Nem jár bírság a barokk várhíd lebontásáért

Az indoklás szerint a hivatalt meggyőzte a cég által benyújtott dokumentáció, de ennek részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Augusztusban még úgy nyilatkozott az építési hivatal vezetője, hogy nem adott engedélyt a bontásra, csak a felújításra, ezért nem ért egyet a hídon dolgozó cég eljárásával, és bírságot fog kiszabni. A kulturális minisztérium műemlékvédelmi felügyelete, amelyhez a városvédők fordultak panasszal, szintén arra az álláspontra jutott, hogy a bontást szakszerűtlenül végezték. A szakemberek szerint ugyan nem lehetett megőrizni az 1780-ban épült híd eredeti tartópilléreit, mert azok végzetesen átnedvesedtek, de a bontást kézzel, nem pedig gépekkel kellett volna végezni. A műemlékvédelmi felügyelet jelentésében az áll, hogy a tulajdonos és az építő eljárása a boltívek bontásakor nem volt szokványos, mert jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy a megmaradt alapokban, pillérekben, és a hídkapuban is komoly károkat okoz. A szakemberek emlékeztettek arra is, hogy műemlékek felújításánál elfogadott módszer, hogy az eltávolítandó részeket fokozatosan, nehézgépek alkalmazása nélkül szedik szét, miközben ugyancsak fokozatosan építik az új szerkezetet, mert csak ez az eljárás garantálja, hogy a másolat hű lesz az eredetihez.

A felújításra kiadott építési engedélyben szintén kikötötték, hogy a hidat maximális óvatossággal, kézzel kell szétszedni, az építő cég ezt nyilvánvalóan nem tartotta be. Azzal érvel viszont, hogy bár a híd nagy részét újra kell építeni, még mindig felújításról van szó, mert megmaradt a tartószerkezetek, a támfalak, és a hídkorlát kőpárkányának egy része, valamint a teljes szobordíszítés, amit húsz éve szedtek le a korlátokról. Az építési hivatalt a jelek szerint meggyőzték ezek az érvek, a műemlék ledózerolásáért így senkinek nem kell viselnie a következményeket.