Sikerportré Bugár Istvánnal: „Ha erős gyökereink vannak, álljuk a mindennapok próbáit”

„Természetesnek vettem, hogy magyarként magyar iskolába jártam, hogy számomra a történelem a Kárpát-medence ezeréves történelme, az irodalmat az anyanyelvi irodalom jelenti. Ma boldogulásunkhoz szükségszerű, hogy idegen nyelven is beszéljünk, de ahhoz, hogy az alapok hatékonyak legyenek, eredményesebb anyanyelven tanulni. Csak később jövünk rá, hogy az így megszerzett tudás könnyebben megmutatja az utat, merre találjuk az igazságot és mi vezet sikerhez” 

– kezdte István, majd kiemelte, a bensőséges családi háttér, az egészséges értékrend, a tisztelet, a jó példa formálja az embert. 

Ebben szerencsésnek mondhatja magát, mert mindezt gyerekkorában megkapta. Úgy gondolja, a magyar iskolából induló gyereknek mindig duplaannyit kell mutatnia, mint annak, aki szlovák intézményből indul. 

„Az igényesség elvárás volt magammal szemben is. Amikor 1993-ban az amerikai nagyvállalathoz kerültem, tudtam, hogy tárgyalóképes nyelvtudásra lesz szükségem. Ezért kimentem három hónapra Angliába nyelvet tanulni felnőttként, egy sikeres katonai pálya után. Nem volt körülöttem olyan ember, aki ne angolul beszélt volna, intenzív, éles helyzet volt. Természetesen előtte elvégeztem jó pár nyelvkurzust, de ott és akkor bele kellett ugrani a mély vízbe. Ha megvan a cél és az akarat, akkor a siker jön.”

Nem adjuk fel

Beszélgetésünk alatt folyamatosan visszakanyarodunk a gyökerekhez és a stabil értékrendhez, amelynek köszönhetően nem ingott meg karrierje során. Édesapjától azt tanulta, ha valamit elkezdünk, azt végig kell vinni, először kicsiben, az iskolában, a vizsgákon, később a munkahelyen, a családban. Bugár István pályája során magas vezetői beosztásban dolgozott hazai és multinacionális cégeknél. A katonai akadémiát követően mérnöki diplomát szerzett, információs technológiát és távközlést tanult. Viszonylag fiatalon a vezérkar magas rangú tisztjeként fontos beosztást töltött be a hadseregben.

„Az utolsó fő feladatom a katonaságnál az volt, hogy építsem ki a szlovák hadsereg irányítási rendszerét. Miután bejelentettem a miniszternek, hogy kész, eljöttem a hadseregtől. 1993-ban kerültem az AT&T-hez, amely máig a szívem csücske. Ott voltam valami újnak a születésénél, egy olyan dolgot építettünk, amely a mai napig meghatározója a mindennapjainknak. Kiépítettük az első hálózatot, beüzemeltük az első bankautomatát Szlovákiában. Öt évvel később a Slovak Telekomhoz szerződtem. Felügyeletem alatt készítettük fel a céget a privatizációra és elindítottuk a modernizáció útján. Nyugdíjba vonulásom után sem akartam pihenni, nem az a fajta ember vagyok. 2004-ben, amikor két gyermekünk már önálló volt, feleségemmel hazatértünk szülőfalunkba. Barátaimmal együtt nekiláttunk egy virtuális erőmű építésének. Ezt a projektet nem tudtuk megvalósítani, de pár évre rá megkeresett egy ismerősöm egy üzleti tervvel. Hát, az IT és a vegyészet teljesen eltérő szakterület, de megfogott a koncepció, érdekelt a miértje, hogyan is működik egy vállalkozás és belevágtunk. Sokat segített a feleségem tapasztalata, aki korábban a Szlovák Nemzeti Banknál dolgozott. Máig ő gondoskodik a pénzügyekről a cégben. A vegyészeten belül mindennap tanulok új dolgokat, a termékek összetételéről, a hatóanyagokról. A mai napig érdekel, szeretem csinálni, mindig van hova fejlődni.”

A családi vállalkozásuk, a Trend Hygiena egy hétvége alatt született, professzionális tisztítószereket kínál és higiéniai papírtermékeket forgalmaz.

A határok

Vezetői beosztásban sokszor nem könnyű olyan döntést meghozni, ami emberek életét befolyásolja.

 „Amikor a Slovak Telekomot készítettük fel a privatizációra, sok alkalmazottat átcsoportosítottunk, átszervezések voltak a cégen belül, több alkalmazottat kellett elbocsátani. Láttuk, hogy ez az elvárás és a trend is, a szektor nem bír megtartani ennyi embert. Ezen a területen a technológia olyan gyorsan fejlődött, hogy nem lehetett napokat várni a döntéssel. A konkurencia óriási volt, órákon belül kellett jó és felelősségteljes döntéseket hozni, mert a befektetések sok pénzbe kerültek.”

A mostani családi vállalkozásuk tizennyolc alkalmazottal működik, és nem tervezik bővíteni. Szeretnék megtartani a jelenlegi légkört. 

„Vállalkozásunkban a megbízható cégér hozza a sikert, mert a termékeinket a céggel azonosítják. Odfigyelünk a minőségre.” 

A termékek kétharmadát Magyarországon gyártják, saját receptúra alapján, a dunaszerdahelyi raktárban a csomagolás történik. Törekednek a fejlesztésre, folyamatosan újításokat keresnek. 

„Elsők között voltunk a piacon, akik nem használtak hajtógázt a porlasztókban, mert az negatívan befolyásolja az ózonréteget. Fontos volt, hogy ezeket mechanikus porlasztókra cseréltük. Keressük a módját, hogyan járulhatunk hozzá a környezetvédelemhez. A legközelebbi tervek között szerepel a biológiailag lebomló anyagokból készült gyorséttermi termékek portfóliójának bevezetése.”

A családi vállalkozások

Szlovákiában nincs múltja és kultúrája a családi vállalkozásoknak. Nem lehet összehasonlítani egy olaszországi borászattal, cipészettel, ahol generációról generációra száll a mesterség. Ott van a családi vállalkozásnak egy bizonyos tradíciója, kontinuitása, öröklődnek az értékek és az elkötelezettség. Nem maradtak ki generációk a családi vállalkozásból. 

„Úgy látom, könnyebb akkor átadni egy családi vállalkozást, ha a gyerek ebbe született bele, ebben nőtt fel, látta, hogy a szülők hova járnak munkába, mi adja a kenyeret. A mi esetünkben ez nem így történt, gyerekeink már felnőttek voltak, amikor megalapítottuk a vállalkozásunkat. Meg kellett tanulnunk, hogyan adjuk át a vállalkozást. Boldog vagyok, mert sikerült, ma már a fiam irányítja a céget. Nyáron az egyetemista unokánkat is bevonjuk a munkába. A lányom, Andrea nemzetközi szinten elismert humánerőforrás-menedzser, sok jó tanáccsal segített és segít most is a HR-problémák elegáns megoldásában. Látom azonban, hogy sokan szembesülnek ilyenkor azzal, hogy nincs felkészülve az alapító vagy a következő generáció a váltásra.”

A következő generációtól azt várja, hogy új eljárásokat, lendületet és technológiai ismereteket vigyen a cégbe. Fontosnak tartja a környezet védelmét is, vállalkozásukban ezért saját fejlesztésű biotisztítószereket is kínálnak. Nemcsak értékesítéssel foglalkoznak, hanem szaktanácsadással is, egyénileg mérik fel a kliens igényeit. Segítenek a járványügyi tervek kidolgozásában. Bugár István kiemelte, egy családi vállalkozásban sérülékenyebbek a kapcsolatok. Sokszor félre kell tenni azonban a sérelmeket a siker érdekében.

„Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, mindig meg kell találni a megoldást. Itt éppolyan felelősséggel kell eljárni, mint tizenhatezer alkalmazottal. Nálunk az az előny, hogy mindenki tudja a dolgát, ez még nem egy direktív irányítás.” Sok év után jöttek vissza a Csallóközbe, a cég székhelye Dunaszerdahelyen van. „Fiatalon más prioritásaink voltak, de ahogy az ember idősödik, egyre inkább a gyökereihez tér vissza. Mi tősgyökeres csallóköziek, csallóközkürtiek vagyunk, ide tértünk vissza.”