„Sok az előítélet a magyar nemzetpolitika iránt is”

Az első időszakban, 2000 és 2004 között dolgoztam itt, Varga György főkonzul mellett. Együtt alapítottuk a főkonzulátust. Az enyémek voltak a szakkonzuli feladatok, a munkavállalási és tanulmányi vízum kiadása. Ezenfelül a kulturális kapcsolatok ápolása is a munkakörömbe tartozott. Már akkor megkedveltem ezt a várost, a kellemes környezetet és az emberek közvetlenségét.

2007-ben önt nevezték ki a főkonzuli posztra.

Igen. Ez a poszt nem pályázható, a külügyminiszter nevezi ki a diplomatát. A létszámcsökkentés után csupán én vagyok magyar állampolgár a főkonzulátuson, és helyi kisegítőket alkalmazunk. Nekem kell ellátnom a reprezentatív főkonzuli teendőket és a szakkonzuli feladatokat is, tehát a bajba jutott magyar állampolgároknak való segítségnyújtást. Rám vár az adminisztráció is. Ezek a feladatok együttesen elég megterhelőek voltak az első hónapokban, mivel egy részük számomra is új volt. De egy év alatt már szereztem elég tapasztalatot és rutint ezek elvégzéséhez.

Mit vár el Magyarország a kassai főkonzultól?

Fő tevékenységem az, hogy a konzuli kerületben a magyar külpolitikával összhangban képviseljem a Magyar Köztársaság politikai, biztonsági, gazdasági, kulturális és egyéb érdekeit. A főkonzulátushoz Kassa és Eperjes megye, valamint Zsolna megye 5 járása és Besztercebánya megye 3 járása tartozik, tehát ez a konzuli kerület lényegében Rimaszombattól az ország végéig terjed. Az ország nyugati része a pozsonyi nagykövetséghez tartozik. Elsősorban elő kell segíteni a regionális együttműködést, a határon átnyúló projektek támogatásával. Fontos, hogy a korábban mesterségesen elválasztott földrajzi régiók együttműködése megújuljon. Változatlanul feladatunk maradt a hagyományos konzuli szolgáltatások végzése, vagyis a bajba jutott állampolgárok segítése, az érdekvédelem, az útlevélügyek intézése. A harmadik terület Magyarország nemzetpolitikájának megjelenítése ebben a régióban, ahol jelentős számú a tömbben vagy szórványban élő magyarság.

Nem bizonyult ez a feladat vörös posztónak az itteniek szemében?

Tapasztaltam, hogy nem könynyű megfelelni az elvárásoknak. A 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról megváltoztatta az itteni helyzetet. A magyar közösségeknek fenntartásai vannak az anyaországgal szemben, és nem úgy viszonyulnak a dolgokhoz, mint azt szeretnénk. A magyar nemzetpolitika iránt sok az előítélet, de ez az információhiánnyal is összefügg. Kritika érte például a magyarországi támogatási rendszer átalakítását, az Illyés Alapítvány megszűnését. Nem mindenki győzhető meg ezeknek a lépéseknek a helyességéről. De aki másképp látja a dolgokat, mint mi, az attól még együttműködő partner, nem ellenség.

Milyen az együttműködés a szlovák hatóságokkal és a regionális önkormányzatokkal?

Regionális és helyi szinten nem olyan rossz a helyzet, mint amilyen képet szeretnének egyesek kialakítani. Az, amit mesterségesen gerjeszteni próbál néhány szélsőséges csoport, egyáltalán nem jellemző a régión belül. Számos kapcsolat alakult ki könyvtárak, kulturális intézmények, önkormányzatok között a határ két oldalán. Nagyon jó a főkonzulátus együttműködése a kassai főpolgármesteri hivatallal és a megyei önkormányzattal is. A szlovák hatóságok korrekt partnerként viselkednek.

A főkonzulátus tevékenységei közé tartozik a magyar igazolványok kiadása is.

Az igazolványokat tavaly májusban törvény módosította. Ennek értelmében aki egyszer magyarnak vallotta magát, az is marad élete végéig, tehát nem kell hoszszabbítgatni az igazolványt. Ha betelnek a kedvezményekre jogosító oldalak, pótfüzetet kell igényelni. Az országban 2002-től több mint százezer magyar igazolványt és hozzátartozói igazolványt adtak ki, ami a magyarság lélekszámához képest jelentős mennyiség. Tavaly májustól decemberig csupán pár száz pótfüzetet igényeltek. Ez azt bizonyítja, az emberek még nem használták ki teljes mértékben a kedvezményeket, az igazolványt tehát elsősorban tudati-erkölcsi alapon kérték, nem pedig az olcsó utazás miatt.

Mik voltak az elmúlt év legjelentősebb eseményei a főkonzulátus számára?

2007 júniusában fejlesztéspolitikai információs napot szerveztünk a régió magyar polgármestereinek, civil szervezeteinek a pályázati lehetőségekről. Az elméleti ismeretanyag mellett sok gyakorlati tudnivaló is volt ebben az egész napos vitafórumban, melyet nagyon hasznosnak tartok. Az év folyamán voltak magas szintű látogatások is, itt járt Szili Katalin házelnök, Ódor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnöke, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Erdő Péter bíboros. Rangos esemény volt a magyar kulturális intézet által szervezett őszi magyar napok is. Az év legnagyobb eseményének azonban a schengeni csatlakozást tartom. Óriási a jelentősége annak, hogy a határok átjárhatóvá váltak, és erősödik a régiók természetes összetartozása. Határnyitáskor több helyszínen is jártam, és az a benyomás alakult ki bennem, hogy magyar részről nagy volt az öröm, ám a szlovák oldalon tartózkodó volt a fogadtatás, inkább csak elszenvedték az eseményt, nem voltak aktív részesei.

Mit hoz a közeljövő a főkonzulátus számára?

Most éppen egy Kárpát-medencei matematikaverseny támogatásának elnyerésében segítünk a kassai magyar gimnáziumnak. Erre a rendezvényre márciusban közel háromszázan érkeznek majd Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Szlovákiából és Magyarországról. Kialakulóban van egy Miskolc– Kassa EuroExpo is, ez a két város és vonzáskörzete vállalkozóinak és cégeinek nagyszabású kiállítása lesz majd októberben, kulturális, gasztronómiai és egyéb rendezvényekkel kiegészítve. Ami pedig a főkonzulátust illeti, a 2006-os radikális karcsúsítás után már nem kell újabb létszámcsökkentéstől, sem a főkonzulátus bezárásától tartanunk.