Nagykeszi az 1965-ös árvíz idején

„Árvíz Nagykeszin (1965) és a falu újjászületése“ címmel jelent meg a komáromi Pro Museum társulás legutóbbi kötete. A témát már Gúta, Nagymegyer, valamint Kulcsod és Csicsó kapcsán is feldolgozták, Nagykeszi pedig most csatlakozott ezekhez a településekhez.

A könyv első része Hanesz Sándor – aki a szerző, Hanesz Éva édesapja volt – nagykeszi református lelkész visszaemlékezéséből áll. Ezeket a szövegeket egy-két évvel az árvíz után vetette papírra. Értéküket nemcsak a természeti csapásról szóló passzusok adják, hanem jócskán találunk benne a helyi közösség mindennapjairól, ill. a természeti és időjárási körülményekről szóló részeket is. A könyvben ezt követően négy visszaemlékezést olvashatunk különböző műfajokban Czita Bélától, Csaplár Ibolyától, Kulcsár Nándortól és Décsi Lászlótól. Az első rész kétnyelvű, vagyis ezek a szövegek szlovákul is olvashatóak. „Nagykeszire már nagyon sok szlovák anyanyelvű lakos költözött be. Gondoltam, hogy érdekli őket az a közeg, amiben élnek” – magyarázta lapunknak Hanesz Éva, miért döntött végül a fordítás mellett. A második rész már a falu újjászületéséről szól egészen a 70-es évek közepéig. Ezek a fontos történeti forrást képező szövegeket is Hanesz Sándor írta. Mindkét részt gazdag képanyag kíséri.

Hanesz Éva érdeklődésünkre elmondta, mindenképp szeretett volna írni egy Nagykeszihez kapcsolódó könyvet édesapja hagyatékának felhasználásával. A Covid által „biztosított“ munkaidő, a hagyaték jellege, valamint Csuthy András régész érdeklődésére az 1965-ös árvíz felé fordult a figyelme, majd elkezdte begépelni édesapja hátramaradt feljegyzéseit. Ezen felül pedig összeállította a különféle újságcikkekből és visszaemlékezésekből álló gyűjteményeket is, ill. interjúkat is készített.

A könyvet már ismertették Komáromban, Nagykeszin várhatóan április 12-én mutatják majd be. A kötetet a szerzőnél, a Pro Museum társulásnál, ill. a komáromi Madách és Diderot könyvesboltokban lehet megvásárolni.