Oktatásügyi kérdések futószalagon

Több képviselő felvetette, hogy az alapiskolák és óvodák magyar nyelvű megnevezése hiányos, vagyis nem teljesen fedi a szlovák nyelvű megnevezést. Például a „Základná škola Mateja Korvína s vyučovacím jazykom maďar?ským” iskola hivatalos magyar neve így hangzik: „Corvin Mátyás Alapiskola”. Az intézmény ilyen név alatt szerepel az iskolahálózatok jegyzékében is. Gőgh Margit, a városi hivatal oktatásügyi osztályának vezetője kifejtette: a probléma abból adódik, hogy különböző jogászok különbözőképpen értelmezik az iskolai önkormányzatokról szóló törvény ide vágó paragrafusát. „A város természetesen úgy kérvényezte a magyar nyelvű megjelölést, hogy abban szerepeljen a „magyar tanítási nyelvű” szókapcsolat is. A szaktárcánál viszont azt a magyarázatot kaptuk, hogy ha a névben ott van magyarul az „alapiskola” szó, akkor nem kell külön megjelölni, hogy „magyar tanítási nyelvű”. Más jogértelmezés szerint viszont bele lehet foglalni” – mondta az osztályvezető. Az iskola elnevezésének pontos használata már csak azért is fontos, mert a pályázatok elbírálásánál kizáró tényező lehet, ha másként szerepel a név a pályázati beadványban, mint az iskolák jegyzékében. A testület végül olyan döntést hozott, hogy januárban a város kérvényezze az iskolák, óvodák magyar nevének pontosítását. Míg néhány évvel ezelőtt óvodai osztályok megszüntetésének kérdésével kellett foglalkoznia a testületnek, mára, úgy tűnik, kevés az óvodai férőhely a városban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években sok fiatal anyuka talált munkát a környékbeli vagy magyarországi ipari üzemekben, és gyermekét már három éves kor előtt szeretné óvodában elhelyezni. „Tulajdonképpen a két és három év közötti gyerekek óvodai felvételének szabályozásáról határozott a testület – mondta Horváth Árpád polgármester. – Mégpedig olyan formában, hogy egy-egy konkrét kérvényt nem az adott óvoda igazgatónője, hanem az önkormányzati szakbizottságok bírálják majd el. Ennek köszönhetően objektívebb döntés születhet, és az óvodaigazgatóknak nem egy személyben kell döntést hozniuk.” A testület jóváhagyta továbbá egy újabb óvodai osztály nyitását 2008 szeptemberétől, amely éppen a két-három éves gyerekeket fogadná. Arról viszont, hogy a három működő óvoda közül melyikben nyílna ez az osztály, még nem döntöttek. Jelenleg Gútán a három óvodában összesen 11 csoport működik. (vkm)

Többlettámogatás az iskoláknak

Az államtól kapott normatív támogatáson felül a város évente több mint egymillió koronával kénytelen dotálni a hatáskörébe tartozó oktatási intézményeket; ennek nagy részét a fűtéshez szükséges hozzájárulás emészti fel. Legutóbbi ülésükön a képviselők 400 ezer korona célirányos támogatást hagytak jóvá a fűtés biztosítására. „Mindhárom iskolánkban szükség lenne a nyílászárók cseréjére, az épületek hőszigetelésére, a tető rendbetételére. Iskolánként mintegy 30-30 millió koronás beruházásról van szó, amit önerőből a város nem tud megoldani, kizárólag pályázati pénzekből” – tájékoztatott a polgármester. Bár nem városi intézmény, mégis az önkormányzathoz fordult segítségért a gútai nyolcéves egyházi gimnázium vezetése. A kért 250 ezer helyett 85 ezer korona támogatást hagyott jóvá számára a testület. (vkm)