Milyenek az Európai Unió öröklési szabálya?

Úgy hallottam, hogy az Európai Unió már az öröklési jogot is a szabályozása alá vonja. Nekem ingatlantulajdonom és forintos bankszámlám is van Magyarországon, ezért is érdekel ez a dolog. Próbáltam tájékozódni, de be kell vallanom, nem sok mindent értettem meg a rendelkezés szövegét olvasva. El tudná, kérem, röviden mondani, mit is hoz magával az új szabályozás? (folytatás)

A múlt heti cikkben tárgyalt Európai öröklési rendeletet teljes mértékben a mai napon kezdték el a tagállamok alkalmazni.

Érdekességként idézek az Európai Bizottság által közzétett statisztikából: évente kb. 450 000 határon átnyúló hagyatéki tárgyalást folytatnak az Európai Unión belül, ezek becsült összértéke több mint 120 milliárd euró. E magas számok tükrében érthető volt az igyekezet az eljárások egységesítésére és a járulékos költségek csökkentésére.

Mint ahogy a múlt heti cikkben említettem, az uniós szabályozás nem teljes körű. Továbbra is a tagállamok hatáskörében marad például annak a fontos kérdésnek a meghatározása, ki örököl az elhunyt után, milyen rész jusson gyermekeinek és túlélő házastársának, vagy hogy adóköteles legyen-e az örökség és milyen mértékben. A 650/2002-es számú rendelet közvetlenül alkalmazható a tagállamokban, rendelkezéseit nem kell külön átültetni a tagállamok nemzeti jogrendjébe. Így automatikusan részévé vált hazánk jogrendjének is. A rendelettel azonban összhangba kellett hozni egyes hazai jogszabályokat, pl. a polgári perrendtartás és a közjegyzők tevékenységéről szóló törvény hagyatéki tárgyalással összefüggő cikkeit, valamint az ingatlanbejegyzésről rendelkező jogszabályokat. Bár a rendelet egyszerűsíteni kívánja a határokon átnyúló öröklési ügyek intézését, egyes szakemberek már most hangot adtak félelmüknek, hogy a kívánt hatás további módosítások és pontosítás nélkül nem feltétlen lesz elérhető.

Például fennáll annak a veszélye, hogy a rendelet alapján illetékes tagállam a joghatóságát nem ismeri el, vagy a szokásos lakhely definíciójának az értelmezésével lehetnek gondok. További fennakadást okozhat a más tagállamok nemzeti jogával való „ismerkedés”, melyet időnként az eljáró hatóság alkalmazni köteles. E rendelet területi hatálya sem terjed ki minden tagállamra. Mivel Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vettek részt az elfogadásában, rájuk nézve a rendelet nem kötelező és nem alkalmazandó. Hogy mennyire lesz a rendelet alkalmazása sikeres, azt a következő évek gyakorlata megmutatja.

Előrelépésként kell értékelni a kollíziós szabályok unión belüli egyszerűsítését és ezáltal a polgárok tagállamok közti mobilitásának gátat szabó akadályok csökkentését. A rendelet teljes szövege az Európia Unió összes hivatalos nyelvén megtalálható az EUR-Lex adatbázisban, mely elérhető a http://eur-lex.europa.eu webhelyen.

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.