Nem támogatják a királyhelmeci tornaterem megépítését

A magyar tanítási nyelvű alapiskola építése a nyolcvanas években kezdődött el, de a tanintézmény csak 2002-ben költözhetett be az épületbe. Akkorra sem az étterem, sem a tornaterem, sem a sportpályák nem készültek el. Az étterem 2005-re megépült, a sportlétesítmények máig sem.

Tíz éve áll az építkezés

Az eredeti tervek szerint az iskola mögötti telken egy 930 négyzetméter alapterületű tornaterem épült volna, ám az akkori önkormányzat úgy határozott, egy lényegesen nagyobb, mintegy 1546 négyzetméter alapterületű, és legalább 300 néző befogadására alkalmas létesítményt emeltet. Az építési munkálatok megkezdésére 2006-ban a Kassai Kerületi Iskolaügyi Hivataltól 9,3 millió koronát (308 ezer euró) kapott a város, de ebből akkor 1,2 millió koronát (40 ezer euró) a tanintézmény szaktantermeinek kialakítására kellett fordítani, a megmaradt pénzből csupán az építmény alapjai, néhány tartópillér és falszakasz készülhetett el. A több mint 10 éve megkezdett építkezés sem fejeződött be, ugyanis a város egy ekkora beruházást képtelen volt finanszírozni, hazai illetve európai uniós támogatási pénzek pedig nem jöttek. Az már csak hab a tortán, hogy az alapiskola építése kapcsán keletkezett jogvita – melynek alapja egy évtizedekkel ezelőtt kifizetetlen számla volt – úgy zárult le, hogy a város vezetésének másfél millió eurót kellett az előző vezetés ügyei miatt kifizetnie.

Stratégia és ígéretek

Miután Pataky Károlyt 2014-ben Királyhelmecen polgármesterré választották, csapata pedig többséget szerzett az önkormányzatban, az új városvezetés hozzálátott a régi, megörökölt problémák megoldásához. A magyar iskola hiányzó tornatermének ügye tavaly már csak azért is a figyelem középpontjába került, mert Királyhelmecen soha olyan kevés gyereket nem írattak magyar iskolába, mint 2016-ban. A város vezetése egy kerekasztal-beszélgetés megtartása után – melynek az oktatás színvonalának emelése volt a témája – rövid, közép- és hosszú távú programot dolgozott ki, melynek a 15 éve hiányzó tornaterem megépítése is része volt. Ezt a tervezetet Pataky Károly polgármester, Balogh Csaba hivatalvezető és Szabó Ferdinánd, a magyar iskola igazgatója bemutatta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak is, aki segítséget ajánlott a célok megvalósításához. Balogh Csaba lapunknak elmondta, miután Budapesten személyesen is tárgyaltak az államtitkárral, azt javasolta nekik, forduljanak a Potápi Árpád János vezette tárcához. Hónapok múltak el, ám a találkozó nem jött létre, nemrég pedig udvarias hangú, ám elutasító levél érkezett a kérelmezőkhöz. Ebben az államtitkár leírja, nagyra értékeli a városvezetés azon erőfeszítéseit, melyeket az anyanyelvi oktatás feltételeinek javításáért tesz, ugyanakkor jelzi, hogy az igényelt támogatás nagyságrendje meghaladja a nemzetpolitikai keretben rendelkezésre álló forrásokat, ezért a projektet nem tudják támogatni. A levél végén az államtitkár reményének is hangot ad, hogy a városvezetésnek más módon lesz lehetősége terveit megvalósítani.

Nem alamizsnát kérnek

Balogh Csaba elmondta, arra nem számított, hogy az ügy ilyen fordulatot vesz. A tervezetet ugyanis azután dolgozták ki, hogy megjelent a magyar állam határon túli magyar óvodákat támogató több milliárd forintos támogatási programja. Királyhelmecen – különböző partnerek bevonásával – olyan központ létrehozását tervezik, melynek a magyar óvoda, a magyar alapiskola és a sportcsarnok is a része lenne. A város a saját ingatlanait, épületeit és földterületeit bocsátaná rendelkezésre, és minimum 300 ezer eurót tenne hozzá a beruházáshoz, illetve nagyobb összegű, hosszú távú hitelt is felvenne. Azt, hogy a fejlesztést egyetlen forinttal sem támogatja a magyar állam, a hivatalvezető érthetetlennek és elkeserítőnek tartja. Balogh Csaba hangsúlyozta, a tervek megvalósításáról nem tesznek le, már csak azért sem, mert a többségében magyarlakta Bodrogközben egyetlen sportcsarnok sincs, amit a fiatalok használhatnának. Az iskolában – ahová egyébként idén több gyereket írattak be, mint tavaly – mindenképp szükség van tornateremre, hiszen elfogadhatatlan, hogy a 21. században legyen olyan alapiskola az Európai Unióban, melynek e nélkül kell működnie. Főleg akkor, ha a jelenlegi városvezetés annak is tudatában van, hogy az elmúlt években Magyarországról érkeztek Királyhelmecen működő szervezetekhez olyan nagyságrendű támogatások, melyekből legalább egy – nem is akármilyen – sportcsarnokot fel lehetett volna építeni.