Számos szennyezőanyagot mutattak ki a csallóközi felszín alatti vizekben

A felszín alatti vizek minőségének javulását indikálja a közelmúltban megjelent felmérés, helyi szinten azonban a vízminőség romlását igazolta a vízvédelmi területek állapotáról szóló összegzés, amelyet a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) készített el még 2020-ban. A Csallóközben 155 szondával gyűjtöttek adatokat, 123 mutatót vizsgáltak a talajvízben. Négy járás – a Pozsonyi, a Szenci, a Dunaszerdahelyi és a Galántai – területén 27 helyen mutattak ki határérték feletti értékeket különféle szennyezőanyagokból. Dunajánosházán (Jánovce), Nagyfödémesen, Egyházfán, Vőkön, Szemeten, Dénesden, Csöllén, Nagyborsán, Éberhardon, Annamajorban, Pozsonypüspökin, Vereknyén, Főrév- ben, Doborgazon, Olgyán, Vittényben, Gombán, Csenkén, Úszoron, Felsőpatonyban, Tejfalun, a nagyszarvai kavicsbányánál, Nagyabonyban, Bősön, Felbáron, Bakán és Kisudvarnokban a megszabott értékek feletti eredményekkel zárultak a mérések. A vezetékes vízből kiszűrik a szennyeződéseket, az úgynevezett nyers víz azonban nem felel meg az ivóvízre vonatkozó követelményeknek. A környezetvédelmi minisztérium rámutatott, azokon a helyeken mutattak ki szennyezést, ahol a környezeti terhek miatt fokozott a megfigyelés.

Szakmai jelentés

Az SHMÚ jelentésében sorra veszik az ország vízvédelmi övezeteit, az első a Csallóköz, ahol évente kétszer, vagy négyszer, tavasszal és ősszel vettek mintát a felszín alatti vízből. A leggyakrabban a vas- és mangánmutatók határérték feletti koncentrációját regisztrálták. A nitrogéntrágya kimutatásával összefüggésben a Csallóköz mezőgazdaságilag hasznosított területein 25-ször határérték feletti arányt mutattak. A fővárosi agglomeráció hatásai is felfedezhetők a vizekben, az ipari gyártás miatt mutathattak ki szerves anyagokat a közeli telephelyeken. Olgya és Bős környékén vinil-kloridot, peszticideket pedig az Olgya és Éberhard melletti vizekben észleltek a legnagyobban arányban.

Vezetékes víz

A szakemberek nyers vízből vették a mintákat, tehát olyan helyekről, ahol nem kezelik a vizet. „A nyers vízből nyert ivóvíz minősége egészségügyi szempontból megfelelő”– szögezte le a Közegészségügyi Hivatal, hozzátéve, a korábbi elemzés eredményei alapján számítani lehetett arra, hogy az érintett községekben a nyers víz nem felel meg az ivóvíz követelményeinek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mért adatok csak enyhén haladják meg a határértékeket. A vezetékes víz minőségét folyamatosan ellenőrzik a szakemberek. „A meghaladott értékek az intenzív mezőgazdasági termelésre utalnak”– szögezte le a hivatal. Dáša Račková, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője közölte, azoknak, akik vezetékes vizet fogyasztanak, nincs mitől tartaniuk, hiszen a vízművek megfelelően kezeli a vizet, hogy az teljesítse a határértékeket. Közép-Európa legnagyobb ivóvíztartaléka felett azonban nem ajánlják fogyasztásra a kútból nyert, nem bevizsgáltatott vizet.

Valódi egészségügyi veszélyt jelent-e az, hogy 27 községben különböző mutatók szerint szennyezett volt a víz? „A meghaladott határértékre, esetleges egészségügyi kockázatra, vagy a nem ajánlott vízhasználatra az egyes elemek mennyisége és a határérték meghaladásának mértéke alapján kell tekintenünk. Azoknak, akik saját vízforrást használnak, elsősorban az észlelt, egészségre káros kémiai anyagok hosszan tartó használatból fakadó egészségügyi kockázatokat kell figyelembe venniük” – fogalmazott a szóvivő. Vagyis nemcsak az számít, hogy szennyezett-e a víz, hanem elsősorban az, hogy az egyes kémiai anyagok milyen mértékben mutathatók ki a begyűjtött mintában.

Összetett probléma

A környezetvédelmi minisztérium szerint a jelentés alapvetően igazolja a behatás és a következmény, vagyis a szennyezés forrásai és a vízminőség eredményei közötti összefüggést. „A szennyezések forrásának nevesítésére viszont sokkal összetettebb és alaposabb felmérésre van szükség, ami időben és anyagilag is megterhelő. A csallóközi vízvédelmi övezet egyes részein ismert tény, hogy a nyers víz nem felel meg az ivóvízre vonatkozó kritériumoknak. Ezért tettünk javaslatokat Szlovákia vízügyi tervében olyan tevékenységekre, amelyekkel jó állapotba kerülhetnek a vizes területek. Ezek a rendelkezések elsősorban a mezőgazdaságra és a környezeti terhekre vonatkoznak” – közölte a tárca sajtóosztálya. Azt is leszögezték, hogy az ipari létesítmények, a hulladéklerakatok, a városi csatornahálózat, valamint különböző telephelyek, például töltőállomások, autóbusz-állomások, vasúti pályaudvarok, kórházak, víztisztító állomások és mezőgazdasági szövetkezetek tartoznak a legnagyobb szennyezők közé. A mezőgazdasági tevékenység a szennyezés kiterjedése szempontjából jár élen a túlzott trágyázás és a növényvédelmi szerek túlzott használata miatt. „Fontos leszögezni, hogy a minták leginkább a megfigyelt környezeti terhek és az olyan ipari létesítmények környékén haladták meg az ivóvízre vonatkozó határértékeket, ahol elrendelték a megfigyelést” – fogalmazott a tárca sajtóosztálya. Szerintük ezért sem érdemes összehasonlítani a monitoring eredményeit az ivóvízre vonatkozó határértékekkel, ugyanis ezeken a helyeken fontos intézkedéseket foganatosítani, hogy megakadályozzák a környezet szennyezését.

Hogyan tovább?

Az elemzés eredményeit eljuttatták a regionális közegészségügyi hivatalnak és az érintett önkormányzatoknak, amelyeknek tájékoztatni kellett a lakosokat az észlelésről. A környezetvédelmi minisztérium szerint az állami és önkormányzati szerveknek azért hasznos a jelentés, mert alapvető információkkal szolgál a vízminőségről, és ez alapján különböző intézkedéseket foganatosíthatnak.

Hogyan védjék meg a vizet?

A minisztérium a héten videó-konferenciát szervezett a Csallóköz védelméről. Az erről szóló tájékoztatás szerint száznyolcvanöt szakember, az állami és társadalmi szervezetek, nonprofit egyesületek, tudományos és kutatóműhelyek képviselői tanácskoztak arról, hogyan védjék meg az értékes víztartalékot, amely Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint másodpercenkénti 20 ezer literes hozamával felbecsülhetetlen értékű kincs az állam számára. AnnaZemanová (SaS) parlamenti képviselő arra is rámutatott, hogy nemcsak a múlt hibáiból fakadó szennyezésekre fizetnek rá, hanem feleslegesen új problémákat is előidézünk. A képviselő a korábbi kormányok könnyelműségét okolja a helyzet miatt, de a mostani vezetés prioritásként tekint a Csallóközre, amelynek köszönhetően helyrehozhatják a korábbi károkat.

Akcióterven dolgoznak

A készülő Vízvédelmi Akcióterv adja a felvázolt tervek keretét. Az ezen dolgozó munkacsoportok feladata lesz, hogy megtalálják a vízszennyezés forrásait, és olyan hatásköröket kapnak, amelyekkel hatékonyabban védhetik a vizet. Meghatároznák, hol engedélyezett kisebb víztisztító állomások építése. Ján Budaj kitart amellett, hogy a vízvédelem fontosabb, mint az új lakótelepek létesítése, ezt kell figyelembe venni a vízvédelmi övezetek határainak kijelölése során. A törekvés része a nemrég első olvasatban elfogadott építészeti törvény hibáinak kijavítása, mielőtt újra a parlamentbe kerül a jogszabály.