Olvasásra tanította népét

Komárom. Jókai Mór halálának 100. évfordulója tiszteletére emléknapot rendeztek tegnap a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. „Jókai nemcsak a nemzeti romantika megteremtője, hanem a modern olvasóközönségé is” – emelte ki bevezetőjében Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának vezetője. Praznovszky Mihály, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára mezsgyének nevezte Jókai munkásságát, amely Jókai előtti és utáni korszakra osztja a magyar szépirodalmat. Fábri Anna irodalomtörténész kiemelte az író kiváló szónoki képességeit, szarkasztikus humorát, amellyel politikai ellenfeleit is lenyűgözte. Szénássy Zoltán, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke személyes élményei felelevenítésével kezdte Jókai és Komárom című előadását. Elmondta, jelen volt, amikor 1937-ben felavatták a Berecz Gyula által készített Jókai-szobrot, és akkor is, amikor 1946-ban ledöntötték, majd 1952-ben ismét visszaállították azt. „A komáromi otthonban alakultak ki Jókai jellemző vonásai, a hazaszeretet és a humanizmus” – idézte Lengyel Dénest Szénássy Zoltán. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese a Jókai hagyatékról szólt. „Az, hogy a magyarság a történelem viharában fenn tudott maradni, és napjainkban az anyaország határain túl is anyanyelvünkön emlékezhetünk, annak köszönhető, hogy minden időben voltak áldozatokat vállaló egyéniségek. A 19. század gazdag ilyen egyéniségekben, de a prózaírók közül egyértelműen kiemelkedik Jókai alakja” – mondta Gáspár Tibor nyugalmazott tanár Jókai szobrának megkoszorúzásakor. Az emlékestet a Komáromi Jókai Színház társulatának felolvasóestje zárta; a művészek Bacsó Péter Huncut Móricz című vígjátékát adták elő Verebes István rendezésében.