Szankciókkal lépnének fel a hajléktalanok ellen Dunaszerdahelyen

A rendelet értelmében közterületen tilos egyebek mellett szemetelni, guberálni,  köpni, ablakból és balkonról rongyot porolni, szemetet kidobni, besarazni az utakat, elvégezni az emberi szükségleteket, közterületen lakni, vagy padon aludni.

“A lakosok igénye és a mi kötelezettségünk, hogy szabályozzuk a hajléktalanok viselkedését a város területén” - mondta a polgármester testület ülésén az rendeletről.

Hájos Zoltán szerint tizenkét olyan hajléktalan él Dunaszerdahelyen, akik a környező falvakból és városokból származnak. A polgármester rámutatott arra, hogy jól felszerelt hajléktalanszálló működik a városban, de a szociális munkások nem mindenkit tudnak meggyőzni arról, éljenek a szálló nyújtotta lehetőséggel. “Akik a szabad ég alatt szeretnek tartózkodni, azok nem fogadják el a város által kínált szolgáltatásokat és lakhatást. Továbbra is ennek az életvitelnek szeretnének hódolni” - folytatta Hájos Zoltán. Antal Ágota képviselő törvény- és alkotmányellenesnek nevezte a rendelkezést, amely szerinte a szociális problémák megoldása helyett azok elkendőzéséről szól. A képviselő a magyar Alkotmánybíróság 2012-es döntését is említette, amely kimondta, hogy a hajléktalanok közterületekről való eltávolítása és a  szociális szolgáltatások igénybe vételére való ösztönzés nem megalapozott indok arra, hogy szabálysértéssé nyilvánítsák a közterületen élést. “Sokkal többen üdvözlik a rendeletet, mint akiket esetleg hátrányosan érinthet” - fogalmazott Bugár György képviselő, a katolikus karitász vezetője. Bugár arról is beszélt, hogy a Bartók Béla sétányon bizonyos személyek többször molesztálják a járókelőket.

“Ez inkább nyáron szokott előfordulni, pénzt kéregettek a járókelőktől, ha nem kaptak semmit, akkor kiabáltak velük. A városi rendőrség ilyenkor elküldi az érintettet, büntetni nem tudja őket, hiszen nincs pénzük” - nyilatkozta Csiba Tibor a városi rendőrség parancsnoka.

A polgármester kérdéseinkre küldött állásfoglalásában azzal érvelt az életvitelszerű utcán tartózkodás betiltása mellett, hogy a város gondoskodott az érintett személyek elszállásolásáról és tisztálkodási lehetőségeiről. Dunaszerdahelyen a városi művelődési központ mellett van nyilvános illemhely, a hajléktalanok a hajléktalanszállóban tisztálkodhatnak meg.

“A városi rendőrség feladata lesz majd a rendelet betartatása, ahogy korábbi rendelet esetében is volt” - folytatta Hájos Zoltán. Csiba Tibor elmondta, a közelmúltban két alkalmazottal bővült a városi rendőrség állománya, jelenleg tizenkilencen vannak. Csiba arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet nem csak a hajléktalanokról szól, ugyanis a szemetelőket is szankcionálhatják. A polgármestertől megkérdeztük, mekkora büntetésre számíthat az, aki megsérti az általános érvényű rendeletet. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a mi alapján állapítják majd meg, hogy aki egy padon fekszik, az valóban vét-e a rendelet ellen, ahogy arról is érdeklődtünk, hogy a budapesti hajléktalantörvényből inspirálódtak-e a szabályozás megalkotásakor. Hájos Zoltán állásfoglalásában nem tért ki ezekre a kérdésekre. Azt viszont közölte, hogy más városokban, például a fővárosban még szigorúbban szabályozzák például a koldulást vagy az életvitelszerű közterületen való tartózkodást. Csiba Tibor elmondta, hogy a kihágásokról szóló törvény értelmében legfeljebb 33 euró büntetést szabható ki a rendelet megsértéséért.