Stratégiai célpontok hazánkban

Magyarországi szakemberek már négy évvel ezelőtt azt állították: ha valamilyen okból átszakadna a gát a Bős–Nagymarosi vízlépcsőnél, a lezúduló víz nemcsak a környező településeket és Szigetközt árasztaná el, hanem akár Budapestet is. Ez a veszély fenyegetné hazánkat, hiszen Szlovákiában négy nagyobb víztározó is van, ezek ideális stratégiai célpontnak számítanak. További célpontok lehetnek a lőszerraktárak, amelyekben robbanó- és lőszereket tárolnak. Egy lőszerraktár felrobbantása többkilométeres körzetben az egész környéket megrázná. Arról nem is szólva, hogy a lőszerraktárak általában erdők közelében vannak telepítve, így számolni kell az esetleges tűzvésszel.

Az Árvai víztározó megszűnésével akár 300 millió köbméter víz ömlene ki., ez a vízmennyiség akár Gútáig eláraszthatná hazánkat. Ha a támadások Bőst vagy a zemplínska šíravai víztározót érnék, a víz Magyarországot is elárasztaná. „Ha Szlovákia valóban terroristatámadás célpontja ellen, akkor az főleg az ívóvízforrásokat érintené” – mondta Dušan Palko, a földművelésügyi minisztérium vízgazdálkodási osztályának főosztályvezetője. A Szlovák Vízgazdálkodási Művek egy új autonóm figyelmeztető és biztonsági rendszer kiépítését kezdte meg: a szakemberek rögtön értesítenek, ahogy megsérül valamelyik víztározó. A tervezet végleges kivitelezése több mint 400 millió koronába kerül, a kormány eddig 50 milliót különített el erre a célra.

A legkockázatosabb helyeknek az ivóvízlelőhelyek számítanak. Egy lelőhely megmérgezése hazánk nagy részének ivóvízellátását bénítaná meg. „A Starina felszíni forrás Kelet-Szlovákia felét látja el ivóvízzel – mondta Peter Rončák, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa –, de ha valaki meg akarná fertőzni a forrást, akkor rendkívül nagy mennyiségű mérget kellene a forrásba szórnia.” A víz – mielőtt a csőrendszerbe ér – egy finomítón megy keresztül. Elvileg a finomítórendszernek észlelnie kellene a mérgezést, gyakorlatilag azonban kérdéses, hogy erre hazánk finomítórendszerei képesek lennének. Az ivóvíz felszíni forrásai nem elégségesen védettek: ki vannak ugyan építve körülöttük a kerítések, ám őrt nemigen lehet látni.

Vannak még felszín alatti ivóvízlelőhelyek is, például a Csallóközben található víz rendkívül jó minőségű, alig igényel különösebb finomítást (klórozást, tisztítást). A csallóközi vízlelőhelyeket is azonban meg lehet mérgezni, ha a támadók bemásznak a víztárolókba.

Peter Rončák elmondta még, létezik egy olyan tervezet, amely az úgynevezett biológiai indikátorok segítségével előzné meg a szenynyezést. Főleg pisztrángokat telepítenének, és figyelnék viselkedésüket. Ha a víz mérgezett, a pisztrángok kimúlnak. Terveik között szerepel még a kagylók telepítése is. „A kagylók a tiszta vízben ötpercenként »kinyílnak», ha a megfigyelés alatt nem nyílnának ki, akkor a víz szennyezett, akkor elindítanánk a víz kémiai elemzését” – mondta Peter Rončák.

Az amerikai terrortámadások hírére a kassai US STEEL vállalat vezetősége szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett érvénybe. A vállalat szóvivője elmondta, hogy belépésnél valamennyi gépkocsit ellenőriznek, a gyalogosan érkezőket is átkutatják, beleértve a vállalat alkalmazottait is. Emiatt előfordul, hogy hosszú kocsisor kígyózik a bejárat előtt, ám ezt eddig senki sem tette szóvá, az emberek megértőek. A Kassán dolgozó 30 amerikai menedzsert, valamint azok hozzátartozóit testőrök kísérik. John H. Goodish, a US STEEL Košice elnöke a merénylet másnapján kijelentette, hogy reméli, az Egyesült Államok kormánya és az egész civilizált világ adekvát módon válaszol majd erre a szörnyű tettre. Bár nincs okuk attól tartani, hogy a vállalat épületei, gyártási részlegei, vagy az amerikai alkalmazottak veszélyben vannak, mégis kötelességük védeni a cég munkatársait és vagyonát. „Tesszük ezt mindannyiunk érdekében, és bízom benne, hogy alkalmazottaink, üzletfeleink és a nyilvánosság megértéssel fogadja ezen intézkedéseket, mivel az értelmes emberek minden körülmények között nyugodtan és békésen meg tudnak egyezni” – mondta Goodish. (s, juk)