Szelektálással a tisztább levegőért

Galántán 2010 januárjában vezették be a hulladék kötelező szelektálását öt csoportba: műanyag, papír, fém, üveg és biológiailag lebomló hulladék. „A városnak össze kellett állítania az ehhez szükséges rendszert és megteremteni hozzá a feltételeket. A 2019-es évben a szelektált hulladék aránya 39,11 százalék volt” – tájékoztatott Daniela Amrichová, a város környezetvédelmi osztályának vezetője. 

Folyamatos tájékoztatás
Galánta tavaly 737 401 kg szelektált hulladékkal járult hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A város vezetése rendszeresen röplapokon tájékoztatja a lakosságot arról, hogyan kell megfelelően osztályozni a szemetet, mi kerülhet az egyes konténerekbe, valamint, hogy mit és mikor lehet ingyenesen leadni a város hulladékgyűjtő udvarán. Minden, a szelektív hulladékgyűj-téssel kapcsolatos információ megtalálható Galánta honlapján. „Több éve szervezünk látogatásokat az alapiskolások számára a város hulladékosztályozó üzemébe, ahol a tanulók megnézhetik, hogyan válogatják át a szelektált hulladékot, és hogyan készítik elő a további felhasználásra” – egészítette ki a környezetvédelmi osztály vezetője. A galántai lakosok csaknem 30 eurót fizetnek évente a hulladék elszállításáért.

Fegyelmezett lakosok
Alsószeli 70 584 kg Tetra Pak-, üveg-, PET-palack és papír csomagolóanyagot gyűjtött össze a tavalyi évben. Kovács Lajos polgármester lapunknak elmondta, valójában sokkal több volt a szelektált hulladék mennyisége a 2050 lakosú faluban. „Az ENVI-PAK adataihoz hozzá kell még adnunk a 10 tonna fémhulladékot, a 100 tonna komposztálható és nagyjából 70 tonna egyéb biológiai hulladékot. Természetesen néha előfordulnak problémák, amikor az embereket fegyelmezni kell, de összességében elmondhatom, hogy Alsószeli lakossága nagyon felelősségteljesen áll a hulladék szelektálásához, ami már tíz éve működik a faluban. Évről évre emelkedik a szelektált hulladék mennyisége. A PET-palackokból például ezer zsák gyűlik össze havonta, az üveg gyűjtésére szolgáló konténer ugyancsak havonta megtelik. A helyi komposztáló péntek délutánonként és szombaton is nyitva van, nagyon sokszor sorok állnak a bejáratnál. Legutóbb nagyjából 150 tonna faágat daráltak le. A kommunális hulladékra szolgáló kukákba tilos a lebomló szemetet elhelyezni, aki mégis odateszi, annak a szemetesek nem ürítik ki a kukáját. Az építkezési törmelék feldolgozására szintén van egy kis udvarunk, ahol ledaráljuk a betont. A helyiek oda is tonnaszámra hordják a törmeléket, és nem okoz gondot nekik, hogy megfizessék az illetéket” – sorolta Kovács Lajos. 

Stagnál a mennyiség
A polgármester szerint ez mind hozzájárul ahhoz, hogy az alsószeliek törődnek a környezetükkel és rendet tartanak mindenhol. Hozzátette, hogy a település lakossága folyamatosan növekszik, a hulladék mennyisége viszont hosszú ideje stagnál. Elismerte, hogy sok munka van a mögött, hogy ilyen fegyelmezettek a lakosok. Kovács Lajos véleménye szerint ez főleg a szelektált hulladékmennyiségről való rendszeres tájékoztatásnak és a szelektálás módjáról szóló felvilágosításnak köszönhető.

Közösségben gondolkodni
Királyrévben ugyancsak közel tíz éve válogatják a szemetet a háztartásokban és a település intézményeiben egyaránt. Tavaly 19 389 kg csomagolóanyagot szállított el az ENVI-PAK. Agócs Gergelytől, Királyrév polgármesterétől megtudtuk, a szervezettel 2018 óta működnek együtt. „Egyre többen kapcsolódnak be a szelektív hulladékgyűjtésbe, igyekszünk erre motiválni az embereket. Röplapokkal, a falu Facebook-oldalán és a helyi újságban tájékoztatjuk folyamatosan a lakosságot ennek a fontosságáról, illetve az elért eredményekről. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nemcsak a saját környezetünk megóvása és tisztán tartása miatt fontos, hanem azért is, mert a szeparált hulladék mennyisége megmutatkozik a szemétdíj nagyságában is. A környezettudatosság fontosságáról nehezebb meggyőzni az embereket, a közösségben való gondolkodás kell hozzá, ami nincs meg alapból mindenkiben. Az egoizmust kell félretenni, nem lehet úgy gondolkodni, hogy csak én szabaduljak meg a szeméttől” – hangsúlyozta Agócs Gergely. Királyrévben 30 euró az éves szemétilleték egy főre. A polgármester szerint azt kell tudatosítania mindenkinek, hogy a szelektálás amiatt fontos, hogy ez az összeg ne növekedjen a jövőben. A településen külön gyűjtik még a biológiai, a fém- és az elektronikai hulladékot, amelyekből sokkal nagyobb mennyiség szokott összegyűlni.