Sertéspestis: már korábban is volt fertőzés?

A tőketerebesi járásbeli Örös településen a napokban ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis az egyik családi ház hátsó udvarában, ahol a gazda összesen négy sertést tartott. Bár a fertőzést csak az egyik állatnál mutatták ki, mindegyiket el kellett pusztítani. Az óvintézkedések keretében nemcsak ezt a négy állatot, hanem a településen tartott összes disznót le kell ölni. A faluban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, összesen 30 malacot tartottak, de a helyiek elmondása szerint legalább kétszer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást. 

Keresik a fertőzés forrását

Szlovákiában először találtak afrikai sertéspestissel fertőzött disznót. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (ŠVSP) jelenleg azt próbálja kideríteni, mi lehet a fertőzés forrása. A szakemberek és a helyiek is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírust a gazda adhatta át az állatnak. 

A gazda tanácstalan

Sikerült találkoznunk azzal a gazdával, akinél a sertéspestis felütötte a fejét. A neve elhallgatását kérő, megközelítőleg az ötvenes éveiben járó férfi nagyon sajnálja a történteket, de ő sem tudja, hogyan jutott be az udvarára a fertőzés. „Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy a határ túloldalán, Magyarország és Ukrajna hozzánk közeli területein már évek óta jelen van ez a vírus. Nem jártam az érintett területeken, szénát és takarmányt sem hoztam a közeli mezőkről, fogalmam sincs, honnan jöhetett be hozzánk a vírus. Az igaz, hogy az én disznóim nem voltak bejelentve, de amikor észrevettem, hogy az egyik állat szokatlanul viselkedett, azonnal állatorvost hívtam. Ettől függetlenül fel kell tenni a kérdést, hogy ha be lettek volna jelentve, tényleg nem fertőződtek volna meg? Szerintem az sem segített volna. Nem szeretnék magamnak ellenségeket, de őszintén mondom, nem én vagyok az első a faluban, akinél ez a vírus felütötte a fejét. Hetekkel ezelőtt hozzánk közeli két másik udvarban is észrevették a vírust. Azokat az állatokat simán leölték és elásták. Senkinek sem szóltak. Neveket egyelőre nem mondok, maradjunk ennyiben” – nyilatkozta lapunknak a gazda. Eddig nem született hivatalos döntés az örösi ügyben.

Be nemjelentett állatok 

Kíváncsiak voltunk, vajon tudnak-e valamit a férfi állításairól a polgármesteri hivatalban, de amikor a községben jártunk, senkit sem találtunk ott. Az önkormányzati hivatal egyik alkalmazotta szerint a valóban 13 tenyésztő 30 disznóját vették nyilvántartásba a faluban, de még legalább kétszer annyi gazda van, aki úgy neveli az állatokat, hogy nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségeknek, és regisztráció nélkül tart sertést. 

Miután felröppentek a hírek a sertéspestisről és kijöttek az illetékes szervek, mindenkit felvilágosítottunk, hogy a faluban le fogják öletni az állatokat. A szóban forgó gazda fertőzött disznóját és a három másikat már leölték és megsemmisítették, a többit pedig a következő napokban vágják le. Ezekből mintát vesznek, és annak alapján döntenek, hogy fogyaszthatók-e vagy sem – tudtuk meg az egyik helyi lakostól. 

Vírus a határ túloldaláról 

Mivel Örös a szlovák–magyar államhatár közvetlen közelében fekszik, a vírust sokak szerint vaddisznók hozták át a határon. Choma István, a nagytárkányi Tisza vadásztársulat vadászgazdája elmondta, hogy Ukrajna délnyugati és Magyarország északi területein, tehát a dél-szlovákiai rész teljes hosszát érintő szakasz mentén már évek óta jelen van a hagyományos és az afrikai sertéspestis. „Közel harminc éve vagyok vadászgazda, de még egyszer sem találkoztam ezzel a vírussal. Bár a mi, mintegy 1100 hektáros vadászterületünkön nem engedélyezett a vaddisznó kilövése, a járási hivatal felszólítására most minden vaddisznóra lőhetünk, nemtől és kortól függetlenül. Ha lelövünk egyet, az előírásoknak megfelelően mintát küldünk a kiválasztott állatorvosnak, aki az ehhez szükséges intézményekkel együttműködve elvégzi a kellő vizsgálatokat. Ha a teszt negatív, akkor minden megy tovább a régi kerékvágásban, de ha pozitív, akkor akár egy zárt területen való tömeges kilövést is elrendelhetnek. Eddig szerencsére egyetlen pozitív eredmény sem érkezett, persze ez nem jelenti azt, hogy a vírus nincs jelen. Egy vaddisznó naponta akár harminc kilométert is megtesz, és ugyan minket a Tisza vize elválaszt Magyarországtól, az élelem után kutató vad játszi könnyedséggel átúszik a folyó túloldalára. A fertőzés nemcsak közvetlen érintkezéssel, hanem közvetetten, például a rétről hazavitt szénával is átterjedhet a háziállatra” – magyarázta Choma István. Hozzátette, a földművelési minisztérium az elejtett vaddisznókat is állandóan ellenőrzi. „A minisztérium legfrissebb kimutatásai szerint a Tőketerebesi járásban 2018-ban összesen 1140 meglőtt vaddisznót vizsgáltak meg, de az afrikai sertéspestist egyetlen egyednél sem mutatták ki” – tette hozzá a vadászgazda. 

A gazdák félnek 

Ilko Zsolt leleszi kisgazda elsősorban szabad tartású magyar nagyfehér és mangalica disznó tenyésztésével foglakozik. „Mivel mi nem karámokban, hanem kint a szabadban neveljük a disznókat, külön óvintézkedésekre van szükség. Villanypásztorral és kerítéssel védjük őket, hogy ne kerüljenek közvetlen kapcsolatba a vaddisznókkal. Azt is tudni kell, hogy egy fertőzött vaddisznó a láz és a rosszullét miatt nem igazán kóborol. Általában egy helyen lefekszik, és ott elpusztul. Ez valójában kizárja annak az esélyét, hogy a fertőzött vad bejöjjön a mi területünkre. Éppen ezért fontos a passzív megelőzés, vagyis nem szabad a mezőről behozni a szénát vagy a takarmányt, de ugyanolyan fontos a tiszta ruházat is. A regisztrált gazdákat egyébként rengeteg hasznos tanáccsal látják el az illetékes hivatalok, listát kaptunk a megelőzés módjáról, vagy arról, milyen vegyszereket lehet használni a sertéstelep bejárata, illetve a ruházat, a cipők fertőtlenítésére. Tisztában vagyok azzal, hogy ebben a régióban még most is sok háznál tartanak sertést úgy, hogy különböző okokból nem jelentik be . Azonban a regisztráció többek között éppen a vírus terjedésének a megelőzése miatt nagyon fontos, de például azért is, mert a nyilvántartásban szereplő gazdákat rengeteg hasznos tanáccsal látják el” – zárta Ilko Zsolt.