Miért nincs kitelepítési emlékbizottság?

Deáki. Nem is olyan régen az Európa Tanács egy kitelepítési emlékbizottság létrehozását tervezte, amelynek Berlinben, Bécsben és Varsóban működött volna irodája, ám az erről tartott strasbourgi szavazáson 20 szavazaton múlott, hogy mégsem sikerült megalakítani. A sikertelen szavazás egyik oka az volt, hogy egyetlen magyarországi képviselő sem tartózkodott a teremben, mivel ők éppen aznap a saját miniszterelnökük ellen indított budapesti bizalmatlansági szavazáson vettek részt. Erről Berényi József parlamenti képviselőtől hallhattak azok, akik nemrég részt vettek a 60 évvel ezelőtti deportálásokról és kitelepítésről tartott deáki megemlékezésen. Berényi figyelmeztetett, az esetleg 10 év múlva tartandó következő kerek évfordulón már nagyon kevesen lesznek, akik saját élményként mesélhetnek az akkori történésekről, ezért most kell beszélni azokról. A Magyar Koalíció Pártja helyi szervezetének rendezésében lezajlott megemlékezés a kultúrház előtti emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, ahol a helyi alapszervezet nevében Estélyi Johanna köszöntötte az egybegyűlteket. Az emlékműnél Berényi József parlamenti képviselő, Rusznák Gábor járási MKP-elnök, Baros Róbert, a helyi szervezet elnöke, Bukovszký János polgármester, Rózsa Ernő volt parlamenti képviselő, valamint a hazalátogató kitelepítettek és azok leszármazottai helyezték el koszorúikat. A kultúrházban tartott megemlékezésen Baros Róbert üdvözlő beszéde után Pukkai László történész idézte fel a 6 évtizeddel ezelőtti történéseket, név szerint is megemlítve a deáki családokat, akiket Csehországba, Mladá Boleslav és Olomouc környékére deportáltak, és azokat, akiket az ún. lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra, főleg Baranya és Tolna megyébe telepítettek ki. Hatvan évvel ezelőtt több mint ezer deáki lakos kényszerült elhagyni szülőfaluját. Megemlített néhány dekrétumot is, köztük a vagyonelkobzásról szólót, amely alapján Deákiban legelőször a főapátsági birtokot helyezték állami felügyelet alá, majd 127 deáki gazda földjét kobozták el. Berényi arról is szólt, hogy az utóbbi időben olyan csoportok is megjelentek, akik a világhálón helyeslik a 60 évvel ezelőtt történteket, és azt is megemlítette, az egyik jelenlegi kormánykoalíciós pártelnök megdicsérte a cseheket, miért annak idején a németekkel az utolsó emberig végigvitték a deportálást. Rózsa Ernő beszéde után a helyi alapiskola tánckara, a Deáki Női Éneklőcsoport és a Dyaki Citeraegyüttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Befejezésképpen a deákiak kötetlen hangulatú beszélgetéssel idézték fel emlékeiket, beszéltek sorsukról. (gl)