Stagnál a magyar elsősök száma

Az aktuális 2019/2020-as tanévben, a pedagógusszövetség összesített adatai alapján az 1. évfolyamot 3622 elsős kezdte meg magyar alapiskolában, míg a nulladik évfolyamba 232 gyerek jár. Áprilisban, a beiratkozási hónapban összesen 3499 gyermeket írattak be a szülők az ország valamelyik magyar alapiskolájába. Ha pusztán ezeket az adatokat vesszük figyelembe, látható, hogy 123-mal több jár magyar első osztályba. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a nulladik osztályokról sem, ahová 232 kicsit soroltak be. „A tavalyi 2018/2019-es tanévben 3626 volt az elsős tanulók, 267 a nulladik évfolyamba járók száma, a különbség országos viszonylatban nagyon csekély” – áll a pedagógusszövetség közleményében.

Az adatokból kitűnik az is, hogy jelentős azon szülők száma, akik elmulasztják iskolaköteles gyermeküket a kijelölt időben iskolába íratni. Erre a jelenségre már több iskola évek óta készül, hiszen ez a halmozottan hátrányos helyzetben vagy mélyszegénységben élőknél figyelhető meg. Több iskola szorosan együttműködik az egyes települések anyakönyvi hivatalával, s számon tartja az iskolaköteles kicsiket. Nemegyszer az iskola szociális terepmunkások bevonásával keresi fel az érintett családokat.

Ha kerületi bontásban nézzük meg a számokat, akkor az előző évhez képest Nyitra megye kivételével emelkedtek a számok. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke kiemelte, Pozsony megyében kettővel, Besztercebánya megyében öttel, Kassa megyében pedig 27-tel több az elsős. „Nyitra megyében 44 diákkal van kevesebb, mint tavaly volt, viszont itt júliusban két alapiskola bezárt – emlékeztetett Fekete Irén. A pogrányi és a nyitracsehi alapiskola szeptemberben már nem nyitotta ki kapuját.

Új jelenség figyelhető meg a Dunaszerdahelyi járásban. Az áprilisi beíratáshoz képest a szeptemberi valós adatok jóval alacsonyabbak. Ezek alapján 108 diákkal kevesebb szerepel a magyar elsősök között. Fekete Irén úgy fogalmazott, egyelőre nem tudják, mi rejlik a számok mögött. „Nem tartom valószínűnek, hogy ennyi gyermek speciális alapiskolába került volna – mondta a szövetség elnöke. Arra a kérdésre, hogy ezek a gyerekek végül nem szlovák alapiskolába kerültek-e, azt felelte: „Abban bízom, hogy a szülők vélhetően mind a két dunaszerdahelyi alapiskolába beíratták a gyereküket, s így duplán számon tarthattuk őket. Erre a jövőben figyelnünk kell – zárta az SZMPSZ elnöke azzal, hogy a szövetség nem képes olyan alapos statisztikát kidolgozni, mely feltárná a jelenség mögötti valós helyzetet. Hiszen a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat is kizárólag az igazgatók pozitív hozzáállásának köszönhetően tudták összegezni.