Szakembereket képeznek a civil szervezetek számára

A Trivium-program még 2003 tavaszán indult el kelet-szlovákiai, kárpátaljai és észak-magyarországi szervezetek kezdeményezésére. Ennek keretében tavaly Királyhelmecen rendeztek civil börzét, a múlt hónapban pedig Beregszászon. Most egy háromnapos képzésen vesznek részt a fiatalok. Három napig Várhosszúréten voltunk, ott a Fórum Intézet tartott hálózatépítő tréninget, jelenleg pedig a szervezetek fejlesztésével és a szakemberek továbbképzésével foglalkozunk.

Miből áll a képzés?

Most épp az egy-, a három- és az ötéves terveket fogalmazzuk meg. Azt, hogyan lehet a Trivium-programot még hatékonyabbá tenni, miben tudják egymást segíteni a kárpátaljai, a szlovákiai és a magyarországi szervezetek. Azzal is foglalkozunk, hogy miképp tudunk közösen európai uniós pályázatokat készíteni. A programban a stratégiai tervezés, a humán erőforrások keresése, a szükségletanalízis és más szakmai elemek is helyet kapnak.

Milyen pályázati források állnak a civil szervezetek rendelkezésére, és hogyan lehet ezekhez hozzájutni?

Elsősorban magyarországi pályázati források állnak rendelkezésre. A királyhelmeci Pro Patria Polgári Társulás már nyert el támogatást, és a Gömöri Ifjúsági Társaság is pályázott. Az ősz folyamán írják ki az INTERREG pályázatot, amelyek révén rendkívül nagy összegek szerezhetők. Ám ahhoz, hogy ezekhez hozzájussunk, komoly szakmai feltételeknek kell megfelelnünk. Mivel ezeket egyetlen szervezet nem tudja megteremteni, így közösen pályázunk. Decemberben épp Salgótarjánban lesz egy ezzel a kérdéssel foglalkozó konferenciánk.

A pályázók milyen összegű támogatásra számíthatnak?

Az uniós támogatások több tízmillió forintosak. A legalacsonyabb 5 milliós, de van 158 milliós is. Egyebek közt az európai normák meghonosítására, a civil és a szociális szektor foglalkoztatására, a közösségfejlesztésre és a szervezetépítésre adható támogatás.

Önrésszel rendelkeznie kell a pályázónak?

Nem. A humánerő-fejlesztési forrásoknál ez nem feltétel.

A humánerő kihasználása és a közösségfejlesztés mit jelent a gyakorlatban?

Először azt kell felmérni, az adott településeken az emberek mennyire vesznek részt a társadalmi életben, van-e érdekérvényesítő képességük, és hogy a civil szektor és az önkormányzat együtt tud-e működni. Ha kapunk egy képet a település humán erőforrásairól, ezt analizáljuk, azaz megjelöljük, melyek az erősségek, és milyen hiányosságok tapasztalhatók. A stratégiát csak ezután készítjük el. Terv készül arról, hogy a programokat mennyi idő alatt lehet realizálni, és kik azok, akik képesek erre. Csak mindezek ismeretében lehet pályázati források után nézni.

Egy kistelepülésen milyen programokat lehet megvalósítani?

Egy egyesület maximum 3-5 fő foglalkoztatását tudja vállalni. A Királyhágón például a régóta munkanélküliek újbóli munkába állításával foglalkoztunk, biogazdálkodókat, illetve olyan falugondnokokat is képeztünk már, akik az idős emberekről gondoskodnak, Ózd mellett pedig információs irodát nyitottunk. Putnok térségének fejlesztésére most készül egy nagyobb pályázat, ott közösségi munkásokat, kertészeket és faipari munkásokat is képeznek majd.

A civil szervezetek tevékenységében az önkormányzatok nem látnak konkurenciát?

Ha a kezdet kezdetén nem tisztázzák azt, hogy a civil szervezetek által végzett többletmunka nem az önkormányzat ellen irányul, akkor bizony lehetnek gondok. Butaságot csinál az az önkormányzat, amely nem használja ki a civil szervezetek adta lehetőségeket. Szerintem azzal mindenki jól jár, ha például a helyi újságot nem az önkormányzatnak kell kiadnia, hanem valamelyik helyi szervezet szerkeszti, és abban a községi hivatal is kap egy-két oldalt. Ezenkívül is van még számtalan lehetőség az együttműködésre.

A jó kapcsolatnak az egyik alapfeltétele talán épp az lehet, hogy a civil szervezetek nem politizálnak.

Ha a politika szó eredeti jelentését – a közösségért való tevékenykedést – nézzük, akkor egyáltalán nem baj, ha egy szervezet politizál. Az valóban veszélyes lehet, ha az ún. nagypolitikában akar szerepet vállalni. Egyébként az egyik Miskolc melletti település 11 fős önkormányzati testületéből kilencen ugyanannak a civil szervezetnek a tagjai. Látták az emberek, hogy kik azok, akik a faluért dolgoznak, és a választásokkor nekik szavaztak bizalmat. Persze ellenpéldát is tudnék mondani.

Az emberek szívesen vesznek részt a civil szervezetek munkájában?

Az elmúlt 15 év alatt nem sikerült elérni, hogy a civil szervezetek olyan társadalmi megbecsülésnek örvendhessenek, mint például a két háború közötti időszakban. A szocializmus nem tett jót a civil szektornak. Az állam ezeket a szervezeteket ellenőrizni akarta, amelyeket pedig nem volt képes ellenőrizni, egyszerűen betiltotta. Ezért is fontos, hogy fiatalokat vonjunk be a munkánkba, mert bennük nincs görcs a vélt vagy valós sérelmek miatt, amelyek bizony az idősebbekben sokszor megtalálhatók.

A civil szervezetek munkájában tapasztalhatók regionális különbségek?

Sok pozitív példát említhetnék gazdaságilag kifejezetten elmaradott vidékekről. Ahol gondok vannak, ott az emberek előbb-utóbb megpróbálják megtalálni a megoldást, a kiutat a rossz helyzetből. Sajnos ezekben az ún. szegényebb régiókban a működéshez szükséges anyagi forrásokat sokkal nehezebb fellelni, mint az ország nyugati, gazdagabb részein. Nyugat-Dunántúlon a szervezeteket olyan anyagi forrásokkal támogatják, amelyekről itt csak álmodni lehet. Miskolcon, Ózdon sokkal többet kell dolgozni, jóval szerényebb eredményekért.

A civil szervezetek tehetnek valamit a romák helyzetének javításáért?

A Trivium-programban a Romsom roma szervezet fiataljai is részt vesznek. Ezzel persze nem lehetünk elégedettek, de a folyamat elindult. Helyi szinten mindenütt meg kell találni azokat a roma fiatalokat, akik bevonhatók a képzésekbe, a szervezetek munkájába. Sokszor, sokan elmondták már, hogy a romák számára az egyetlen kiutat a tanulás jelenti.