Sok iskola a stagnálásnak is örül

Hosszú távon szinte mindenütt tapasztalható a kisebb gyermekvállalási kedv hatása, a nagyobb falvakban és a városokban pedig mindehhez még a szlovák alapiskolák elszívó hatása is társul. ĺgy van ez például Bátorkeszin, Perbetén, Szentpéteren, Naszvadon és Marcelházán.

Megszűnés fenyegeti a vágfüzesi kisiskolát

A legkilátástalanabb helyzetben két kisiskola van: Vágfüzesen valószínűleg nem tudják megnyitni az eddigi egy összevont osztályt sem, Komáromfüssön pedig a két összevont osztály helyett várhatóan csupán egy marad. A végső döntés persze az önkormányzatok kezében van. Egyik településen sem lesz a jövő tanévben elsős, pedig lett volna iskolaköteles gyermek a faluban. „Két elsőssel számoltunk, de mindkettőt Komáromba íratták a szüleik, mivel már a nagyobb testvér is oda jár – árulta el Névery Zsuzsanna, a vágfüzesi iskola igazgatónője. – Emiatt jövőre összesen 3 tanulónk marad a négy évfolyamban. Nagyon sajnálnám, ha megszűnne az iskolánk, hiszen a szülőkkel való beszélgetés alapján mondhatom: az elkövetkező években ismét lenne érdeklődés iránta. Ám ha most becsukják, nem hiszem, hogy valaha újraindítanák itt az oktatást. Egy hat-hét éves kisgyermeknek viszont nagyon megterhelő naponta 40 kilométert utazni Komáromba és vissza!” Komáromfüssön eddig a négy alsó tagozatos évfolyamban két összevont osztályban folyt a tanítás. „Hat iskolaköteles gyermek van a faluban, közülük egy szlovák iskolába megy, a többi Csicsóra – vázolta a helyzetet Kacz Mária, a komáromfüssi iskola igazgatónője. – Eddig is előfordult már, hogy egy-két gyermek elsőtől a legközelebbi teljes szervezettségű iskolába kezdett járni, de ilyen, hogy egyet se hozzánk íratnak, még nem volt. A jövő tanévre csupán 12–13 tanulónk marad, így nagyon valószínű, hogy csak egy osztály nyílik. Emiatt egy pedagógustól is meg kell válni.”

A lakásépítési program segíthet

A tavalyi, kimagaslóan jó év után, amikor 38 gyermek kezdhette meg tanulmányait a csallóközaranyosi alapiskolában, idén 20-ra esett vissza a beíratottak száma. Ez a kilengés egyértelműen a születések számának ingadozásával függ össze, az ugyanis nem jellemző, hogy szlovák nyelvű iskolába járnának az aranyosi gyerekek – tudtuk meg Várady Kornélia igazgatónőtől. Ekelen a lakásépítési programtól várják, hogy ismét növekedjen a születések száma, Czita Edit igazgatóhelyettes elmondása szerint az utóbbi egy-két évben már tapasztalható is némi javulás ezen a téren. Addig azonban még át kell vészelniük a mostani hullámvölgyet. „Nemesócsán az elmúlt években mintha némileg növekedett volna a gyermekvállalási kedv, ami biztató számunkra a jövőre nézve” – árulta el Fekete Irén igazgatóhelyettes.

Nagyjából az előző évi szinten mozog a magyar alapiskolába beíratott gyermekek száma a Komáromi járás három városában. Jelentősebb növekedés csupán a komáromi Jókai Mór Alapiskolában volt, ám valószínűleg ugyanúgy két párhuzamos osztályt nyitnak majd, mint tavaly; igaz, nagyobb diáklétszámokkal.

Gútán idén több gyermeket írattak szlovák alapiskolába, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a magyar elsősök száma az előző évek szintjén maradt. Az Iskola utcai alapiskolában a jövő tanévtől sporttagozatos osztályt szeretnének nyitni, és bíznak abban, hogy ez a környező falvakban élő gyermekek számára is vonzóbbá teszi az intézményt.

A roma gyerekeket késve íratják be a szülők

Ógyallán 17 elsőst várnak, ám ebben még nincsenek benne a roma származású tanulók. Szakal László igazgató tájékoztatása szerint szeptemberben felkészítő, nulladik osztályt szeretnének nyitni a roma gyermekek számára. Az e közösséghez tartozó kisdiákok eddig külön első osztályba jártak (a folyó tanévben például nyolcan vannak, tehát valójában 27 elsős látogatja a tanintézményt), a másodikos–negyedikes roma tanulók pedig összevont osztályban tanulnak.

2004 szeptemberétől az iskolával közös igazgatás alatt működő magyar óvoda pozitív hatása remélhetőleg hamarosan megmutatkozik majd; az óvodát már most is 23 gyermek látogatja, ami az igazgató szerint biztató adat. Naszvadon egyelőre nem tudják, hogy a nyolc iskolaköteles roma gyermek közül hányat íratnak magyar, és mennyit szlovák alapiskolába a szülők, akik a hivatalosan meghirdetett beíratásra általában nem hozzák el csemetéiket.

KOMÁROMI JÁRÁS

Iskola A tanulók Az elsősök száma A beíratottak

összlétszáma 2004-ben 2005-ben száma 2006-ban

Bátorkeszi, Kováts József AI 229 18 28 23

Búcs, Katona Mihály AI 139 21 8 13

Csallóközaranyos, Kóczán M.AI 234 18 38 20

Csicsó, Gáspár Sámuel AI 175 15 19 20

Dunamocs 117 8 10 12

Dunaradvány 20 4 2 5

Ekel, Hetényi János AI 174 24 16 14

Gúta, Iskola Utcai AI 350 38 40 40

Gúta, II. Rákóczi Ferenc AI 318 38 40 40

Hetény, Tarczy Lajos AI 124 9 12 15

Izsa, Döme Károly AI 71 10 12 10

Karva 14 3 4 6

Keszegfalva, Lőrincz Gyula AI 9 10 14

Komárom, Jókai Mór AI 417 50 43 61

Komárom, Eötvös Utcai AI 470 56 57 52

Komárom,Marianum

Egyházi AI 148 15 17 22

Komárom, Munka Utcai AI 765 79 63 69

Komáromfüss 21 3 3 0

Lakszakállas 213 18 22 24

Madar 176 26 21 19

Marcelháza 337 43 30 32

Martos, Református Egyházi AI 16 8 2 5

Megyercs 26 8 10 6

Nagykeszi 23 8 4 6

Naszvad 175 17 18 23

Nemesócsa, Móra Ferenc AI 237 25 17 22

Ógyalla 221 17 19 17

Perbete 172 18 12 13

Szentpéter, Kossányi József AI 171 20 13 13

Tany 30 7 6 9

Vágfüzes 6 0 1 0

Az idén eddig beíratottak, valamint a jelenlegi elsősök és másodikosok száma a Komáromi járás magyar alapiskoláiban. Az idei beíratottakra vonatkozó adatok a pillanatnyi helyzetet tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat.

(Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése)