabb rendezvénnyel várják a látogatókat, hogy népszerűsítsék a községet. Vállalkozókkal összefogva Honti Sörfesztivált tartanak a falu felújított központjában, számos zenei programot kínálnak a vendégeknek augusztus elején.

A falu központjából nagyszerű kilátás nyílik a kastélyra, a játszótérre. Itt futnak össze a völgyből kanyargó utcák, és ezen a helyen találkozhatnak azok, akik úgy döntöttek, a mostoha körülmények ellenére itthon próbálnak boldogulni. (PR)