Ősi család szép kastélya Sajógömörön

Sajnos csak kevés olyan szépen felújított, méretes, emeletes úri lak található manapság az egykori Gömör megyében, mint a sajógömöri Szent-Ivány kastély.

Sajógömör (Gemer)

A Szent-Ivány család Liptó vármegyéből származik, a família gyökerei egészen II. Endre uralkodásának idejére nyúlnak vissza. A család őse, bizonyos Lőrincz comes nevű, királyi hivatalnok volt, később a tatárjáráskor a Muhi csatában is harcolt. A családi legendárium szerint fia, Szent-Ivány Bogomér, miután a Liptó megyei Vezveres – ma Liptovský Ján – falu mellett, a völgybe egy hadicsellel a maga után becsalt nagy tatár hadat szétkaszabolta, IV. Béla királytól 1263-ban adományt kapott, és a győzelem emlékére kápolnát építtetett Keresztelő Szent János tiszteletére. A késő román stílusú templom ma is áll, védszentje máig Keresztelő Szent János.

Az a híres család

A család rendkívül szerteágazó története Gömör, Nógrád, Zemplén vármegyével is összefonódik, a Szent-Iványak közül sokan töltöttek be különféle tisztségeket. Vagyonos család volt, és a 19. században Sajógömör történetében már a falu leggazdagabb, legjelentősebb családjaként említik a Szent-Ivány nevet. Gömör megyei águk felvette az ágostai evangélikus hitet és anyagiakkal is támogatták egyházukat. Bizonyos Szent-Ivány Miklós például mecénásként a saját vagyonából alapította meg 1884-ben Sajógömörön a messze földön híres evangélikus fiúiskolát.

A fehér kastély

A századforduló nagy megyei monográfiája Sajógömör kastélyáról azt írta, még Széchy Mária építette, majd a gróf Csáky család átalakíttatta, és ennek helyén vagy ennek bizonyos részeit felhasználva épült a ma is álló Szent-Iványi kastélynak. Egy falusi kastélyhoz képest szokatlanul nagyméretű, téglalap alapterületű, emeletes épület ez, amelynek építési idejét Tököly Gábor művészettörténész a 18. század második harmadára teszi. A szakember feltételezése szerint is egy korábbi úri lak helyén épülhetett a ma is álló kastély. Nagy felületű homlokzatai kelet-nyugati irányba néznek, díszesebb a nyugati oldal, amelynek homlokzata fölé egy sekély, ám viszonylag gazdagon díszített rizalit magasodik. Az ablakokat míves vakolatdíszek veszik körül, a tető jó állapotban van, de a kéményeket sajnos kikezdte az időjárás, az utcai fronton enyhe felázás mutatkozik, és a külső festésre is ráférne a felújítás. A kastély a falu északi részén, a várhegyhez viszonylag közel épült, feltételezhetően a már korábban elpusztult vár köveit is beleépíthették, erre az is bizonyíték lehet, hogy a templomot körülvevő védőfalhoz is felhasználták a vár építőanyagát.

Sajógömör kastélyának felújítása még az 1970-es évek vége felé kezdődött, kisebb-nagyobb szünetekkel bő negyedszázadig tartott, ami sajnos jellemző volt a szlovákiai műemlékek felújítására. Parkja az első katonai felmérés térképein még csak vázlatosan látható, de a Magyar Királyság 1867 és 1887 között elkészített térképe már egy tervezett angolpark vonalait őrizte meg. Sajnos ebből az egykor minden bizonnyal díszes és rendezett parkból mára néhány százötven éves, haldokló fán kívül semmi nem maradt. Futballpálya és zöldterület, valamint részben a mostani községháza és művelődési ház épülete áll rajta. A kastély a falu birtokában van, korábban próbálkoztak már itt magánvállalkozók vendéglátással is, de kevés sikerrel. A mívesen szép épület jelenleg közösségi célokat szolgál. Falát Petőfi Sándor emléktáblája díszíti.