Ožvald Erzsébet: Aki egyedül autózik, ne mérgelődjön a közlekedési dugók miatt

Mit tud tenni a megyei önkormányzat a közlekedési helyzet javításáért? Enyhíthet-e a dugókon a Dunabusz projektje, és melyik közlekedési eszközé a jövő Ožvald Erzsébet, Pozsony megye alelnöke szerint.

Rengeteg a közlekedési dugó a főváros körül, ön szerint ez kinek a felelőssége? A megyéé, a fővárosé vagy a közlekedésügyi minisztériumé?

Alapvető hiba, amikor ezeket az intézményeket különvesszük, ugyanis csak együtt tudjuk elérni a közös célokat, egy asztalhoz ülve. Ez megtörtént, és látható eredményei is vannak. Például a Pozsony Megyei Integrált Közlekedési Rendszer létrehozása, amely az összes tömegközlekedési eszközt egyesítette. Sokszor tárgyaltunk erről a minisztériummal is, aminek megvan az eredménye. Például az, hogy a vonatok és az autóbuszok is részei a rendszernek. Viszont nem tudjuk egyik napról a másikra meggyőzni a személyautóval ingázókat. Vannak olyan autósok, akik soha nem ülnének át a tömegközlekedés járataira. Azt is tudatosítani kell, hogy a fővárosban vagyunk. Kitaláltuk, hogy építsünk gyűjtőparkolókat a város szélén. A megye nyújtott segítő kezet ahhoz, hogy EU-s pénzekből kialakíthassák a parkolókat a szatellittelepüléseken. Malackán, Szentgyörgyön (Svätý Jur), Senkőcön (Šenkvice) már átadtuk a parkolókat. A minisztériummal egyeztetve ugyanilyen gyűjtőparkolók készülnek Zohoron, Dénesden (Dunajská Lužná), Bazinban (Pezinok) és Pozsonyivánkán. A több száz új parkolóhellyel és biciklitárolóval választási lehetőséget nyújtunk az ingázóknak.

Hogy áll a Dunabusz projektje? Megéri befektetni a vízi tömegközlekedésbe?

Mivel lehet rá támogatást kérni az Európai Uniótól, ezért szerintem fontos, és ki kell próbálni. A parlament első olvasatban jóváhagyta, hogy a vízi közlekedés is a tömegközlekedéshez tartozzon. Néhány helyen már elkészültek a megállók Somorja és a főváros között, egy hétmegállós hálózatot tervezünk. Az, hogy mennyire lesz rentábilis, kérdéses, de én úgy gondolom, ne kritizáljuk előre azt, amit nem kezdtünk el és nem próbáltunk ki. Ha már itt a Duna, akkor használjuk ki ezt a lehetőséget is. A minisztériummal egy másik tervről is tárgyalunk és lépéseket is tettünk azért, hogy Pozsonyszőlőstől (Vajnory) a triblavinai kereszteződésen keresztül Nagyszombat felé új regionális vasút épüljön. Tárgyaltunk a megvalósításról, a környezeti hatásvizsgálat kidolgozásánál tartunk. Remélem, elfogadja a minisztérium a legjobb változatot, hiszen a tömegközlekedésben az a leggyorsabb eszköz, ami síneken megy. Ezért fontos a villamosvonalak továbbépítése a fővárosban.

Szencen viszont épp a tömegközlekedés okoz dugót. Mivel gyakrabban járnak a vonatok, többször zárják le a vasúti átjárót, és áll a kocsisor. Mi a megoldás?

Évekkel ezelőtt ki akarták szélesíteni a jelenleg kétsávos 61-es elsőrendű utat, de kérdés, milyen aktivista tevékenységek voltak körülötte, amelyek miatt nem valósult meg. Szencen már néhány éve elkészült a gyűjtőparkoló. Tudjuk, hogy ahol vonat megy, ott lezárulnak a sorompók. Nemrég tárgyaltunk az ottani helyzetről a Szlovák Államvasúttal, de a tanulmányok alapján nem lehet aluljárót építeni. Nem tudunk minden kérésnek eleget tenni, de mindent megteszünk azért, hogy javuljon a helyzet. Az autónak és a busznak is az úton kell végigmenni. Ezért az is a feladatunk, hogy a mintegy 530 kilométernyi megyei úthálózatot rendbe rakjuk. Itt is kell javítani a helyzeten, ez szintén folyamatban van. Tavaly 7 millió euró állami támogatásból újítottuk fel a Szenc és Bazin közötti utat. Most adtuk át a Nádasfő (Rohožník) és Malacka közötti 9 kilométeres utat, mely Szlovákia első betonútja – azt mondják, sokkal hosszabb az élettartama, mint az aszfalté, meglátjuk. De amíg a statisztika azt mutatja, hogy az emberek évről évre több személyautót vásárolnak, addig nehéz előrelépni, nem tudjuk a végtelenségig bővíteni a úthálózatot. Akik egyedül utaznak egy autóban, ne mérgelődjenek a dugók miatt.

Nem érzi úgy, hogy a különböző beruházásokkal a megelőzés helyett csak orvosolják a helyzetet, csak a problémák után futnak? Tudják tartani a ritmust, vagy a lemaradást pótolják?

Orvoslás volt a 63-as elsőrendű út kiszélesítése 2011-ben, Bugár Béláék segítségével, amikor az akkori kormány jóváhagyta az erre szükséges 3,6 millió eurót. A megoldás az R7-es lesz, amelyért 2010-től Érsek Árpád mostani közlekedésügyi miniszterrel harcoltunk, és a közeljövőben elkészül. Így lesz egy párhuzamos vonal a 63-as út mellett. Amiről sokáig csak beszéltek, most valósággá válik. A megyei közlekedés területén is haladunk a fejlesztésekkel, hiszen többéves munka eredménye a gyűjtőparkolók megnyitása.

A közlekedés megoldása a legégetőbb feladat a megyében?

A megyének egyéb kompetenciái is vannak, például szociális, iskolaügyi, kulturális téren. Nagyon nagy az orvoshiány, próbálunk támogatást adni azoknak, akik itt maradnak. Központot építünk az autistáknak, dotációs rendszerünkkel is támogatjuk a városokat, falvakat, például a kultúra, az egészségügy, a szociális ügyek vagy a turizmus és sport területén. Nagy figyelmet szentelünk az oktatásügynek. Tudjuk, hogy az iskolaügy alulfinanszírozott. Az iskoláknak nincs elég pénzük, a megyének az a feladata, hogy javítson ezen. Felújítjuk a középiskolák épületét, kiegészítjük a tanárok fizetését, építettünk néhány pedagóguslakást is. De a legfontosabb szerintem a közlekedési rendszer javítása.

A felsoroltak alapján úgy tűnik, mintha ebben a régióban mindenre lenne pénz. Valóban ez a helyzet?

Tudatosítanunk kell, hogy Szlovákiában mindenki tud támogatást igényelni az uniótól. Pozsony megyében a magas GDP miatt elenyésző a lehetőség, tárgyalunk Brüsszellel arról, hogy a következő, 2021–27-es időszakban Pozsony megye több lehetőséget kapjon az EU-s projektekben, hiszen itt van a főváros is.

Hogy a főváros közelsége ne legyen kizáró ok?

Igen. Míg máshol tudták használni az uniós támogatást, addig mi önerőből próbálkozunk. Tudom, hogy itt több a munkalehetőség, de nagyobb a migráció is. Az emberek, akik nem jelentkeznek állandó lakhelyre, nem fizetik helyben az adót, nincs tőlük bevétel. A megoldások híve vagyok. Azért vagyunk itt, hogy megoldjuk a dolgokat, a cél, hogy mindig jobb és jobb legyen. Magyar nemzetiségűként azonban félelmetes számomra, ami a politikában történik, kiváltképp a magyar berkekben.

Miért tartja félelmetesnek a politikai helyzetet?

Azért, mert úgy érzem, parlamenti képviselet nélkül maradhatunk. Vártuk az összeborulást, ami nem történt meg. Utána egy érdekes, az utolsó pillanatig megszervezett show részesei lettünk. Az Összefogás összefogásra szólította fel a két magyar pártot. Azután elindult az aláírásgyűjtés a MKP és Csemadok asszisztálásával, először csak platformról volt szó, utána párt lett. Később reménykedtünk, amikor az MKP és a Híd tárgyalóasztalhoz ült, de közbelépett az Összefogás, feltételeket szabva. Ez érdekes. Számomra világossá vált és nagyon zavar, hogy Bugár Bélát akarják eltaposni, aki rengeteget tett az itt élő magyarokért. Négy éve, nem barátságból alakult meg a kormánykoalíció. Bugár Béla felismerte a lehetőséget, hiszen minden kisebbségeket képviselő pártnak törekednie kell, hogy kormánytag lehessen, ha eredményeket akar elérni. Nem is tudatosítjuk, hogy ennek köszönhetően maradtak meg a kisiskolák, mert több fejpénzt kaptak. Eddig mindenki a magyar táblákról beszélt, most már ezt sem értékeljük. Senkit nem érdekelnek az elért eredmények, a fejlesztések, továbbá a magyar kultúra emelt támogatásáról nem is beszélve. Nagyon gyorsan felejtünk, de ez valahol a radikalizálódáshoz vezethet. Elfelejtjük, hogy mennyit kellett harcolni, amikor rossz volt a szlovák–magyar viszony. Ki harcolt Slota ellen, ki állt ki értünk? Bugár vállalta mindezt, a hátán sokan felkapaszkodtak a legmagasabb politikai szintig, most meg a nevét is nehezükre esik kiejteni. Nem hiszem, hogy ezt érdemelné. Az indulatok erősebbek, mint az észérvek. A változások korát éljük, csak hát valahol embertelenül viselkedünk. Hofi szavaival élve, Az igazságról elmaradt az „i”!

Ha ez a véleménye Bugár Béláról, akkor miért nem tagja a Hídnak?

Amikor független jelöltként Pozsonypüspöki polgármestere lettem, akkor az ott élő magyarság szólított meg. Nem léptem be az akkori MKP-ba. 2009-ben megszólított Bugár Béla, 2010-től a Híd tagja, a párt kerületi elnöke is voltam, létrehoztam az IDEA női szervezetet. 2014-ben néhány dologgal nem értettem egyet, és kiléptem a Hídból.

Miért döntött így?

2014-ben az önkormányzati választás előtt szövetkezett a Híd a Sieťtyel, amit én nem tartottam helyesnek. Akkor én szedtem a sátorfámat. Azok közül, akik az elmúlt időszakban kiléptek a pártból, a legtöbben szidják az elnököt. Szerintem ez nem helyes. A végrehajtásban szerzett tapasztalat alapján azt gondolom, ne tapossuk el azt, aki 30 évig képviselt bennünket, sok nehéz tárgyaláson van túl az évek során, nem ilyen köszönet jár neki.

Nem gondolta meg magát, hogy újra a párt tagja legyen?

Hogy tegyünk valamit a közösségért, nem azon múlik, párttag-e valaki.

A megyei önkormányzatban, valamint a vezetésben számít a politikai hovatartozás? Juraj Droba megyeelnök korábban az SaS parlamenti képviselője volt, most újra tagja a pártnak.

Azt hiszem, azért találtuk meg a közös nevezőt, mert nem a politikai hovatartozás a fontos. Ha ezt nézzük, akkor soha semmit nem beszélnénk meg. Az a cél, hogy megoldjuk a problémákat, ez nem a pártszimpátiától függ. Ugyanígy gondolja Juraj Droba megyeelnök is, ezért tudunk együttműködni.

Pozsonyban, illetve környékén mit lehet tenni az asszimiláció ellen? Lehet kedvezményben részesíteni a magyar falvakat?

Megállítani nem lehet az asszimilációt, azonban ha a magyar falvak vagy a Csemadok kérvényeznek támogatást a megyétől, figyelek, hogy megkapják, és ezt senki nem ellenzi. Nem politikáról, hanem emberségről, emberről van szó. A magyar nemzetiségű embert itt megbecsülik.

Mi a következő mérföldkő, olyan beruházás, amelynek megvalósítása nagy előrelépést jelent?

Dolgozunk egy fontos projekten, a Grobok körgyűrűjén, ami Feketenyéket (Čierna Voda), Tótgurabot (Slovenský Grob) és Horvátgurabot (Chorvátsky Grob) érinti. Folyamatban van a földek felvásárlása, az a cél, hogy ne a falvakon keresztül haladjon a forgalom, hanem ezeket megkerülve. 2022-ben átadjuk a körgyűrű első szakaszát.