Sokaknak nem tetszik, hogy közmunkát kell végezniük

Komárom. Egyik komáromi olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt nehezményezte, hogy a járás munkanélkülijeit utcasöprésre kényszeríti a munkahivatal. Aki ezt elutasítja, azt a járási munkahivatal kizárja a nyilvántartásból. „Hát ilyen módon csökkentik papíron a nyilvántartott munkanélküliek számát” – sommázta véleményét olvasónk.

Roland Keťko, a Komáromi Járási Munkahivatal igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: „A Nemzeti Munkahivatal legfelsőbb döntéshozó szerve február 18-án határozott arról, hogy országszerte beindítja programját, amelybe a három hónapnál régebben nyilvántartott munkanélkülieket vonja be. A gyakorlatban áprilistól futó program keretében ezeknek a személyeknek a község javára kell kisebb szolgáltatásokat végezniük, mégpedig maximum heti 15 órát. A program összhangban áll a községekről szóló törvénnyel és az alkotmánnyal is, amely ezeket a kisebb szolgáltatásokat nem tekinti kényszermunkának. Ha valaki elutasítja ezt a munkát, a járási hivatal szociális osztálya felére csökkenti a neki járó szociális segély összegét, illetve az illetőt kiiktatják a járási munkahivatal nyilvántartásából.”

Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a falvakkal nagyon jó tapasztalataik vannak, és a polgármesterektől is pozitív visszajelzéseket kapnak, addig Komáromban sok nyilvántartott munkanélküli elutasítja ezt a fajta együttműködést a hivatallal. Pedig a városban mindössze kéthetente négy órában szabták meg a ledolgozandó időt. Keťko azt egyelőre nem tudta megmondani, hány személyt kellett ezen oknál fogva kivonni a nyilvántartásból. Annyit sikerült megtudnunk, hogy – nem végleges adatok szerint – április folyamán a járásban összesen 1350 személyt iktattak ki a nyilvántartásból, csaknem nyolcszázzal többet, mint egy hónappal korábban. Ebben kétségtelenül szerepet játszik az is, hogy beindultak az idényjellegű munkák, de Keťko szerint mindenképpen megmutatkozik a program bevezetésének hatása is.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy sokaknak nem tetszik ez az új szabályozás, főleg azoknak, akik megszokták a semmittevést – mondta az igazgató. – Tudatosítani kell azonban, hogy a munkanélküliek az adófizető polgárok pénzéből munkanélküli vagy szociális segélyben részesülnek. Éppen ezért valamiféle tevékenység részükről is elvárható, sőt, a község érdekében kifejtett kisebb szolgáltatások végzése törvényi kötelesség. S hogy ki milyen munkát érez számára lealacsonyítónak? Találkoztam már olyan esettel is, amikor alapfokú végzettséggel rendelkező személyek tartották számukra megalázónak a zöldövezet tisztítását, vagy az utcasöprést. Erre csak azt mondhatom, senkinek sem kötelező a munkanélküli nyilvántartásban szerepelnie.” Elismerte ugyanakkor, hogy ha több munkalehetőség lenne a járásban, illetve az országban, nem kellene ilyen kényszerítő eszközökkel élni. A Komáromi járásban például március végén 59 munkanélküli jutott egy szabad munkahelyre. Ám az is igaz, hogy a szigorúbb feltételek bevezetésének köszönhetően fokozatosan meg tudják tisztítani a nyilvántartást azoktól a személyektől, akik – miközben kihasználják az állami juttatásokat – itthon vagy külföldön vállalnak illegálisan munkát.