Ötvenöt év közösségszolgálat

Komárom. „Ötvenöt évvel ezelőtt, a Csemadok alakuló közgyűlését követően az elsők között jött létre a komáromi alapszervezet” – szólt az egybegyűltekhez Stubendek László, a városi alapszervezet elnöke azon a múlt héten pénteken, a szervezet Kossuth téri székházban megtartott jubileumi ülésen, amelynek részvevői az elmúlt évtizedekre tekintettek vissza. Tisztelegtek elhunyt társaik emléke előtt, s „A Csemadokért és a felvidéki magyarságért végzett munkája elismeréseként” feliratú emléklappal és oklevéllel tüntették ki az arra érdemesnek ítélt személyeket – többeket, sajnos, már csak in memoriam.

Gáspár Tibor gimnáziumi tanár beszédében kiemelte: az, hogy az elmúlt fél évszázadban a szlovákiai magyarság talpon tudott maradni, jelentős mértékben köszönhető a Csemadoknak is. „Ötvenöt évvel ezelőtt az akkori hatalom ösztönözte a szervezet megalapítását, mivel azt gondolta, az állami ideológia szócsöve, a párt kinyújtott keze lesz a tömegek felé – mondta. – Hogy ez nem így lett, köszönhető azoknak a bátor embereknek, akik vállalták a felelősséget, és a magyar kultúra ápolójává tették a Csemadokot. A deportálás, a meghurcoltatás, az üldözések után pódiumra állították a magyar beszédet, az irodalmat, a táncot és a zenét.”

A tanár úr rámutatott az 1968-ban tapasztalt mérhetetlen összefogásra, amikor a Csemadok százezer fős tagsággal bírt. „Ekkora tömeg már politikai erőt képviselt, amely előtt a hatalom kénytelen volt meghátrálni – emlékeztetett. – Akkor ígéretet kaptunk arra is, hogy az alkotmánytörvénybe végre belefoglalják a kisebbségek önrendelkezési jogát. Sajnos, egy éjszaka alatt megváltoztatták a tervezetet, és a parlament elé került változatban az önrendelkezésre rész már nem szerepelt. A mindenkori hatalom ugyanis a kisebbség helyzetének megoldását kizárólag a likvidálásban vagy az aszszimilációban látja.”

A Csemadok jövőjével kapcsolatban Gáspár Tibor kiemelte: a politikai pártok nem tudják összefogni a felvidéki magyarságot úgy, mint ahogyan az 1968-ban a Csemadoknak sikerült. A politikai pártok nem fogják kiharcolni az önigazgatást sem, amely nélkül viszont a felvidéki – de az erdélyi, a délvidéki vagy kárpátaljai – magyarság fogyatkozhat. Úgy véli, éppen ezért az önigazgatást a Csemadoknak kell kivívnia. Létjogosultságához tehát nem férhet kétség.

Az ünnepségen fellépett Ölvecky András, a Munka Utcai Alapiskola 7. A osztályos tanulója, aki a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjében kategóriájában az első helyen végzett. Produkciójával nagy sikert aratott, csakúgy, mint a megzenésített verseket előadó Nagy László, a Borostyán együttes tagja. Az ünnepség végén a részvevők megkoszorúzták a szervezet székházán elhelyezett Csemadok-emléktáblát.