Összevont probléma Gútán

12 önkormányzati képviselő (négy MKP-s, négy független, és a Fiatal Független Képviselők frakciójának négy tagja) hétfőn megszavazta a város két magyar iskolájának összevonását. A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola így a Corvin Mátyás Alapiskola kihelyezett részlege lesz. Az iskolák összevonása ellen tiltakozó szülők és pedagógusok is jelen voltak az önkormányzati ülésen, hol tapssal, hol pfujolással jutalmazva a felszólalásokat. Transzparenseiken az El a kezekkel gyerekeinktől!, Nekünk kellenek az iskolák!, Mentsük meg a sulit!!!, Nálatok a hatalom, nálunk a jövő! jelmondatok álltak. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"264251","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"344","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Rákóczi iskola felett tulajdonképpen a szülők mondtak ítéletet azzal, hogy a tavalyi beiratkozáskor többségük a másik iskolába vitte a gyerekét. 62, illetve 13 volt az elsősök száma a két iskolában.A gútai eseményeket nem hagyták szó nélkül a Híd és az MKP politikusai sem, és ezúttal egyezik a véleményük. Vörös Péter, a Híd parlamenti képviselője, az oktatási bizottság tagja az önkormányzati ülés előtt nyílt levélben kérte a városi képviselőket, gondolják át a két iskola összevonását. A szavazás eredményét elszomorítónak tartja.Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikai alelnöke szintén nyilatkozatot adott ki a testületi döntés előtt. A párt nevében leszögezte, hogy a magyar közösségnek minden magyar iskolára szüksége van. „Félek attól, hogy a döntés hivatkozási alap lesz más önkormányzatok számára, például a peremvidékeken. Nem jó elbizonytalanítani a szülőket, mert esetleg emiatt a szlovák iskolát választják. Biztosra veszem, hogy az MKP elnöksége is foglalkozni fog a kérdéssel” – mondta a szakpolitikus. Az önkormányzat döntésével lezárul egy fejezet, amelynek gyökerei évekkel korábbra nyúlnak vissza, és a két iskola egészségtelen konkurenciaharcában, szinte már ellenséges viszonyában csúcsosodott ki. Hogy a legjobb megoldást választották-e a városatyák, idővel kiderül. A téma felvezetéseként Takács Imre, a közös tanügyi hivatal vezetője ismertette a polgármester, az alpolgármester, a testületi frakciók képviselői, valamint az iskolaügyi főosztály és a tanügyi hivatal vezetőjéből álló munkacsoportnak a városi oktatásügy jövőjéről készített elemzését. Már a szakmai csoport összeállítása kérdéseket vet fel, többen hiányolták, hogy nem kaptak benne helyet az iskolaigazgatók, esetleg az iskolatanácsok képviselői.  Csökkenő diáklétszámAz elemzés rámutatott az adatokra: a 2006/2007-es tanévben a város két magyar és egy szlovák alapiskolájában 970 diákja volt, az idei tanévben már csak 801 van. Némileg árnyalja a képet, hogy a városban egyházi magyar alapiskola is működik, jelenleg 129 diákkal, és a létszám emelkedik. Ráadásul hathatós magyarországi anyagi támogatással komoly fejlesztések várhatók – tornateremmel, új osztálytermekkel bővítik az iskolát –, ami tovább növeli konkurenciaképességét. Tény az is, hogy az elmúlt években fokozatosan nyílt az olló a két városi magyar alapiskola között: míg 2006/2007-ben a Corvinban 334, a Rákócziban 309 diák tanult, 2016/17-ben 352, illetve 216 (a szlovák alapiskolában a kiragadott két tanévben 327, illetve 233 volt a diáklétszám). A demográfiai mutatók sem biztatóak, az elkövetkező években iskolakötelessé váló korosztályban 100 alatti a születések száma, de 2019/2020-ban csupán 75 iskolaköteles gyerek lesz Gútán. A szülők véleményeEzekből az adatokból kiindulva született a javaslat a két városi magyar alapiskola összevonására. Míg a támogatók szerint ez az egyetlen racionális lépés – ha nem akarják ölbe tett kézzel nézni, hogy a Rákóczi diákok hiányában fokozatosan leépül –, az ellenzők szerint elhamarkodott, indokolatlan, a koncepció nem élvezi sem a szülők, sem az érintett iskolák támogatását. Tavaly a városvezetés kísérletet tett arra, hogy kiegyenlítse a két iskola közti egyre mélyebb szakadékot, két-két első osztály nyitását engedélyezve. Ebből óriási botrány lett, a szülők az ellen tiltakoztak, hogy a fenntartó bele akar avatkozni a szülők szabad iskolaválasztásába. Mégis ennek a direktívának volt köszönhető, hogy idén egyáltalán sikerült első osztályt nyitni a Rákócziban. A beiratkozás során ugyanis 62:13 volt az arány a Corvin javára. A fenntartó beavatkozását követően a Rákócziban egy nulladik és egy első osztály nyílt 12-13 tanulóval, míg a Corvinban két, 24-25-ös diáklétszámú első osztály.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"264252","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"351","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Igazgatók és álláspontokÉrdekes volt hallani Bagita Judit, a Rákóczi Alapiskola igazgatójának szűkszavú felszólalását, aki bár korábban ellenezte az összevonást, ezúttal – a gyerekek jövőjére hivatkozva és a gazdasági mutatók tükrében – támogatta. Vele ellentétben Csütörtöki Erzsébet, a Corvin Alapiskola igazgatója hozzászólásában ellenezte a döntést.  Hiányos kommunikációAz összevonás ellenzői szerint a gazdasági indokok nem állják meg a helyüket, ugyanis a jelenlegi finanszírozási rendszerben a kisebb létszámú iskolák magasabb fejkvótát kapnak. Németh Iveta független képviselő számításai szerint a Rákóczi a csökkenő diáklétszám ellenére 40 ezer euróval több pénzt kap az idei tanévben, mint tavaly, és ha összevonják a két iskolát, az jövőre 80 ezer euró mínuszt jelent az idei normatív támogatáshoz képest. Samu István (MKP) képviselő a sietséget és a rossz kommunikációt nevezte a legfőbb problémának, hozzátéve, a javaslat ellentétes az MKP oktatási politikájával is. Széles körű párbeszédet javasoltak a szülők és a pedagógusok bevonásával, és azt szerette volna elérni, hogy a döntéssel megvárják az idei beiratkozási adatokat. Ez a javaslata azonban nem kapott kellő szavazatot. A szülők nevében Fűri Fekete Szilvia szólalt fel, aki szerint a szülők többsége nem támogatja az összevonást, és ő is a párbeszédet, a mindenre kiterjedő tájékoztatást hiányolta a városvezetés részéről. „Biztos, hogy a két iskola összevonása után ebbe a nagy intézménybe íratják a szülők a gyereküket, és nem a másik két iskola valamelyikébe?” – tette fel a költői kérdést.  Nem szűnik meg, átalakulA testület végül 12 igen és 4 ellenszavazattal rábólintott az iskolaösszevonásra. A tervezetet támogató képviselők és Horváth Árpád (MKP) polgármester a döntés után közös nyilatkozatot adott ki. Ebben egyebek mellett ez áll: „Azért döntöttünk az összevonás mellett, hogy erősíteni és fejleszteni tudjuk magyar fiataljaink oktatásának és nevelésének hatékonyságát. Nem megszüntetésről van szó, hanem átalakulásról, mely a mai modern, rohanó élet egyik alapfeltétele. A város fenntartása alá tartozó iskolák csapatainak egyesítésével egy erős, szilárd alapokon álló intézményt akarunk kialakítani, hogy biztosítsuk gyermekeink további hatékony fejlődését, és megálljt parancsoljunk az értelmetlen, egymás elleni csatározásoknak, az egymást minősítő suttogópropagandának, s végső soron a demográfiai viszonyok okozta feszültségnek. Nem nyerészkedni akarunk iskoláinkon, hanem segíteni nekik! Nem áll szándékunkban az iskola infrastruktúráját más célokra használni, az eddigi vívmányokat és eredményeket romba dönteni, sem a magyar iskolarendszert bármilyen módon is leépíteni.” Arra is kitértek, hogy tisztában vannak vele, döntésük nem fog tetszeni mindenkinek, de az indulatokat félretéve vállalniuk kellett a kényes és népszerűtlen intézkedések meghozatalát. Horváth Árpád lapunk kérdésére mindehhez még hozzáfűzte: évekre visszamenőleg megfigyelhető, hogy egyre halmozódtak a gondok, az egyik iskolába lassan már csak roma gyerekeket írattak be, a többi szülő elfordult ettől az iskolától, és ezt a folyamatot meg kellett állítani. „Már nem lehetett elodázni a döntést, az egyházi iskola dinamikusan fejlődik, és a városi iskolának konkurenciaképesnek kell maradnia. Én egy ilyen erős iskolában látom a gútai magyar oktatás jövőjét, ami egyben esélyegyenlőséget teremt minden hatéves kisgyerek számára” – magyarázta a polgármester.  Egyetért a Híd és az MKPVörös Péter, a Híd parlamenti képviselője, az oktatási bizottság tagja elszomorítónak nevezte a történteket. „Bárhonnan nézzük, két önálló jogalanyisággal bíró magyar iskola több, mint egy – nyilatkozta lapunknak. – Abban az időszakban, amikor folyamatosan harcolunk kisiskoláinkért, nagyon rossz precedensnek tartom, hogy egy magyar többségű, magyar vezetésű városban ilyen döntést hoztak. Tiszteletben tartva az önkormányzat jogkörét ebben a kérdésben, meg kell jegyeznem, hogy semmilyen gazdasági indok nem támasztja alá az összevonást. A nagyobb iskola 350 feletti, a kisebb iskola 230-as létszámú, vagyis a jelenlegi normatív támogatási rendszerben mindkettő megélt volna az állami pénzekből.” Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikai alelnöke leszögezte, hogy a felvidéki magyar közösségnek minden magyar iskolára szüksége van. „Szomorú vagyok, hogy olyan helyzet alakult ki a városban, ami miatt egyáltalán felmerült az iskolaösszevonás – mondta a szakpolitikus, aki maga is iskolaigazgató. – Gondolok itt a demográfiai adatokra, a családok szociális háttere és a származás okán kialakult különbségre a két iskola közt. Ugyanakkor félek attól, hogy a döntés rossz precedenst teremt.” Kérdésünkre, várható-e, hogy a párt szankcionálni fogja a városvezetést, illetve az összevonást megszavazó MKP-s képviselőket, Kiss Beáta megjegyezte: az MKP alulról építkező párt, nincs direktíva, ám tagjaitól elvárható lett volna, hogy a párt irányelveit követve, annak álláspontját képviseljék. „Az elnökség és az Országos Tanács is foglalkozni fog a kérdéssel” – tette hozzá.